Ízvilágra a Marlenka trónbitorlója, itthon mindenki imádja - húsvétra készült, a vendégeket is egytől-egyig levette a lábukról. Őszinte leszek Veletek - mikor Anya először sütötte ezt a süteményt, körülbelül 10 éve, nekem is nagyon ízlett - így egyik szelet jött a másik után... tudni kell, hogy itt aztán tömény édes ízek végtelen harmóniájáról van szó, ebből adódóan körülbelül 2 szelettel bőven el is telik az ember. Én valamiért nem teltem el, és vígan merültem el az édes ízvilágban, minden egyes falatot kiélvezve - nem kell meglepődni, az a mennyiség, amit hirtelen betermeltem, utólag soknak bizonyult. Azóta inkább más süteményt választok az ünnepek alkalmával. :) Ez meg megmarad a többieknek, akik a mérték fogalmát ismerve felelős felnőttek módjára képesek megelőzni azt, hogy rosszul legyenek. :D (Azóta már természetesen én is tanultam a hibámból.)

Na, nézzük, hogyan készül ez a gaz csábító.

Hozzávalók

Tészta

Kezdjük a felső réteggel, mert ennek picit hűlnie kell. Elkezdjük karamellizálni a 8 dkg cukrot, majd mikor már felolvadt, hozzáadjuk a mézet, kis keverés után az összetört (nem darált, hanem darabokra tört) diót. Mehet bele a vaj is, alaposan elkeverjük, hogy utóbbi is felolvadjon, majd félretesszük és nekiállunk a tésztának.

A tésztához összeolvasztjuk a cukrot, a mézet és a vajat, majd a többi hozzávalóval összedolgozva rugalmas tésztagombóccá gyúrjuk. A tésztagombócot két részre osztjuk, majd egyesével sütőpapíron kinyújtjuk - az egyiket rátesszük egy 30*40-es tepsi hátuljára és 180 fokos sütőben kb. 15 perc alatt megsütjük. Mikor ez elkészült, mehet a másik tésztalap, de ezen még sütés előtt eloszlatjuk a már nagyjából kihűlt, de még könnyen formázható diós-karamellás finomságot - itt érdemes arra figyelni, hogy a felső réteg tésztát inkább nyújtsuk picit keskenyebbre, mint maga a tepsi, mert a diós-karamellás réteg egy picit le fog folyni a széleken - inkább a sütőpapírra folyjon, mint a sütőbe. Ezt is megsütjük, 180 fokos sütőben kb. 20 perc alatt - itt közben nézegessétek, nehogy megégjen a teteje.

Mikor kisült mindkét lapunk - a sima és a felső is, nekiállhatunk a krémnek. A tejből, lisztből, keményítőből, cukorból, vaníliás cukorból krémet főzünk, majd mikor kihűlt, robotgéppel belekeverjük a vajat.

Ekkorra már valószínűleg a lapok is kihűltek, így összeállíthatjuk a süteményt. A sima lapot tesszük alulra, rákenjük a krémet, majd mehet a diós-karamellás feltéttel ellátott tésztalap a tetejére.

Érdemes 1-2 napot várni vele, akkor érnek össze tökéletesen az ízek, így ebben a sütiben az is nagyon jó, hogy ha készülünk egy ünnepre, ezt már napokkal előtte elkészíthetjük és tökéletes lesz az adott alkalomra.
Nem utolsó sorban pedig még szép is! :)

Annyira jól sikerült a próbaverzió, hogy a recept ugyanaz maradt. Egyetlen módosítás történt az előző sütés óta: ezúttal mini kalácsokat sütöttünk.
És most Bálint is segített. :)

Hozzávalók:

A liszteket elkeverjük a porélesztővel, cukorral, útifűmaghéjjal, pici sóval, majd ráöntjük a meleg tejet, beleütjük a tojást, hozzáadjuk a tejfölt és elkezdjük összedolgozni. Időközben mehet az olvasztott vaj is, dagasztjuk tovább, majd letakarjuk és 40-50 percet kelesztjük.

... de még milyen! :) Isteni könnyű, puha, foszlós... Anyától kérdeztem, hogy van-e olyan jó, mint az igazi... azt mondta, hogy még jobb is! :) Húsvétra ismét megsütjük, ez nem az a kimondottan édes kalács, hanem inkább csak édeskés, ami jó a sonka mellé. Így ha az édes fonott kalácsot szeretnétek megsütni, pici cukor még mehet bele. :) Azt a receptet alkalmaztam, amivel múltkor az epres koszorúkat sütöttem, hiszen annyira puha és könnyű tésztája volt, egyszerűen ráéreztem, hogy ebből tökéletes fonott kalács lesz! :D

Hozzávalók

A liszteket elkeverjük a porélesztővel, cukorral, útifűmaghéjjal, pici sóval, majd ráöntjük a meleg tejet, beleütjük a tojást, hozzáadjuk a tejfölt és elkezdjük összedolgozni. Időközben mehet az olvasztott vaj is, dagasztjuk tovább, majd letakarjuk és 40-50 percet kelesztjük.

Ha megkelt a tészta, kevés liszttel még átgyúrjuk - egy pici még kelleni fog neki, hogy jól formázható legyen.
Innentől variálható a dolog, attól függően, hogy hányas fonással szeretnénk fonni, annyi felé vesszük a tésztát, megsodorjuk őket, majd összefonjuk. Én a "csináld, ahogy tudod" és a "csináld ahogy jön" fonásokat ötvöztem, mivel sokat akart a szarka és egy hatos fonást tervezett...

Miután megvolt a kalácska, betettem egy kenyérsütőformába, hogy tutira felfelé terjedjen, ne széltében :D
Megkentem a tetejét tojással, majd 175 fokos sütőben kb. 35 perc alatt készre sütöttem.
Kár, hogy az illatból nem tudok csatolni, akárcsak az igazi.... nagyon finom lett! :)

Bálint névnapjára készítettem, a Kinder torta előtt ez volt az ünnepi vacsink. :) Igen, február 14. Bálint nap, megint időben felkerült a recept. :D Mindenesetre azóta megemlegetjük, imádjuk, legközelebb otthon készül, mert Anyáék is látták a videót... :D

Hozzávalók

Mindig is imádtam... főleg a jó cukros részt a közepén - világ életemben nagyon egészségtudatosan étkeztem! :D
Reggelire szerintem isteni finom, főleg kakaóval, vagy tejeskávéval. Nálunk reggelire készült, kicsit korábban keltem, Bálintnak is, nekem is jutott 2-2. Jól laktunk. :)

Hozzávalók

A száraz összetevőket elkeverjük, hozzáadjuk a meleg tejet, a tojást, majd robotgép dagasztófejével elkezdjük összedolgozni. Mehet bele a vaj, vagy margarin, tovább dolgozzuk, letakarjuk és 50 percig kelesztjük.

A megkelt tésztát rizsliszttel szórt nyújtólapon átgyúrjuk, ha kell - nem elég formázható - még gyúrunk bele egy picike lisztet. A tésztagombócot 4 felé osztjuk, mindegyiket kisodorjuk és feltekerjük. Megkenjük őket a tejjel elkevert tojássárgájával, megszórjuk kristálycukorral és 175 fokos sütőben 20-25 perc alatt készre sütjük.

Isteni finom! :)

Picit már húsvétra hangolódós, de azért még nem teljesen húsvéti. :) Nagyon finom kalácstészta az alapja, de ezúttal eperlekvárral töltöttem és koszorú alakot igyekeztem neki adni... hát, maradjunk annyiban, jobb, ha fonok! :D

Elképesztő könnyű, puha és nagyon finom lett a tészta, még másnap is jó állagú  - bár egy pici mikrózás jót tesz neki. 

Hozzávalók

A liszteket elkeverjük a porélesztővel, cukorral, útifűmaghéjjal, pici sóval, majd ráöntjük a meleg tejet, beleütjük a tojást, hozzáadjuk a tejfölt és elkezdjük összedolgozni. Időközben mehet az olvasztott vaj is, dagasztjuk tovább, majd letakarjuk és 40-50 percet kelesztjük.

Ha megkelt a tészta, kevés liszttel még átgyúrjuk - egy pici még kelleni fog neki, hogy jól formázható legyen. 4 gombócra osztjuk a tésztát, majd mindegyik gombócot egyesével kinyújtjuk.

(Kicsit bonyolult lenne leírni a formázási technikát, így alulra beszúrok egy mintát, hogy hogyan készült. :))

Látjátok, hogy a kinyújtott tésztát középen szemmel megfelezzük, majd az egyik oldalán vékony kis csíkokra bevagdossuk. Az egészben maradt részre egy csíkban betöltjük a lekvárt, majd picit feltekerjük, hogy fedje a tészta - ekkor a felcsíkozott rész még mindig érintetlen. A csíkokat egyesével megtekerjük, majd ráhengergetjük a lekváros részt és kör alakot formázunk belőle.

Ezt megcsináljuk mind a 4 gombóccal, majd sütés előtt lekenjük tojással a tetejüket és 175 fokos sütőben kb. 20 perc alatt megsütjük őket.

Ezt a végtelenül egyszerűen és gyorsan elkészíthető kekszet a zabpelyhes reggeliötletes videóban már láthattátok. :)

Hozzávalók:

Képzeljétek el, pénteken átvehettem életem pólóját! A Kreativator jóvoltából megtervezhettem a saját, egyedi pólómat, amit a linkre kattintva Ti is megtehettek! :)

Fantasztikus ötletnek tartom, hogy lehetőségünk van megalkotni azt a pólót, ami tökéletesen illik hozzánk, és az már tuti, hogy ez bizony nem fog szembejönni velünk az utcán.

A tervezőprogram segítségével kiválaszthatjátok, hogy milyen fazonú pólót szeretnétek, lengébbet, vagy inkább karcsúsítottat, valamint választhattok színt és természetesen méretet is.

Ha megvannak ezek az "alap dolgok", akkor jöhet a móka része, ugyanis bármilyen grafikát, szöveget elhelyezhettek rajta, tetszés szerint. Válogathattok kész motívumok közül, de fel is tölthettek saját készítésű képeket, feliratokat. Az egész a fantáziátokra van bízva, és persze arra, hogy milyen pólót álmodtatok meg magatoknak. :)

Én a Life márkájú póló mellett döntöttem, a 18 választható színből pedig végül a világosszürke melírozott lett a befutó. Ahogy láthatjátok, felül a "Gluténmentes élet" feliratot helyeztem el, ezáltal is már valamennyire egyedi darab lett. :) Aztán egy nagyon édes fagyi került a pólómra, alá pedig a felirat "Hi, I'm gluten free!".
Azért döntöttem végül az angol mellett, mert kint - Amerikában - a gluténérzékeny emberre is mondják,  hogy gluten free, tehát értelmezhető (elsősorban) úgy, hogy a fagyi mondja, hogy "helló, én gluténmentes vagyok!" De úgy is, hogy a póló viselője, vagyis én vagyok "gluten free". Amit magyarul nyilván nem mondanék, hogy "Helló, gluténmentes vagyok!". Úgyhogy ezzel a végtelenül frappáns megfogalmazással csak az angol nyelv segítségével tudtam élni. :D

És milyen a póló a valóságban? Az S-es méret rám szerintem teljesen jó lett, a póló anyagát imádom, nagyon kényelmes. Bár csak néhány napos a kedvenc pólóm, a nyomat is tartósnak tűnik, összességében nagyon jó minőségű lett a végeredmény, biztos vagyok benne, hogy nagyon sokat fogom hordani. :)
Ezentúl büszkén viselem, hogy "I'm gluten free!" (Legalábbis a fagyi biztos! ;))

Ha megtetszett az ötlet, a www.kreativator.eu/hu/ oldalon Ti is megalkothatjátok az egyedi pólótokat! ;)

A Mester család keksztekercsporát azt hiszem, Bálint még nálam is jobban értékeli. Pedig nem gondoltam volna, hogy ezen a téren engem überelhet akárki is. Bálint régi nagy kedvence a kókuszgolyó, de hát gluténérzékenyéknél először bizony kekszet kell sütni hozzá. (Hacsak éppen nincs otthon a menő házi darált kekszünkből.)

Most viszont a Mester család keksztekercsporával menőzünk, és percek alatt kész az áhított kókuszgolyó. :)
Hogyan?

Hozzávalók

Tudom, elsőre a tej, a kávé, a rumaroma és az eperlekvár együtt kicsit necces, de higgyétek el, fantasztikus a végeredmény! A keksztekercsport elkeverjük a porcukorral, majd az ízlés szerint hozzácsepegtetett rumaromával és hozzáadjuk a tejben feloldott kávét. Alaposan elkeverjük, majd mehet az eperlekvár is. Ne ijedjetek meg, ez egy hígabb massza lesz, mint amit képzeltetek, de kb. 10 perc alatt (vagy még annyi sem kell neki) összeáll annyira, hogy szépen lehet formázni.

Golyókat formálunk belőle, majd megforgatjuk kókuszreszelékben.
Ennyi volt az egész!  ;)