Új év

Boldog új évet kívánok Mindenkinek! 

Az idő egyre csak halad, reméljük a mi helyzetünk is egyre jobb lesz, bár valljuk be, hogy a régi időkhöz képest elég pompás és könnyű hétköznapjaink vannak. De hátha 2013 valami nagyon nagy előrelépést tartogat. :)

Egy jó és egy rossz hírrel érkeztem ma. A blog kérdéskörért csak az egyik érinti, és az sajnos a rossz hír. Ámbár, hogy ne csak a vészmadár szerepét testesítsem meg, beszámolok Nektek arról is, hogy sikeresen befejeztem ezt a vizsgaidőszakot is, előszámításaim szerint 9 db ötössel és 2 db négyessel.
Bár már úgy vagyok, hogy inkább ez lenne rosszabb és az egészségem jobb, de hát azon sajnos magam egyelőre nem tudok változtatni.

Történt ugyanis még karácsony előtti héten, hogy megint elkezdődtek a rosszullétek. Folyamatosan (esténként erősebben) fel voltam puffadva, főként a gyomrom, de a beleim se voltak restek. Fájt, nyomott, húzódott minden. Éppen ezért gondoltuk, hogy biztos valami hiba esett a diétába, gyorsan végiggondoltunk mindent, mi lehetett a ludas, de nem találtunk semmit, amit vádolhatnánk. Teltek-múltak a napok, de az állapotom csak nem akart javulni. Újra tanakodni kezdtünk, és ekkor jött az ötlet, hogy talán a mézeskalács. Hiszen az körülbelül akkor készült, amióta ismételten rosszul vagyok. Szegény mézeskalács ki is lett űzve a mindennapokból és azóta is a szekrény tetején tűri a letöltendőjét.
Amióta nem ettem a mézeskalácsból, valami csoda folytán jobban lettem. Pedig Anyával végiggondoltuk, hogy semmi olyat nem tettünk a süteménybe, amibe lehetett volna glutén, és még olyat sem, ami érintkezhetett volna vele. Úgyhogy valódi probléma nem lehetett, de ráfogtunk mindent szegény ártatlan süteményre és örültünk a jobb napoknak. Később kiderült, hogy ez a pár napos "újra jól vagyok" időszak, csak karácsonyi ajándék volt. :( Igen, valóban nagyon szép, de ha igazi ajándék, akkor bizony tovább tartott volna.
Tudniillik, karácsony utáni napokban megint sokszor voltam rosszul. Puffadt a gyomrom, görcsölt a hasam és az a pont - ami nekem ilyenkor mindig fáj (köldököm mellett jobb oldalon, azt mondják, hogy tipikus pont, amit a tejcukorérzékenyek fájlalnak) - is egyre többször sajgott.
Újabb bűnbakkeresés - ezúttal hiába. Beláttuk, hogy a mézeskalács is csak egy igaztalanul megvádolt ártatlan volt, csak a véletlen folytán esett egybe az az időszak, amikor jobban voltam, azzal az időszakkal, amikor nem ettem belőle.
Úgyhogy most itt ülök, a reggeli gluténmentes pirítós kenyerem mellett és iszonyatosan tanácstalan vagyok.
Július eleje óta tartom a diétát, méghozzá igen szigorúan. Szeptember felé kezdtem jobban lenni (mondta is a doki, hogy ne várjak azonnali csodát, helyre kell rázódnia a szervezetemnek, és kiűznie minden csúnyaságot magából) és december elejéig minden a legnagyobb rendben volt. Olyan boldog voltam, hogy az én szervezetem ilyen klassz, hogy 2 hónap alatt túllendült ezen az egészen, és újra "egészségesen" minden visszatért a régi kerékvágásba, azt kivéve, hogy az új kerékvágás gluténmentes. Tudom, hogy a regenerálódási időszak függ attól is, hogy mennyire időben fedezik fel a problémát és kezdi el az illető a diétát, csak azt nem értem, hogyha netán még nem regenerálódott volna minden, akkor mi volt ez a 3 hónapos problémamentes időszak...
Mindent megfigyelek, elolvasok és nagyon óvatos vagyok. Anya szokott nekem főzni, ő meg még nálam is óvatosabb. Mi lehet a probléma? Kérlek, aki tud, esetleg volt hasonló tapasztalata, segítsen! Nagyon hálás lennék, mert már legszívesebben páros lábbal rúgnám ki az életemből ezt a folyamatos puffadást.

Remélem Ti jól vagytok, és a lehető legjobban, minden panasztól mentesen telik ez a 2013-mas év. :)
Legyetek jók és legyetek jól! :)

Dóri

Ja, és persze utólagosan és kicsit megkésve majd jön a bejgli recept is, amit már harmadjára vagy negyedjére sütünk újra, mert egyszerűen imáááááádom! :) (őt is próbáltuk okolni, de ő is minden vizsgálaton átesett, és a lehető összes körülményt illetően tisztának bizonyult...)