Archive for augusztus 2017

Minden egoizmus nélkül állíthatom, hogy újra és újra pozitívan kell csalódom önmagamban. Körülbelül 8 hónappal ezelőtt indítottam a "Kelt tésztát rizslisztből" projektemet, hiszen nagyon jól tudom, hogy rengetegen nem tudják megengedni maguknak a drága lisztkeverékeket. Korábban soha nem gondoltam volna, hogy a kényes rizsliszt alapot szolgáltathat egy puha kelt tésztának, nemhogy ilyen tökéletes alapot! Ezúttal a fánkot alkottam meg rizslisztből, könnyű, puha fánkok lettek... először el sem hittem.

A család többi tagja szerint is isteni, megvolt a tesztelés, úgyhogy ismét egy fantasztikus rizslisztes recepttel állok elétek :)

Hozzávalók

300 g rizsliszt
10 g útifűmaghéj
60 g porcukor
2 g só
4 g porélesztő
210 ml tej
1 tojás
30 g olvasztott margarin
1 mk. rum

A rizslisztet elkevertem az útifűmaghéjjal, porcukorral, sóval, porélesztővel, ráöntöttem a meleg tejet és a benne felolvasztott vajat, beleütöttem a tojást és robotgép dagasztófejével összedolgoztam a tésztát. Először kb. egy folyós trutyi, majd már kezd alakot ölteni, de még mindig ragad - ez így teljesen normális. Néhány percig dolgoztam rajta a géppel, majd letakartam és kb. 50 percig kelesztettem. Gyönyörű levegős kelt tésztát kaptam, mire visszamentem a konyhába.

A nyújtólapomat vékonyan megolajoztam, ezen átgyúrtam a tésztát, majd kb.1,5 cm vastagra nyújtottam és 6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggattam - 21 db lett.

Letakartam a kis fánkokat és még 20 percig hagytam őket kelni.

Olajat hevítettem - figyeljünk rá, hogy ne legyen nagyon forró, mert akkor hirtelen megkapja a fánkokat és nem tudnak szépen átsülni. A fánkok közepébe mélyedést nyomtam, majd a mélyedéssel lefelé tettem őket az olajba. Körülbelül 2-2 percig sütöttem mindkét oldalukat, majd papírtörlőre szedtem ki őket.

Amikor kijött az első adag, nem bírtam a véremmel és már haraptam is egy forró példányban - ekkor éreztem rajta a rizsliszt ízét. De utána vártam még pár percet, ez a rizses íz teljesen elment és isteni, puha fánkokat falatoztam immár porcukorral és házi sárgabarack lekvárral.

Nagyon-nagyon-nagyon finom! Imádta a család :)

Mire leírtam a címet, ismét beindult a nyáltermelésem. Ez valami elképesztő kombináció lett. Apa születésnapját ünnepeltük a hétvégén és mivel a tavalyi Snickers tortája szerinte utánozhatatlanul finom lett, gondoltam, megpróbálom überelni. Alapvetően imádja a triplacsokis browniet és a karamell is a kedvencei közé tartozik, így gondoltam, házasodjanak össze és lássuk meg, mi sül ki belőle. ISTENI LETT! (kinézetre nem életem tortája, de annyira finom lett, hogy megbocsátottam neki)

Azt el kell mondanom Nektek, hogy mivel ugye a sütemény alapja önmagában is megállja a helyét és egymaga is egy viszonylag tömény édesség, hiszen cirka fél kiló csokoládé van benne, így feneketlen bendőjű ínyenceknél is 2 szelet a maximum, amit meg lehet enni - ha többet bírtok, akkor légyszi írjátok meg és megünnepellek Benneteket!

A másik fontos infó: a browniet ugye alapvetően nem tesszük hűtőbe, hiszen a benne lévő elképesztő mennyiségű csokoládé a hidegben megkeményedik, mivel itt egy krémes tortáról beszélünk, ami nem fogyott el első nap, azt hűtőbe tettük. Így másnapra a tésztaréteg (ami valójában egy csokiréteg) megkeményedett, de az ízvilágon ez mit sem rontott. Isteni volt, egyszerűen isteni úgy is! ♥

Kellően agyon dicsértem az alkotásomat, úgyhogy itt az ideje, hogy a receptet is eláruljam!

20 cm átmérőjű tortaformával dolgozunk, ebből van 2 db kell, vagy pedig egymás után sütjük ki a lapokat.

Hozzávalók a browniehoz

300 g gluténmentes étcsokoládé
320 g növényi vaj
4 tojás
1 tk. vanília aroma
0,5 mokkáskanál só (a csoki ízét valami mennyeien kihozza)
180 g cukor
230 g gluténmentes süteményliszt (gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy milyen)
100 g gluténmentes tejcsokoládé
100 g gluténmentes fehércsokoládé

Az étcsokit apró darabokra vágjuk, majd a növényi vajjal vízgőz felett megolvasztjuk. Levesszük a tűzről, picit hagyjuk hűlni, majd robotgéppel egyesével beledolgozzuk a tojásokat. Mehet hozzá a vanília aroma, cukor, só, liszt, alaposan elkeverjük, végül pedig hozzáadjuk a nagyon apróra vágott csokidarabkákat.
A tortaformát kivajazzuk, kilisztezzük (rizsliszt), (ugye egy formába a tészta fele megy, két adagban sütjük ki) majd 175 fokos sütőben kb. 20-25 perc alatt készre sütjük. Inkább figyeljetek, többször nézegessétek, mert nagyon sütőfüggő - valamennyire szilárduljon meg a torta közepe, de nem szabad, hogy teljesen megszilárduljon, hiszen ez egy brownie, szaftosnak kell maradnia. Ha teljesen szilárd a közepe, akkor túlsütöttük és esélyes, hogy törni fog - és nem is lesz annyira fini. Szóval inkább legyen kicsit szaftoskás a közepe - de azért nem folyjon, süljön át!

Krém
Hozzávalók

1 cs. gluténmentes vaníliapuding
1,5 ek. cukrozatlan kakaópor
2 ek. cukor
5 szem tejkaramella
250 ml habtejszín

A tejben megfőzzük a pudingot a cukorral és a kakaóporral, de úgy, hogy előtte a forró tejben felolvasztjuk az 5 szem tejkaramellát. Amikor szépen megfő a puding, hagyjuk kihűlni, majd utána keverjük hozzá a már keményre vert habtejszínt.

Na és akkor most következik az összeállítás, ahol szintén trükköztem egy kicsit, ugyanis a egy kis tejszín kíséretében (kb. 2-3 ek.) felolvasztottam újabb 5-6 szem tejkaramellát és a brownie lapokat belocsoltam vele. Utána az egyik lapon elkentem a krém 2/3-át, jöhetett a felső lap, azon pedig a maradék krémet úgy, hogy annyi legyen még, amivel körbe tudom díszíteni.

Hogy még karamellásabb legyen, ismét csináltam egy tejszínes tejkaramella olvasztmányt, a tetejére öntöttem, és hagytam lecsurogni, hogy az oldalán és az alján is még "benne tocsogjon" (undin hangzik, de elképesztő jó :D ) a brownie.

Csoda-csoda fini!