Hozzávalók

• 6 db camembert
• rizsliszt
• 3 tojás
• tej
• só
• gluténmentes zsemlemorzsa
• olaj a sütéshez

Rizsliszt, kis sóval és tejjel kikevert tojás, gluténmentes zsemlemorzsa, ismét tojás, ismét zsemlemorzsa. Mikor végeztem, ismét visszamentek a mélyhűtőbe körülbelül fél órára, utána sütöttem ki őket forró olajban.

Hasábkrumplival és áfonyalekvárral az egyik legmennyeibb lakoma! :) 

Imádom a túrógombócot - pedig teljesen más jellegű, mint a szilvásgombóc, ami szintén nagy kedvencem. Az a tök jó benne, hogy a gombócokat nem is kell főzni, így nem kell tartani tőle, hogy "jaj, mi van, ha szétfő?".

Egy sűrű tejbegríz az alapja, túró és gyakorlatilag készen is vagyunk. 

Hozzávalók

A tejből és rizsdarából a cukor és a só kíséretében főzünk egy sűrű tejbedarát - jóóóó sűrűt. Még melegen hozzáadjuk a túrót és alaposan elkeverjük. Vizes kézzel gombócokat formázunk a masszából, majd kis olajon megpirított zsemlemorzsába forgatjuk őket. 

Tejföllel és porcukorral kajakirály! Imádjuk :) 

Szilvásgombóc ó-ó-ó-ó! :) 

Nem ismerek olyan embert, aki ne imádná, legalábbis ne szeretné a szilvásgombócot. :) Ez az a finomság, amit már óvodásként is vígan gömbölygettem a nagyszüleim konyhájában - ha szilvásgombóc készült, annak az elkészítésével is meg kellett várni. :D Itt kezdődött a gasztro-karrierem...

Ezúttal Anya készítette el, és nem várt meg vele, hogy én gyúrhassam meg a kis gombócokat és tátott szájjal figyeljem, amint feljönnek a forró víz felszínére... lehet, hogy már nem okozott volna akkora örömet, mint 20 évvel ezelőtt. :)

Hozzávalók

A krumplit meghámozzuk, megfőzzük, majd leszűrjük és áttörjük. Picit hagyjuk hűlni, majd hozzáadjuk a liszteket, a sót és a tojást. Alaposan átgyúrjuk a tésztát és rizsliszttel szórt nyújtólapon kinyújtjuk. Kb. 8x8 cm-res négyzetekre vágjuk és mindegyik négyzet közepébe teszünk vagy egy kisebb szilvát, vagy egy nagyobb szilva felét. A szilvára/szilvába teszünk egy kis fahéjas porcukrot, majd gombócot formálunk a tésztából, immár belében a fahéjas, cukros szilvával. 

Forró, sós vízben megfőzzük a gombócokat, akkor lesz jó, mikor feljön a víz felszínére. 

A kész gombócokat kevés olajon megpirított zsemlemorzsába forgatjuk és fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk. :)

Annyira régen ettem (ezelőtt) töltött csirkét, hogy nem is tudok pontosan beszámolni róla. Talán még egy gyerekkori karácsonyi ebéd sztárja volt, amit Rózsi mama készített.
Nálunk azóta valahogy kimaradt. Nem is tudom, hogy jött az ötlet - a világért sem szeretném magam fényezni, de mintha én vetettem volna fel Anyának, hogy de régen ettünk töltött csirkét. Így ezt ebédeltünk. Isteni finom volt!

A recept 4 csirkecombhoz van.

2 gluténmentes zsemlét beáztatunk meleg vízbe, közben pedig 0,5 fej felaprított hagymát megpárolunk, majd ráteszünk 2 megkapart csirkemájat és még 1-2 percig együtt pároljuk őket. 

A zsemléket kicsavarjuk, 1 tojást ütünk rá, 1 csokor összevágott petrezselyemmel, sóval, borssal ízesítjük, majd belekeverjük a hagymás májat.

A csirkecombok egyik oldalán leválasztjuk a bőrt, a tölteléket négy felé osztjuk és beletöltjük a combikba.
Mielőtt betennénk őket a sütőbe, a combok tetejét lekenjük kacsazsírral, és 175 fokos sütőben pirosra sütjük.

Majdnem elájultam, annyira finomak lettek! :) Nálunk azóta menő-kaja, beállt a főzelék mellé. :D

Ez is egy olyan ebéd volt nálunk, amikor hirtelen tudatosult bennünk, hogy már nincs maradék, boltba nem tudunk menni, mégis kéne ebédelni, mielőtt elindulunk. Az a szerencsénk, hogy csirkemell mindig van lefagyasztva a mélyhűtőben 2-2 szeletenként, így most előkaptam 2 ilyen kis csomagot, gondoltam kettőnknek 4 szelet elég lesz.

Egy forró vizes fürdővel segítettem a csirkéknek kiolvadni, majd alaposan megmostam őket, besóztam, borsoztam és egy kevés fokhagyma granulátumot is hintettem rájuk. Egy tálkában elkevertem 2 ek. ketchupot és 2 kk. mézet, és a csirkemell szeleteket egyenként beleforgattam, majd a tálban hagytam őket kb. fél óráig, hadd lubickoljanak a mézes-ketchupos szószban.

Serpenyőben kevés olajon kisütöttem őket és rizst készítettem mellé.
Nekünk nagyon ízlett, bár Bálint kicsit kétkedve fogadta, tekintve az alapanyagokat ("Ezek meg hogy illenek össze?")
Aztán az első falat után közölte, hogy ez isteni finom, és "Dórika, ezt nyugodtan tedd fel a blogra, mert nagyon jól sikerült!"
:)

Az internetet böngészve rátaláltam erre a receptre, és el is mentettem, mivel rohanós hétköznapokra tökéletes. :) Már előző este elő lehet készíteni, mehet a hűtőbe, másnap csak meg kell sütni és kész is! Mi két főre készítettük, így a recept csak egy kisebb adag lesz az eredeti recept apróbb módosításaival.

250 g gluténmentes tésztát megfőztem, és hagytam kihűlni - másnapra készült, így nem akartam melegen összetrutyizni a többivel, úgyis a hűtőben töltötte az éjszakát.

Kevéske olajon megpirítottam egy pici fej apróra vágott hagymát, majd hozzáadtam 120 g sonkát is felkockázva és kicsit összesütöttem őket. Ezt a párost is hagytam hűlni, addig készült a szósz. Egy pohár tejfölbe beletettünk 1,5 ek. mustárt, 80 g krémsajtot, alaposan elkevertük, majd egy kis ételízesítővel és fokhagyma granulátummal ízesítettük. 

Összekevertük a tésztát a sonkás hagymával és a tejfölös szósszal, majd Jénai tálba tettük, megszórtuk a tetejét reszelt sajttal, és másnap 175 fokos sütőben kb. 25 percig sütöttük.

Fincsi lett. :)

Ha ősz akkor sütőtök és krémlevesek. Eddig a kettőt együtt még nem próbáltam, így ideje volt. Mautner Zsófi receptjét vettem alapul, csak picit változtattam rajta.

Először is fogtam a sütőtököt - óriási darab volt - megmostam, majd levágtam a "nyeles" részét - csak ezt használtam fel, hiszen túl nagynak véltem. Nem mértem le, így sajnos mértéket nem tudok mondani, Mautner Zsófinál 1 kg tök szerepel a receptben, azt érdemes alapul venni.

Kisebb darabokra vágtam a tököt, majd 190 fokos sütőben kb. 45 percig sütöttem. Míg sült, kevés kókuszzsíron megpároltam egy fél felaprított vöröshagymát, majd mikor már átlátszó lett, hozzáöntöttem 1,2 l vizet - 2 kk. gluténmentes, tejmentes ételízestőt szórtam bele -, majd 1 felkockázott krumplit és 1 felkockázott almát (természetesen mindkettőt előtte megmostam, meghámoztam) tettem bele és puhára főztem őket.

Mikor szépen megfőtt a krumpli, mehetett a lötyibe a közben elkészült tökpüré (héját leszedtem, és villával kicsit átnyomkodtam), majd az egészet lehúztam a tűzről és botmixerrel végigmentem rajta, amíg szép krémes nem lett. Utána ízlés szerint sóztam, borsoztam és még 1 dl rizskrémet adtam hozzá. 

Hagytam még egyet rottyanni, majd készen is lett. :)
Baconchipsszel és pirított Schär Rustico kenyérrel tálaltam.

A rohanó hétköznapokban bizony nem hátrány, ha van néhány extragyors ebéd/vacsora ötlet, ami nagyon hamar elkészül, mégis meleg étel. Ebből mostanában azt hiszem volt és lesz is néhány ajánló, hiszen mi is előnyben részesítjük a gyors, de finom ételeket. Ilyen a paprikás krumpli.

Apróra vágunk egy kis vöröshagymát, majd kevés olajon megpároljuk. Pirospaprikával megszórjuk színesítjük/ízesítjük, majd felöntjük egy kis vízzel és mehet bele a már felkockázott krumpli. Felkarikázunk gluténmentes virslit, majd azt is hozzáadjuk, majd ételízesítővel, sóval tökéletesítjük és készen is vagyunk. :)

 A krumpli, virsli aránya változhat, ki, hogy szereti és a fűszerekkel is bánhatunk kedvünk szerint. Ugye milyen jó a recept? :D

Ezt a fogást Kriszta készítette, nagyon gyors és nagyon egyszerű, egy rohanós hétköznapra tökéletes, és közben kicsit különleges is. :)
0,5 kg csirkemellet megmosunk és felkockázunk, majd olajon fehérre sütjük. Ha kész, akkor mehet rá 1 cs. thai zöldségkeverék (fagyasztottan) és 25 g thai fűszerkeverék (ha nem tudtok beszerezni, akkor össze is állíthatjátok házilag az alábbi összetevők segítségével: só, bors, fokhagyma, bazsalikom, chili, gyömbér, római kömény, paprika, koriander levél, szegfűbors, kurkuma - ezek keverékéből lesz szükségünk 25 grammra).
Mi EZT a fűszert használtuk, megkérdeztem a gyártót a keresztszennyeződés esetleges fennállásáról, és nagyon korrekt választ kaptam. Az üzemben egyáltalán nincs glutén, így nem áll fenn a keresztszennyeződés veszélye, allergének közül szezámmagot és mustármagot tartalmazhat nyomokban a fűszer.

10-15 percig együtt sütjük, majd készen is vagyunk. :) Tálaláskor lehet rá egy kevéske citromlevet facsarni, ez ízlés kérdése.

Ugye milyen egyszerű?

 

Szintén egy végtelenül egyszerű ebéd ötlet a sűrű hétköznapokra. :) Anya még nyáron készítette el, amikor rengeteg barackunk volt, de sajnos annyi eszem volt, hogy teljesen elfeledkeztem róla, ezért kerül most fel. No, de sebaj, télire eltett barackból is tökéletesen jól el lehet készíteni.

Megmossuk a csirkemellet, majd felszeljük és picit sózzuk, borsozzuk. Egy kevéske olívaolajon picit átsütjük a hússzeletek mindkét felét (szeletenként 1-2 perc), majd fogunk egy Jénai tálat és az aljába bepakoljuk őket. Ráhalmozzuk a barackdarabkákat ízlés szerint többet-kevesebbet, majd szintén ízlés szerinti mennyiségű sajtot reszelünk rá. 

175 fokos sütőbe tesszük, amíg ráolvad és picit megpirul a sajti.
Aztán lehet is falatozni. :)

Anya valamelyik nap az egyik nagyon jó barátnőjével beszélgetett és mint háziasszonyok, természetesen körüljárták az "és Te mit főztél?" témakört is. 

Tippet kaptunk, hogy legközelebb mit készítsünk mi is. Van ennek valami különleges neve, de azt sajnos elfelejtettem, így került oda a különleges jelző a bundás hús elé.

Rengetegszer csináljuk a krumplis bundás húst, ebben egy pici eltérés van, a fokhagyma.

Felszeljük a csirkemellet, besózzuk, picit borsozzuk, majd elkészítünk egy sűrűbb palacsintatésztát (1 tojás, körülbelül 1 ek. rizsliszt és 1 ek. valamilyen gluténmentes lisztkeverék, egy kis só és annyi víz, vagy tej, hogy egy sűrű palacsintatészta-szerűt kapjunk). Ebbe a masszába krumplit reszelünk, majd beletörünk 2-3 gerezd fokhagymát. Beleforgatjuk a csirkemellszeleteket és forró olajban kisütjük.

Fincsi. :)

Egy ideje Anya már sajátkészítésű tésztából süti a lasagne-t, de ezúttal megütötte a főnyereményt. Egyszerűen fantasztikus, és hajszálvékonyra lehet nyújtani... :)

4 tojásból, 250 g Nutri Free Mix Per Pasta Fresca lisztből, 70 g rizslisztből tésztát gyúrunk és egy pici sóval ízesítjük. Kinyújtjuk, amennyire csak lehet - márpedig bőven lehet -, majd akkora téglalapokra vágjuk, amekkora Jénaiban tervezzük sütni. 

Előkészítünk egy kis multifunkcionális szószt és sajtmártást. Előbbit a link alapján, utóbbit pedig így:

2 púpos evőkanál Mantler lisztet megfuttatunk egy kis Liga margarinon, majd felöntjük kb. 5 dl laktózmentes tejjel. Sóval, borssal ízesítjük és még melegen belereszelünk 15-20 dkg trappista sajtot.

Ha minden kész, elkezdjük rétegezni a lasagne-t, alulra kis szósz, rá egy lap tészta, rá egy kis sajtmártás, majd ismét a szósz, tészta, sajtmártás...így rétegezzük szépen egymás után, majd a tetejét jól megszórjuk reszelt sajttal és 175 fokos sütőben addig sütjük, amíg szépen meg nem pirul a teteje.

Nem csak könnyű vele dolgozni, hanem isteni finom is! :)

 

Hétfő: Dóri, Te mit ennél ebédre? - Főzeléket fasírozottal.

Kedd: Dóri, Te mit ennél ebédre? - Főzeléket fasírozottal.

Szerda: Dóri, Te mit ennél ebédre? - Főzeléket fasírozottal.

.

.

.

És így tovább egészen a hét végéig minden nap. I-M-Á-D-O-M-A-F-A-S-Í-R-O-Z-O-T-T-A-T (vagy fasírtot)!

Nem tudom, hogy ez azért van-e, mert Anya extrán jól csinálja, vagy csak mert amúgy is szeretem. Ekkora rajongója csak a külön kisütött golyóknak vagyok, amik burgonyapehelyben vannak megforgatva. Hogyan is készül ez a csoda? Lássuk!

1 fej felaprított hagymát kis olajon megpárolunk, majd 0,5 kg darált húshoz adjuk (nálunk legutóbb pulykacombból volt a darált hús). Ízlés szerint beletörünk 2-3 gerezd fokhagymát, ízesítjük ételízesítővel (Vegeta, Mester fűszerkeverék, házi ételízesítő), beleütünk egy tojást, majd belemorzsolunk 2 szelet előre beáztatott és jól kicsavart gluténmentes kenyeret. (Utóbbi helyett a főtt tört krumpli is helyt áll.)

Kis gombócokat gyúrunk belőle, megforgatjuk őket burgonyapehelyben és forró olajban kisütjük.

A legjobb!

Körülbelül 15 évvel ezelőtt ettem életem első lasagne-jét, akkor még búzalisztes és mindenféle gluténszennyelt ( :) ) változatot. Keresztbe-fogadott Anyám készítette el, isteni finoman. Azóta örökké tartó szerelem szövődött közöttünk - mármint a lasagne-val -, így muszáj volt megbirkózni a gluténmentes recepttel is. Először Naturbit lasagne tésztával próbálkoztunk (a próbálkozást ITT találjátok), de hát valljuk be, a lasagne tészta nem két fillér, pláne hogyha gluténmentes. 

Kerek egy hete kérdezte tőlem Anya, hogy mit szeretnék a hétre magammal vinni Pécsre - még rímelt is, pedig nem terveztem. Hirtelen bevillant a lasagne képe, a számba az íze, az orromba az illata... egyértelmű volt a válasz. Amikor Anya bevásárolni ment, mondta, hogy akkor a Tesco-ból hoz egy adag gluténmentes lasagne tésztát (Free From). Majd' elájult, mikor meglátta, hogy 799 Ft 250 g, úgyhogy mikor megérkezett kijelentette, hogy ezúttal bizony maga gyúrja a tésztát. Én olyan büszke voltam!

250 g Schär Farina lisztből, 3 (nagyobb) tojásból és egy kevés sóból olyan tésztát gyúrt, hogy ihaj! Még a Gyermely Zrt. is megirigyelte volna. Vékonyra nyújtotta, majd olyan méreteket vágott belőle, amilyen Jénai tálban tervezte sütni.

Szósznak a méltán híres multifunkcionális szószunkat használta, majd főzött egy kis sajtmártást is. 2 púpos evőkanál Mantler lisztet megfuttatott egy kis Liga margarinon, majd felöntötte kb. 5 dl laktózmentes tejjel. Sóval, borssal ízesítette és még melegen belereszelt 15-20 dkg trappista sajtot. 

Kezdődhetett a rétegezés, alulra kis szósz, rá egy lap tészta, rá egy kis sajtmártás, majd ismét a szósz, tészta, sajtmártás...így rétegezzük szépen egymás után, majd a tetejét jól megszórjuk reszelt sajttal és 175 fokos sütőben addig sütjük, amíg szépen meg nem pirul a teteje. :)

Vasárnap aranygaluska volt az ebéd. Nagymamámnak ez a kedvence, így elsősorban miatta készült... persze nem mondatnám, hogy a többieknek ellenére volt. :) Annyira finom, hogy legszívesebben addig enné az ember, míg ki nem pukkadna. Apa majdnem elérte ezt a szintet - féltettem is a porciómat.

Anya készítette el, és azt kell mondanom, minden alkalommal egyre finomabb. 

35 dkg Schär mix B-t elkevert 5 g Dr. Oetker száraz élesztővel, majd hozzáadott 2,5-3 dl langyos tejet és robotgép dagasztófejével elkezdte összedolgozni. Ment még bele 2 tojás sárgája és 3 dkg cukor, majd a végén 4 dkg olvasztott Liga margarin is. Ha szépen összedolgoztuk, akkor meleg helyen hagyjuk duplájára kelni. 

A kelés ideje alatt kenjünk ki egy Jénai tálat margarinnal és daráljunk diót, amit alaposan keverjünk el egy kis porcukorral. Ha megkelt a tészta, olvasztott margarinba mártott kiskanállal szaggassunk belőle apró darabkákat, azokat hempergessük meg a porcukros dióban, majd folyamatosan sorakoztassuk őket a tálba. 175 fokos sütőben addig süssük, amíg szépen megpirul a teteje - körülbelül fél óra.

Vaníliasodóval érdemes tálalni, aminek egyszerű elkészítési módja a következő: főzzünk egy híg vaníliapudingot. :D

Garantált a siker! :)

Megígértem, hogy jövök még ötlettel és recepttel a Nestlé gluténmentes corn flakes felhasználását illetően. Minden alkalommal, mikor az Árkádban tévelygek, el kell haladnom a KFC pult mellett. Látom a jó kis ropogós, belül mégis omlós csirkeszeletkéket falatozó embereket és folyik a nyálam. Ámde az említett csirkefalatkák nem gluténmentesek, sőt, igazából pontosan nem is tudjuk, hogy mit tartalmaznak. De nekünk hatalmas szerencsénk van, hiszen már adott egy isteni kukoricapehely, veszünk csirkemellet és sok-sok fűszert, és elkészítjük a saját KFC csirkefalatkáinkat. Az ötlet Maristól ered, a YouTube-on lépésről lépésre meg is mutatja, hogyan haladjunk. Ő 90 dkg csirkemellet használ, én jóval kevesebbet, így a fűszerek mennyiségét is ehhez képest változtassátok. Megmossuk a csirkemellet, felvágjuk nekünk tetsző nagyságúakra, majd elkészítjük a fűszerkeveréket. Ez egyébként Kentucky fűszerkeverék, de könnyedén elkészíthetjük az alap-fűszereinkből. (Ez az a mennyiség, ami majd' 1 kg csirkemell fűszerezéséhez elég... szóval fél kg-hoz felezzétek és stb.)

Mit használunk? 1 ek. fokhagyma granulátumot ♥, 0,5 tk. őrölt fűszerköményt, 0,5 tk.cayenne borsot (amit Maris ötlete helyett ne borssal, hanem chilivel helyettesítsünk... hiszen én is most tudtam meg Krisztától, hogy ez nem egy borsfajta, hanem konkrétan őrölt chilipaprika), 1 tk. édes fűszerpaprikát, 1 tk. morzsolt kakukkfüvet, 1 tk. morzsolt majorannát és 1 ek. sót. Alaposan elkeverjük az isteni fűszereket, majd beledörzsöljük a már felszeletelt csirkemell darabkákba. Egy tálba sorakoztatjuk őket, majd leöntjük tejjel - laktózmentes, vagy éppen növényi tej, kinek, mi fogyasztható. Fóliával letakarva, egy éjszakára hűtőbe tesszük, majd másnap papírtörlőre kivesszük őket. Amíg "lecsöpögnek", előkészítjük a panírozást: rizsliszt, tojás és itt jön képbe a corn flakes, amit kicsikét összetördelünk. Ebbe panírozzuk be a csirkemell szeletkéket, majd olajban kisütjük őket, és hagyjuk, hogy a corn flakes kabát szép aranybarnára piruljon (most esik le, milyen h*lye szóösszetétel ez... :D pirulni pirosra lehet, én mégis aranyra és barnára pirítom...).
Nagyon fincsi! Az ízek és az állag...hm... mindenképpen megéri kipróbálni. :) Bálint nincs itthon, így nem tudja megkóstolni, de már lecsapott rá, hogy ilyet legközelebb akkor készítsek, amikor ő is itt lesz. ;)

Ma is én voltam a főszakács, a tegnapi fincsi menümmel megnyertem a pozíciót. Megmondom őszintén, nagyon motivált az, hogy Apa tegnap olyan büszke volt rám. Este még jelentkezett a maradékért, amit újból desszerttel zárt le és a nap folyamán, körülbelül 10 mondta el, milyen nagy szerencséjük van, hogy ilyen ügyes vagyok. És hogy jobb volt, mint egy vasárnapi ebéd. 

Hát ma is nekifogtam, ezúttal már nagyobb gyakorlattal (hahaha), hiszen a mai nap folyamán a desszerttel együtt (ami egyébként kakaós-baracklekváros kevert sütemény volt és mindenképpen felteszem majd a receptet, mert nagyon könnyű és isteni omlós a tésztája... de nem az a törős, hanem az a könnyű, finom) összesen kb. 1 órát töltöttem a konyhában. :) Jó, mi?

Úgyhogy most egy extra-gyors, de nagyon finom ebédötletet mutatok meg Nektek.

Egy csirkemellet alaposan megmostam, majd apró kis kockákra vágtam. Serpenyőben olajat hevítettem és beletettem a csirkemellkockákat. Megvártam, míg kicsit megsülnek a húsdarabkák, majd sóztam és borsoztam. (Ha előre megsózzuk, akkor levet ereszt a hús.) Átsütöttem, meghintettem egy kevéske chilivel, majd 1 tk. mézet és 1. ek mustárt kevertem bele. A méz és a mustár egy idő után gyönyörű kérget képezett a húskockákon, ha kicsit meg is pirulnak, akkor készen vagyunk. Ja, és ha mennyeiek az illatok. 

Mellé rizst főztem és zöldséget pároltam (ezeket szerintem nem kell részleteznem.)

A mézes-mustáros hús ötletért köszönet Krisztának, ugyanis azt a receptet vetettem be, amit még egyszer ő nyáron - csak ezúttal csirkemellből! :D 

Tegnap Anya megkérdezte Apától és tőlem, hogy mi legyen ma az ebéd. Apa szerint tök mindegy, én meg nem tudtam semmit kitalálni, így gyorsan bedobtam a mentőötletemet: majd én megcsinálom. Anya megörült, mert így akkor nem kellett előre főznie, én meg végre megcsillogtathatom a tudományomat a főzés terén is. Villantani akartam, mindenképpen ki szerettem volna tenni magamért, ezért nem is akármilyen menü állt össze a fejemben. Elméletben már tegnap este lejátszottam a menetet, aztán ma délelőtt megkezdhettem a gyakorlatban is.

8 szelet csirkemellett kiklopfoltam, sóztam, borsoztam, majd nagyságtól függően 2-3 szem aszalt szilvát tettem a közepükre és feltekertem őket. Interneten olvastam egy nagyon jó kis praktikát: folpack-ba csomagoltam a kis tekercseket, majd nagyon erősen betekertem a végüket, mintha szaloncukrok lennének. Így rögtön összeálltak olyan szabályos alakba, amiről - eddig azt hittem, hogy - csak álmodni lehet. Hogy meg is tartsák az alakjukat, forrásban lévő vízbe tettem őket (a folpack csomagolással együtt) és 10 percig főztem. Kivettem a csomagokat, kibontottam őket és megvártam míg kihűlnek. Aztán jöhetett a panírozás: rizsliszt, tojás, burgonyapehely. Forró olajban sütöttem ki őket.

A hercegnőburgonya már régóta izgatta a fantáziámat, annyira jól néz ki és annyira finom. Így gondoltam ez lesz az, amivel köretként előrukkolok. Megpucoltam kb 3/4 kg krumplit, felkockáztam, megfőztem, összetörtem, majd hozzáadtam kb. 15 dkg Liga margarint. Megvártam míg kihűl, beleütöttem két tojást és elfelejtettem megsózni. Úgyhogy Ti ne felejtsétek el. :)

Habzsákba töltöttem és szép kis csúcsokat (?) formáztam belőlük. 200 fokos sütőben kb. 20-25 percig sütöttem őket.

Egyre több gyorsétteremben kapható wrap, én még egyiket sem kóstoltam, viszont amint megláttam egyet, rögtön beindult a nyálelválasztásom. Annyira, de annyira jól néznek ki, hogy nem igaz. Főleg a rántott csirkemellcsíkos jön be nekem. Így tegnap felvetettem Anyának és Bálintnak, mi lenne, ha ez lenne a vacsora. Mindketten bőszen bólogattak, így neki is álltunk.

Összesen 8 wrap készült, ehhez két kisebb csirkemellet megmostam, és apró csíkokra szeltem. Bálint besózta őket, majd bepanírozta a kis csirkecsíkokat (rizsliszt-tojás-burgonyapehely). Én addig begyúrtam a tésztát, aminek az alapreceptjét ITT  találtam, gluténmentesítettem.

150 g Schär mix B-t, 100 g Barbara kenyér-és kelt tészta lisztet, 50 g rizslisztet és egy kis sütőport elkevertem. 4 ek. olívaolajjal, majd kb. 170 ml vízzel alaposan eldolgoztam. Jó, gyúrható kis tészta lett a végeredmény.

Kicsit hagytam állni a tésztát, addig forró, bő olajban kisütöttem a panírozott csirkemellcsíkokat.

A begyúrt tésztát 8 részre osztottam és egyesével papírvékonyra - nem viccelek -, papírvékonyra nyújtottam őket. Először azt hittem, össze kell gyúrnom két adagot, mert egy gombócnyi tésztát már teljesen vékonyra nyújtottam, mégis nagyon kis apró maradt. A vékony nem elég, komolyan papírvékonyra kell nyújtani. Annyira, amikor már érezzük, hogy kb. palacsintanagyságú. Gluténmentes tésztából! Garantált a büszkeség! :D

Amikor a lehető legvékonyabbra nyújtottam, előkaptam egy tányért (nagytányér és kistányér közti méret) és körbevágtam, hogy egyenletes kört kapjak. Serpenyőben sütöttem ki (nem kell alá olaj). Mikor felhólyagosodott az egyik oldala, akkor már meg is fordítottam és a második oldalát nagyon rövid ideig sütöttem. Vigyázni kell vele, mert ha túlsütjük, akkor széttöredezik. Kevés idő is elég neki, mert nagyon vékony tésztáról beszélünk.

Ahogy kivettem a serpenyőből, rögtön elkezdtem tölteni. Ez azért fontos, mert ha kihűl, akkor elkezd töredezni - persze mikróval megoldható a dolog, de így egyszerűbb. :)

A serpenyőből kivett tortillát megkentem majonézzel, beterítettem salátával és középre felsorakoztattam a csirkemelleket, és paradicsomszeleteket. Kis majonézzel meglocsoltam, feltekertem és alufóliában csavartam az alját.

Mindenki imádta. :)