Hogy is kezdjem? Szóval ez az a fajta péksüti, ami ronda, de finom. Mégpedig azért ronda, mert olyan tökéletesen megkelt a tészta, hogy nem akarta megtartani a formáját, de ezáltal meg olyannyira könnyűek és puhák lettek a tekercsek, hogy fene bánja, hogy közben rondák. 

200 g Nutri Free Mix per Pane lisztet elkevertem 40 g Nutri Free Nix per Pane Fibra+ liszttel, 1 ek. útifűmaghéjjal, 4 g instant élesztővel, 1 ek. cukorral, majd hozzáöntöttem 1,8-1,9 dl meleg tejet, beleütöttem egy tojást és robotgép dagasztófejével elkezdtem összedolgozni. Mikor már nagyjából összeállt, hozzáadtam 2 ek. olajat, tovább dagasztottam és 50 percig kelesztettem.
Mikor szépen megkelt, a tésztát annyi gombócra osztjuk, amennyi tekercset szeretnénk - lehetnek kisebbek-nagyobbak, kinek, hogy tetszik. 

A gombócokat kinyújtjuk kör alakúra, majd megkenjük kakaó-cukor-kókuszkrém keverékkel. Ekkor bevágunk egy sugarat (a kör egy sugarát), majd egyik irányba elindulva feltekerjük az egész kört.

Így haladunk végig az összes tekerccsel. Én nem kentem le a tetejüket tojással, csupán egy kis kókuszkrémmel mentem végig rajtuk.

175 fokos sütőbe tettem őket és kb. 25 perc alatt gyönyörűen - nem gyönyörűre - megsültek.

Ráadásul esti gyerekek, a fotó félhomályban készült, úgyhogy szerencsétlenemnél semmi nem jött össze... vagyis de! Nagyon finom volt, és az a legfontosabb! :D

Bár minden finomságra azt mondom, hogy a kedvencem, azt hiszem, kezdek rájönni, mi is igazából a szívünk csücske. Bár minden egyes sütemény/sütés alkalmával megállapítjuk, hogy nagyon finom és bizony ez a kedvencünk, leggyakrabban a kakaós csigához térünk vissza. Ebből a hűséges viszonyból állapítottam meg a tényt, hogy a kakaós csiga az abszolút kedvenc.

A héten tojásmentes verziót készítettem. Szerencsére a tojásra egyikünk sem érzékeny, csupán egy olyan végtelen egyszerű okból maradt ki, hogy nem volt otthon tojás - így nem tudtam használni. Viszont örültem, hogy ezzel a recepttel most azoknak is kedvezhetek, akiknek mellőzniük kell a tojást.

Nagyon egyszerű a tészta:

250 g Schär mix B-t elkevertem 1 ek. cukorral, 1 ek. útifűmaghéjjal és 4 g Dr. Oetker instant élesztővel. Hozzáadtam 1 dl meleg mandulatejet, 1,2 dl meleg vizet, majd robotgép dagasztófejével elkezdtem összedolgozni. Mikor kezdett szépen összeállni, hozzáöntöttem 60 g felolvasztott Liga margarint, tovább dagasztottam, majd letakartam egy tiszta konyharuhával és 50 percig hagytam kelni.

Gyönyörűen megkelt a tészta, rizslisztes deszkán kicsit átgyúrtam, majd ismét megszórtam a deszkát és vékonyra nyújtottam rajta a tésztát. Megkentem felolvasztott Liga margarinnal és megszórtam kakaópor és cukor keverékével. Feltekertem és a szokásos cérnás módszerrel vágtam le a kis csigákat. Egy picit még hagytam kelni őket a tepsiben is, majd 175 fokos sütőbe tettem 20 percre. Ekkor kivettem, meglocsoltam meleg, cukros mandulatejjel és visszatettem még 3-4 percre.

Nem érződött rajta, hogy kimaradt a tojás, sőt, másnap is fantasztikusan puha volt! :)

Még mindig az ősz=alma egyenletnél tartok, tehát ismét egy almás finomsággal jelentkezem. Kicsit cifráztam a nemrég elkészített egyszerű almás kekszet, így született meg az ősz ízű keksz. Nagyon finom! Olyasmi, mint egy instant mézeskalács, hiszen az íz abszolút hasonlít és nagyon hamar elkészül. :)

1 almát megmostam, meghámoztam, lereszeltem, majd hozzáadtam 200 g Schär mix it lisztet 5 g sütőporral elkeverve, 0,5 ek. fahéjat, 80 g mézet, kb. 2-3 ek. kókuszolajat, hogy ismét egy trutyis masszát kapjunk, amit az előző almás kekszhez hasonlóan vizes kézzel fogunk gombóccá gyúrni és lelapítgatni.

A méz és a sütőpor tesz róla, hogy rendesen - főleg széltében - duzzadjanak a kis kekszek, úgyhogy érdemes apróbb kekszeket formázni és távol tenni egymástól. Én erre nem számítottam, nekem szépen összefolyt az egész, de nem fogott ki rajtam, pogácsaszaggatóval én is megoldottam a kis kekszeket. :D De ti már legalább nem estek ebbe a hibába.

A kekszekre diódarabkákat szórtam és 175 fokos sütőben addig sütöttem, míg szépen be nem barnult.

Isteni finom lett. :)

Mi nem igazán ünnepeljük a Halloween-t, annak ellenére, hogyha Amerikában élnék, valószínűleg odalennék érte. Azt biztosan tudjátok, hogyha egy nap különleges és egy kicsit is meg lehet adni a módját, akkor annak megadom. Ugyanígy vagyok a Valentin nappal... igazából nem ünnepeljük, de aznap azért minden szivecskés. :)

Kriszta küldött egy nagyon aranyos kis inspiráló képet, azért készítettem el ezeket a szellemes banánokat... elkészítettem? :D Belenyomtam 3 mazsolát. :D

Kettévágtam a banánt, hurkapálcát tűztem bele és mazsolákkal csináltam nekik szemeket és kitátott szájakat. 

Szerintem rettenetes nagy arcok. :)

Bálint is egy évvel öregebb lett. :) Sokáig tanakodtam, milyen tortával lepjem meg a születésnapján. A csokitorta az abszolút kedvenc, viszont nem akartam olyan egyszerűt készíteni neki. Meg minden évben csoki - kicsit uncsi is. Mivel nem mindig örül az újdonságoknak, változtatásoknak, megkérdeztem, nem bánja-e, ha az idei tortáját még egy ízzel feldobom? Nem bánta. Mivel hozzám - és az egész családhoz - hasonlóan szereti a Bounty-t, gondoltam, a csoki-kókusz összeállítással egyszerűen nem lőhetek mellé. Imádok úgy nekiállni egy tortának, hogy még magam sem tudom, pontosan mi lesz a végeredmény. :D Mindig annál jobb lesz, ugyanis közben jönnek a jó ötletek - mi illene ehhez, mivel lehetne kicsit feldobni.

Elsőként sütöttem egy 4 tojásos kakaós piskótát. 4 tojássárgáját felvertem 3 ek. cukorral, majd hozzáadagoltam 3 ek. rizsliszt, 1 ek. kukoricakeményítő, 2/3 cs. sütőpor és 1-1,5 ek. kakaópor keverékét. Kis vizet még adtam hozzá, és robotgéppel simára dolgoztam. A 4 felvert tojásfehérjét óvatosan hozzáforgattam, majd sütőpapírral kibéleltem a 28 cm átmérőjű tortaformámat és 175 fokos sütőben kb. 25 perc alatt megsütöttem.

A torta közepét kókuszosnak álmodtam meg. Ehhez felvertem 6 tojás fehérjét, majd beleadagoltam 20 dkg porcukrot és 15 dkg kókuszreszeléket, robotgéppel kicsit még dolgoztam rajta, majd ugyanabban a tortaformában szintén 175 fokos sütőbe ment, amíg szépen "megkeményedett" kívülről és picit el is kezdett pirulni.

A krémhez főztem 2 cs. gluténmentes csokipudingot 6,5 dl tejjel, 4,5 ek. cukorral, majd mikor kihűlt, robotgéppel kicsit átdolgoztam - ez fontos, hogy a továbbiakban ne legyen csomós a krém - és hozzáadtam egy kis rumaromát. 

Felvertem kb. 2,5-3 dl Hulala-t, majd lassan hozzáadagoltam a pudinghoz, közben folyamatosan kevertem a robotgéppel.

Az alapok megvannak, elkezdhetjük összerakni a tortát. Mindkét tortalapot kettévágtam - a kókuszosat nehéz, de higgyétek el: megéri. Ha törik, törik, darabokban is tökéletesen be lehet majd tenni a torta közepébe.

Egy kakaós lapot tettem alulra, megkentem krémmel, jöhetett egy kókuszos, csokis krém, majd megint kókuszos, csokis krém és a tetejére a másik kakaós lap, és ismét csokis krém.

A tortát kívülről bevontam a csokikrémmel, az oldalára kókuszreszeléket ütögettem, a tetejét pedig csokiforgáccsal (ALDI-ban kapható gluténmentes, fruktózos csoki és egy jó kis nagylyukú sajtreszelő) és házi Raffello golyókkal díszítettem. 

Nagy sikere volt a tortának, isteni könnyű lett és nagyon finom. :)

Anya legutóbb ezt a sütit készítette hétvégén, és valamiért nem fogadtam kitörő örömmel - mondván, nem tartozik a kedvenceim közé. Aztán mikor kisült, azért lecsúszott egy szelet, meg ebéd után még 2-3, szóval a kezdeti ellenállás ellenére tökéletesen kijöttünk egymással. Mégis szeretem.

30 dkg Mester süteménylisztből, 15 dkg cukorból, 3 dkg kakaóból, 20 dkg Liga margarinból, 1 tojásból, 1 cs. sütőporból és 1 kk. tejfölből gyúrunk egy jó állagú tésztát. 1/4-ét leválasztjuk, a nagyobb részét pedig kinyújtjuk és egy sütőpapírral bélelt tepsi aljára tesszük. 

A töltelékhez 50 dkg túrót, 1 cs. vaníliás cukrot, 15 dkg porcukrot, 1 cs. gluténmentes vaníliás pudingport, 4 tojás sárgáját és 5 dkg margarint összekeverünk, majd a 4 tojás fehérjét külön felverjük, óvatosan hozzákeverjük a túrós krémhez és elegyengetjük a tésztán. A megmaradt tésztából pedig foltokat gyártunk a tetejére. 

175 fokos sütőben kb. fél óra alatt megsül, érdemes figyelni a tetejét, a túrós réteg a széleken elkezd gyönyörű aranybarnára pirulni. :)

Mi viszonylag laposan szeretjük ezt a sütit, de a tepsi méretével lehet szabályozni, hogy mennyire szeretnénk magas, vagy alacsonyabb végeredményt. 

Szerintem elképesztő jól néz ki. :)

Régen a Raffaello volt a kedvenc édességem. Bármikor, bármennyit meg tudtam volna enni - az volt a szerencse, hogy önuralmam már akkor is volt. :D 3,5 éve viszont egyáltalán nem ettem, akkor derült ki, hogy gluténérzékeny vagyok. Eddig valamiért nem próbáltam ki a házi verziót... - Dóri, miért???. Eljött az ideje.

Egy apróséf-en talált receptet vettem alapul, ez alapján indultam neki (tudjátok, amikor hosszú idő után végre találkoztok egy régi szerelemmel... erős szívdobogás, pillangók gyomortájékon... még egy kis szájfényt is feldobtam).

60 ml vizet elkevertem 85 g porcukorral, majd feltettem a tűzhelyre, kevergettem és megvártam, míg elkezd forrni. Akkor levettem a tűzről, majd lassan hozzákevertem 160 g tejport (tejérzékenyeknek kókusztejpor) és 80 g kókuszreszeléket - amikor már nem ment a dolog, mert olyan sűrű lett, akkor jöhetett a 100 g olvasztott Liga margarin. Szépen átkevergettem, átnyomkodtam, majd mikor kihűlt, betettem a hűtőbe 1 órára.

Nagyon szépen összeállt, jól formázható massza lett belőle. Leválasztottam egy kis darabot, belerejtettem egy mandulát, gombócot formáltam belőle és megforgattam kókuszreszelékben. Így haladtam, amíg volt anyag.

Hát valami isteni lett! Olyan egyszerű finomság és olyan könnyedén elkészül.

Nálunk karácsonykor biztosan ott lesz az asztalon. :)

Többen írtátok, hogy jó lenne olyan kérdéseket együtt is megtárgyalni, amiket levélben kapok tőletek. Ezzel a 20 mg/kg határértékkel kapcsolatban számtalan levelet, kommentet, emailt kaptam, tehát ez kétségkívül egy olyan kérdés, amit fontos megbeszélni.

Vannak olyan termékek, amin ott van az áthúzott búzakalász, a gluténmentes felirat, megörülünk, majd megfordítjuk és rá van írva, hogy glutént 20 mg/kg alatt tartalmaz(hat). Vagy valami hasonló. 

A 20 mg/kg az a határérték, ami alatt gluténmentesnek számít a termék (ez körülbelül NULLA), ezekben az esetekben fel sem kéne tüntetni, hogy egyáltalán ennyi van benne. Simán előfordulhat, hogy a jól bevált, gluténmentes felirattal, áthúzott búzakalásszal ellátott kukoricapelyhünk, csokoládénk, kekszünk, lisztünk, tésztánk is tartalmaz 20 mg/kg alatt glutént, csak éppen nem írják rá, hiszen amíg nem lépi át ezt a határértéket a gluténtartalom, a termék gluténmentes.
Mennyi ez a 20 mg/kg? A milligramm a kilogramm milliomod része, tehát egy kg kenyeret egy MILLIÓ részre kellene különválasztanunk, és abból 20 darab lenne megengedett. Na, aki egy kg kenyeret szét tud választani millió darabkára, azt megtapsolom. :D Ez nulla! Ez a mennyiség kevesebb, mint amennyi mondjuk egy étteremben a szálló lisztporral rákerülhet az ételekre.

A felirat, hogy a határérték (20 mg/kg) alatt tartalmazhat, egy nagyon korrekt infó a gyártótól, hiszen, ahogy már feljebb is írtam, nem kell ráírniuk, mert a termék gluténmentes!

Ha kipróbáltad az adott terméket és Neked problémát okozott, akkor természetesen ne fogyaszd! De azt tudni kell, hogy a gluténmentes, áthúzott búzás termékek, amik csomagolásán szó sem esik gluténról is ugyanúgy tartalmazhatják a 20 mg/kg alatti glutént, csak éppenséggel nem tudunk róla. Hiszen - még egyszer - gluténmentes.




+ A nyomokban infós termékek esetén nem érdemes kockáztatni. Meglehet, hogy szerencsénk van és csak a határérték alatti mennyiség került bele, de bőven meglehet, hogy ennél sokkal több (lásd: Orbit rágó, 5-szörös érték). Nem éri meg.

Ha ősz akkor sütőtök és krémlevesek. Eddig a kettőt együtt még nem próbáltam, így ideje volt. Mautner Zsófi receptjét vettem alapul, csak picit változtattam rajta.

Először is fogtam a sütőtököt - óriási darab volt - megmostam, majd levágtam a "nyeles" részét - csak ezt használtam fel, hiszen túl nagynak véltem. Nem mértem le, így sajnos mértéket nem tudok mondani, Mautner Zsófinál 1 kg tök szerepel a receptben, azt érdemes alapul venni.

Kisebb darabokra vágtam a tököt, majd 190 fokos sütőben kb. 45 percig sütöttem. Míg sült, kevés kókuszzsíron megpároltam egy fél felaprított vöröshagymát, majd mikor már átlátszó lett, hozzáöntöttem 1,2 l vizet - 2 kk. gluténmentes, tejmentes ételízestőt szórtam bele -, majd 1 felkockázott krumplit és 1 felkockázott almát (természetesen mindkettőt előtte megmostam, meghámoztam) tettem bele és puhára főztem őket.

Mikor szépen megfőtt a krumpli, mehetett a lötyibe a közben elkészült tökpüré (héját leszedtem, és villával kicsit átnyomkodtam), majd az egészet lehúztam a tűzről és botmixerrel végigmentem rajta, amíg szép krémes nem lett. Utána ízlés szerint sóztam, borsoztam és még 1 dl rizskrémet adtam hozzá. 

Hagytam még egyet rottyanni, majd készen is lett. :)
Baconchipsszel és pirított Schär Rustico kenyérrel tálaltam.