... vagyis Nutellás latte. :) Tegnap eszembe jutott, hogy mennyire finom lehet már a latte Nutellával. Kreatív ember lévén rögtön adtam is neki egy nagyon találó nevet: Nutel-latte. Büszkeségem határtalan volt egészen addig, míg be nem írtam a Google-be kreativitásom eredményét és ki ne dobott vagy 1000 találatot önbizalmam legmélyebb bugyrait is kiforgatva, miszerint nagyon nem én találtam ki ezt a frappáns nevet, ugyanis már létezik. 

De nem bánom, hogy rákerestem, ugyanis így megláttam, milyen csoda módon vannak feldíszítve ezek az isteni kávékülönlegességek, így már szakértelemmel foghattam hozzá a saját Nutellattém elkészítésének.

Hozzávalók a latte-hoz:

• 2 dl tej
• 1 kk. Nescafé (én Nescafé Classicot iszom)
• 1 púpos kiskanál Nutella
• (higgyétek el, ebbe már cukor/édesítő nem fog kelleni, de aki annyira édesszájú, az még tegyen bele, ha úgy lesz tökéletes guilty pleasure)

• Nutella
• pirított tört mogyoró
• tejszínhab
• csokiöntet vagy olvasztott csoki
• opcionális: mézeskalács morzsa

A mogyorót apróra törjük és serpenyőben picit megpirítjuk.

Kiválasztunk egy poharat, aminek a száját kívül-belül bekenjük Nutellával, majd beleforgatjuk a tört mogyoróba. A pohárba töltjük a forró italt, majd tejszínhabot nyomunk a tetejére, csokiöntettel, további mogyoródarabokkal és ízlés szerint mézeskalácsmorzsával díszítjük.

MENNYEI!

Annyira finom! Nagyon régen Anya minden karácsonykor készített, 2 éve én is csináltam, de sajnos nem gyakori nálunk. Most örömmel vágtam bele ismét, ugyanis nagyon egyszerűen elkészül és elképesztő fincsi. :)

Hozzávalók

A cukrot kikevertem a kávéval és a vaníliás cukorral, majd hozzáöntöttem a tejet és a tejszínt. Összeforraltam - forrás után még néhány percig főzögettem folyamatos kevergetés mellett.
Utána levettem a tűzről, megvártam, míg kihűl és úgy kevertem hozzá a borpárlatot.

Karácsonyi finomság, hogy ne csak süti legyen. :)

A gingerbread spiced latte (mézeskalácsos latte) legalább akkora menőség télen, mint a pumpkin spiced latte (sütőtökös latte) ősszel. Mivel sehol nem volt még szerencsém megkóstolni - az meg a másik kérdés, hogy gluténmentesen lett-e volna egyáltalán lehetőségem bárhol is - elkészítettem itthon, és milyen jól tettem.
Szerintem innentől kezdve mindig ilyen lesz a délutáni kávénk. Komolyan mondom, a nappaliban szürcsölgetve úgy érzem magam, mintha valami elit kávézó elit kávéját fogyasztanám éppen, miközben a fantasztikus barista én voltam.

Hogyan is készül ez a csoda? Elsőként készítünk egy "mézeskalács ízesítésű szirupot".

Hozzávalók

• 50 ml víz
• 2 tk. cukor
• 1,5 tk. méz
• 1 csapott tk. mézeskalács fűszerkeverék vagy őrölt fahéj, szegfűszeg, gyömbér keveréke

A hozzávalókat egy pici lábosba tesszük, majd összeforraljuk az egészet. Tejet melegítünk, majd egy tejhabosítóval (IKEA 399 Ft) menősítjük.
Hozzáöntünk 3-4 kiskanállal a szirupból, majd beleöntjük a kávét, a tetejére tejszínt nyomunk, és az így nyert habosfürdőbe beültetünk egy mézit. Csodafinom ♥
Alulra ül le a fűszeres-mézes réteg, imádom. :)

Nem tél a tél és nem advent az advent forrócsoki nélkül. :) Idén nálunk a Kinder csokis változat hódít, mondjuk ez valószínűleg annak köszönhető, hogy alapból imádjuk ezt a már-már túlédes finomságot. :D
Ha már elkezdtetek esténként karácsonyi filmeket nézni, akkor amennyiben megengedtek egy javaslatot, ezt próbáljátok ki! :)

Hozzávalók (2 személyre)

Az egészet összefőzzük, megvárjuk, hogy a csokik felolvadjanak benne, majd tejszínhabbal tálaljuk. :) Én még egy kis csokicseppet is tettem a végére, ha lúd, legyen kövér alapon! :D
Isteni lett!

Már évek óta hallom, hogy a Starbucksban mennyire isteni a pumpkin spiced latte, és mennyire szomorú, hogy csak ősszel lehet ezt a finomságot venni. Egyszer sem ittam még Starbucks kávét, nem hogy pumpkin spiced latte-t, de nagyon furdalta az oldalam a kíváncsiság, hogy milyen lehet ez a sütőtökkel ízesített kávécsoda. Így hát kipróbáltam. :)

Készítettem egy ízes sütőtökpürét, ezt egy kis üvegben betettem a hűtőszekrénybe, így egy darabig még ízesíthetjük a megszokott kávénkat egy kis sütőtöksziruppal. :)

Hozzávalók a sütőtökkrémhez

Mindezt jól összekevertem, majd feltettem a tűzhelyre és kb. 15 percig rotyogtattam, persze közben bele-bele kevertem. Miután összefőtt az egész, még egyszer botmixerrel átmentem rajta, hogy még homogénebb állaga legyen, leszűrtem, majd eltettem egy kis üvegcsébe.

Amikor lattét készítünk, akkor félig töltjük a bögrénket tejjel, mehet bele a kávé, majd 1 púpos teáskanál ebből a fűszeres sütőtökkrémből. Jól összemelegítjük így a kávés-tejes-sütőtökös löttyöt, majd a tetejére tejszínhabot nyomunk - mi még egy kis karamellszósszal is megbolondítottuk, mert ínyencek vagyunk. :)

Nem telhet el tél, advent, karácsony forrócsoki nélkül. :) Ezúttal viszont nem hagyományos forrócsoki készült nálunk, hanem felturbóztam egy kis Nutellával is... szerintem nem kell ragoznom a végeredményt: valami isteni lett!

Nézzük is, hogyan készül!

Hozzávalók

A tejet elkezdjük melegíteni - nem kell forralni -, majd beletesszük a csokit és felolvasztjuk. Ha felolvadt, le is húzhatjuk a tűzről, mehet hozzá a kakaópor, majd a Nutella is, addig kevergetjük, míg ez is szépen beleolvad a csokis tejbe. Ha szeretnétek, kevés fahéjjal is lehet még ízesíteni - habár imádom a fahéjat, én ettől most eltekintettem, hagytam érvényesülni a Nutellát.

Ennyi az egész, készen is vagyunk! :) 

Tipp: Ha nézitek a Charlie és a csokigyár című filmet, én ezt ajánlanám mellé! ;)

Tipp tejfehérje érzékenyeknek: növényi tejjel, glutén- és tejmentes étcsokival, holland kakaópor és kis cukor elegyével, valamint a Spar-ban kapható csokis mogyorókrémmel tejmentes verziót is lehet készíteni! :)

Szívesen térek be a McDonald's-ba meginni egy jegeskávét, mert ott garantálják a gluténmentességet - a kávé minden összetevője és a fagyi is gluténmentes. A karamellás a kedvencem. :) Mikor egyszer Anyával Kaposváron jártunk, felvetettem az ötletet, hogy igyunk egy karamellás jegeskávét. Megadják ám a módját, fagyika, karamellaöntet, minden... Anya nagyobb rajongója lett, mint én vagyok, pedig az nem könnyű, nekem elhihetitek. :) Azóta csak így kávézunk, Anya beszerzett egy bödönös vaníliafagyit, csak hogy sokáig elég legyen a napi menő-jegeskávénkba... hát már a második doboz fogyott el... na de mindegy, egyszer élünk! :D

Hogy hogyan készítjük? Borzasztó nehéz.... icipici tejet felmelegítünk, de tényleg csak egy nagyon picit, amiben kikeverjük az instant kávét és az édesítőt - cukrot.

Amikor szépen feloldódott mindkettő, hideg tejjel felöntjük az egészet, elkeverjük, majd beleteszünk néhány jégkockát. Erre jön a vaníliafagyi - normál esetben 1 gombóc, esetemben 2, Apa esetében 5-6. Az egész tetejére tejszínhabot nyomunk és megszórjuk egy kis kakaóporral - fahéjjal is lehet, de az Bálinttal nekünk nem jött be. Mézet is lehet rá csurgatni, csak hogy még kávézósabb legyen a hatás. :D

Valamelyik reggel kitettem a blog Facebook-os oldalára egy nagyon guszta fotót, amin jégkocka-kávé, kávé-jégkocka (?) megoldással készült a jegeskávé. Sokatoknak tetszett és véleményt is kértetek az eredményről, így gondoltam, bejegyzés formájában is rögzítem a fantasztikus ötletet.

A lényeg csupán annyi, hogy lefőzünk egy adag kávét, édesítjük, majd szilikon jégkockatartóba öntjük, és mehet a fagyasztóba. (Fontos, hogy még melegen, fagyasztás előtt édesítsük, mert a hideg tejben már nagyon nehezen oldódna fel az édesítő.)

Ha megfagyott, már csak annyi a dolgunk, hogy pohárba teszünk néhány kockát és felöntjük hideg tejjel. Laktózmentes tej, növényi tej, kinek mi a jó. Értelemszerűen a kávé-kockák és a tej arányán változtatva lehet szabályozni, hogy mennyire legyen erős, illetve tejes az a bizonyos jegeskávé.

Nálunk azóta mindenki így kávézik, a vendégek pedig el vannak ájulva az ötlettől. :)

Gondolom nem meglepő a tény, hogy smoothie rajongó lettem. Imádom a gyümölcsös finomságokat, és ennél jobban és egyszerűbben nem is lehet élvezni.

Ismét próbálkoztam, ezúttal narancs és alma volt itthon, isteni frissítő lett belőle. A lényeg itt is annyi, hogy megpucoljuk a narancsot, meghámozzuk az almát, darabokra vágjuk és botmixerrel összeturmixoljuk. Ne felejtsétek el az almát is meghámozni, mert képzeljétek el, valaki volt olyan szerencsétlen, hogy elfelejtette... aztán szenvedhetett a botmixerrel. Hogy én? Dehogyis! :)

A végén én még hozzákevertem kb. 1 dl 100%-os almalevet, mert nagyon sűrű volt. Isteni finom lett!

Idén a nyúl tojt nekem 3 doboz Toffifee-t nyulas díszítésbe csomagolva. Tudom magamról, ha kinyitok egy dobozzal, akkor az bizony nem bírja sokáig, így tartalékoltam és most bontottam meg az utolsót. Már régóta gondolkoztam rajta, milyen lehet, ha forró tejben felolvasztok egyet... biztos fincsi. Ma továbbgondoltam és jegeskávét készítettem belőle. Két darab karamellás-csokoládés finomságból kiműtöttem a mogyorót, felforraltam egy pici tejet és megolvasztottam benne a 2 szerencsést. Jaj, az a nyúló karamella....

Nem kellett sok idő, hamar feloldódott. Beletettem a kávémat, majd az egészet felöntöttem jéghideg tejjel. Higgyétek el, édesítőre/cukorra már nincs szükség! :D

Bárcsak azt mondhatnám, hogy meguntam az epreset... de csupán arról van szó, hogy elfogyott az eper. Ám annyira megtetszett múltkor ez a friss gyümölcsök finomság, hogy most kipróbáltam banánnal és naranccsal. Nem tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy az édes banán és a savanykás narancs mennyire jó párost fognak alkotni. Fogtam mindegyikből egyet, összeturmixoltam, ám most sem tej, sem édesítő nem került bele. Csak úgy natúran. Hát, isteni finom volt! :)

Egy javaslat: jól hűtsétek le előtte a gyümölcsöket, úgy az igazi! 

Egyszerűen imádom az epret. Minden gyümölcsöt szeretek, de nincs még egy, amiért ennyire odalennék. Mindamellett, hogy isteni finom, gyönyörű színe van és nagyon egészséges is. Épp az előbb olvastam az interneten, hogy mennyire jó hatással van a szervezetünkre. Röviden: az eper egy csoda. Csodát tesz a lelkünkkel, a testünkkel és az ízlelőbimbóinkkal is. Hétvégén a drága Keresztanyukám már meglepett minket két nagy doboz eperrel, de mondanom sem kell: az idei első bizony nem tartott sokáig. Tegnap viszont Anya vett még epret, ezért ma uzsonnára egy eper smoothie-t készítettem. Nagyon bonyolult a folyamat: alaposan megmostam 8 nagyobb szem epret, rálöttyintettem egy lötty tejet (kb. 0,5 dl), csak hogy kicsit folyósabb legyen, beletettem egy pici édesítőt és összeturmixoltam. Voilá, készen is vagyunk! :)

Csoda-csoda-csoda finom! Szerintem simán le tudnám élni az életemet úgy, hogy epres smoothie-t kortyolgatok. :D

A Facebook-on már említettem, hogy igencsak kettős érzelmek fűznek a Valentin naphoz. Némileg azon maradi véleményhuszárok egyike vagyok, akik azt vallják, hogy az ember - feltehetőleg - az év minden napján szereti a szeretteit (de jól megfogalmaztam), miért kell egy külön napot kreálni, hogy ezt kifejezhessük? Az lenne a legjobb, ha minden nap odafigyelnénk egymásra, meglepnénk a másikat kis apróságokkal. Természetesen így a kereskedőknek erre a napra megvan a tuti profit, mert mindenki rohan rózsáért, eperért, és mindenféle kis cuki rózsaszín meg szíves, az év többi napján teljesen felesleges dologért. Ez az egyik részem, ami egyre inkább kezd elveszni, hiszen! Imádok ünnepelni, szeretem a különleges napokat, ami nem úgy telik, mint egy átlagos hétköznap - egyébként eddig tökéletesen úgy telik, mert az egész délelőttöt végigtanultam, na mindegy. Szeretem meglepni a szeretteimet apróságokkal, és szeretem kicsit különlegesnek érezni magam. Így miért is ne turbózzam fel az átlagos nap átlagos teendőit/ételeit egy kis extrával? Naná, hogy felturbózom. Úgy érzem, egyre inkább lőnek az első elméletemnek, Isten hozott Valentin nap! Persze csak annyiból, hogy ma minden szív alakú és rózsaszín, semmivel sem szeretek jobban senkit - muhahaha -, akit szeretek, ugyanannyira szeretem az év minden napján.

Úgyhogy: reggel banánturmix-szal indítottam a napot, természetesen felturbózott változatban. A banánt szokásos módon felkarikáztam, majd meglocsoltam egy kis laktózmentes tejjel és botmixerrel alaposan összetrutyiztam. Hozzáöntöttem még tetszés szerint tejet és elkevertem. Ma azonban bő tejszínhab került a tetejére és egy kis fondant-szívecske, aminek a receptjével még a nap folyamán érkezem. A szívószál sem maradhatott el, természetesen rózsaszínben. :)

A nagy hidegben tagadhatatlanul is a meleg italok rabja lettem. Nem mondom, hogy a kakaó, forrócsoki, tejeskávé, tea, forralt bor és társai lejárt lemez, de újítani szerettem volna. Így most fehér csokival próbáltam ki a forrócsokit.

Felmelegítettem 2 dl tejet, majd beletörtem 6 kisebb kocka fehér csokit (Aldiban kapható gluténmentes, cukormentes csokoládé). Megvártam, míg elolvad, levettem a tűzről és kevertem bele egy kis vaníliaaromát. Szép pohárba töltöttem, a tetejére tejszínhabot nyomtam, és egy kis fahéjjal megszórtam.

Imádom a fehér csokit, ez mégis egy túl édes ízvilág volt nekem. Viszont édességimádóknak kötelező! :)

Többféle elmélet is kering arról, hogy vajon a whiskey (Baileys alapja) gluténmentes-e. Egyes elképzelések állítják, hogy nem, mivel gabonaalapú szeszről beszélünk, azonban egy másfajta (újabb) elgondolás szerint a különböző eljárások után glutén nem marad az italban. 

Melyiknek higgyünk? A legjobb az, ha elkészítjük otthon a házi, gluténmentes Baileys-ünket. :)

A receptet ITT találtam, én csak fél adagot készítettem, hogy ezt a szép karácsonyfa alakú üveget megtöltsem vele. :) Egy picit módosítottam is rajta, kevesebb cukorral ésvalamivel több tejjel készült.

(A receptet most a fél adagra írom le, aki több üvegnyit szeretne, természetesen arányosan lehet növelni a mennyiséget.)

4 dkg porcukrot elkevertem 1 kk. vaníliáscukorral, majd hozzáöntöttem egy adagnyi Jacobs 3in1 instant kávéport. Hozzáöntöttem 1 dl laktózmentes tejet, 1,5 dl laktózmentes tejszínt, csomómentesre kevertem, majd lassú tűzön elkezdtem forralni. (Ekkor láttam, hogy túl sötét a színe - valószínűleg a Jacobstól nyerte ezt az erős színét - ezért még egy kis tejet hozzáöntöttem.) Mikor felforrt, még hagytam pár percig főni, de közben kevergettem. Levettem a tűzről, hagytam kihűlni majd hozzáöntöttem kb. 1 dl borpárlatot.

Hűtőbe tettem, és ha jól lehűlt, lehet is fogyasztani... :)

(Tipp: Csinos üvegben, szépen feldíszítve ajándéknak is tökéletes!)

A tél elengedhetetlen kiegészítője, akárcsak egy meleg sál. Na jó, egy kicsit túloztam, mert a forralt bor csak addig melegít, amíg iszod, viszont nagyon finom, a sál meg nem, úgyhogy 1:1. Karácsonyi vásárokban járva mindenhol forralt borba botlik az ember, azonban sajnos nem bízhatunk meg bennünk, mert vannak olyan forralt bor fűszerek, amik bizony glutént tartalmaznak. Otthon viszont elkészíthetjük az isteni forralt borunkat és áthívhatjuk a barátainkat, esetleg termoszba töltve vihetjük magunkkal a karácsonyi vásárba. :)

A receptet úgy ollóztam össze innen-onnan. 

2 dl vizet elkezdünk melegíteni, majd hozzáadunk ízlés szerint szegfűszeget, fahéjat, kis gyömbért. Teszünk bele 1 evőkanál cukrot és 2 evőkanál mézet, majd egy narancsot karikákra vágva (befigyelhet 1-2 karika citrom is). Amikor már beleöntjük az egy üveg vörösbort, figyeljünk oda, hogy már csak melegítsük és ne forrjon fel.

Egészségetekre! :)

Régen nem szerettem sem a kakaót, sem a forrócsokit. Kiskoromban is inkább sima tejet ittam, Kriszta pedig inkább kakaó rajongó volt. Körülbelül 1-2 hónappal ezelőtt viszont annyira rászoktam, hogy a reggeli tejeskávét felváltotta a kakaó. Egyszerűen imádom! Hogy mi váltotta ki? Fogalmam sincs, de haladok az árral és minden reggel betermelem a nagy bögre, meleg kakaómat. Karácsony idején viszont lehet ám fokozni az élvezeteket, jöjjön egy fincsi forrócsoki recept - egy személyre!

2 dl laktózmentes tejet felforraltam, majd beletörtem 4 kocka gluténmentes étcsokoládét - Aldi-ban kapható tökéletes, november közepén akciós is volt. Hozzáadtam 1 kk. mézet, 1 kk. vaníliáscukrot és 1 csapott kiskanál cukrozatlan kakaóport. Megvártam, míg elolvad a csoki, majd levettem a tűzről, és belekevertem egy csipet fahéjat és egy kis rumaromát.

Az új, kedvenc ünnepi bögrémbe öntöttem, majd tejszínhabot nyomtam a tetejére és fahéjjal megszórtam.