Gondoltam, így az adventi bejegyzések végére ( :( ) egy kicsit személyesebb jellegű bejegyzést írok. Rengeteg recept, ötlet, tipp volt ebben az elmúlt 23 napban, de egyik sem volt olyan személyes jellegű és sokan hiányoltátok ezeket a bejegyzéseket. Ezért most jöjjön egy olyan írás, hogyan is telt az előző napom, vagyis december 23. :)

9 körül keltem fel (tudni kell rólam, hogy éjjeli bagoly vagyok és sokáig virrasztok, így ha nincs iskola, vagy nem kell tanulni, a 9 óra nekem korainak számít :D), majd szokás szerint rögtön indultam le a konyhába elkészíteni a reggeli kakaómat. Rátűztem egy gluténmentes bögredíszt, amit a 18-ai bejegyzésben láthattatok (katt ide), egy tányérra tettem pár szelet bejglit, majd az utam visszavezetett az ágyba, és megnéztem mi újság itt, a blogon, illetve a Facebookon. Megnézem az e-mail fiókomat - izgatottan várom a múlt heti vizsgák eredményeit...eddig még hiába.

(Eddig egyébként egy teljesen tipikus reggel, minden napom így kezdődik, a bejglit leszámítva.)

Nem henyéltem sokáig, gyorsan összekaptam magam, majd becsomagoltam az utolsó ajándékokat. Idén egy nagyon egyszerű, de ízléses stílusban csomagoltam, itt láthatjátok az "alapanyagokat", de lehet, hogy teszek majd fel képet a kész csomagokról is, ha valakit érdekel. :)

Ha olyan tevékenységet végzek, ami nem igényel túlságos odafigyelést, akkor részben unatkozom. Egyszerre általában több dolgot csinálok, vagy többfelé figyelek (akárcsak egy tipikus Z generációs gyermek), ezért ilyen esetekben mindig bekapcsolok valami filmet, vagy zenét. Ez alkalommal a Csoda New York-ban című tündéri film lett a szerencsés, a kedvenc karácsonyi filmem. :)

(Ja, és egyébként a "több dolgot egyszerre csinálok" tényre visszatérve, ma egy nagyon jó kis minta eset történt. Apukámat idézem: "Dórika, légy szíves hozz ide egy csomagolópapírt. Meg ollót és ragasztót is. De közbe a másik kezeddel légyszi teregess ki!")

Mikor elkészültem az ajándékok becsomagolásával, fürdőbomba gyártásba lendültem. Herczeg Hajnalka YouTube csatornáján hatalmas ötletre bukkantam (katt) és olyan mértékű késztetést éreztem arra, hogy ezt nekem is el kell készítenem, hogy gyorsan beszereztem minden hozzávalót és így neki is tudtam fogni. Nem egyszerű meló a gömb formázás, és azok a száradás során sokszor szét is esnek, ezért főként félgömbökkel nyomultam így első alkalommal. De nagyon tetszik. :)

A rózsaszínűek mézeskalács, fahéj és vanília illattal hódítanak, míg a zöldek citrusosak, citrom és vérnarancs illóolajok kombójával.

Anya eközben végig sürgött-forgott a konyhában, kétféle süteményt is készített, kókuszos krémest a Kriszta kedvéért, puncs szeletet pedig azért, hogy nekem kedveskedjen. Közben természetesen ebéd is készült, én pedig szerettem volna kivenni a részem a házimunkából is, így teregetni kezdtem - ebben az esetben is kell valami, amire figyelhetek, így jó kis karácsonyi főzős műsorokat néztem közben a tévében.

Hajat mostam, kisminkeltem magam és felöltöztem, ugyanis délutánra Bálintot vártam. Kicsit előkarácsonyoztunk, mert ő és a családja minden évben a Nagypapánál töltik a karácsonyt, így legközelebb csak 27-én találkozunk. Na, de ne haladjunk ennyire előre a cselekményekkel, először is ebédeltünk. Anya ilyenkor (ha valami ünnepre készülünk) igyekszik mindig valami olyat összedobni, ami gyorsan megvan, hiszen közben már folyamatosan készülnek a karácsonyi finomságok, úgyhogy egyszerre 5 fogást készít az ember - mármint Anya. Aki nem mellesleg egy Tündér. Így nálunk karfiol leves és milánói makaróni volt az ebéd. Én megkoronáztam még egy kis gyümölcskenyérrel is, aminek majd hozom a receptjét, egyébként Mona receptje alapján készült, isteni finom!!

Picit még takarítottam, átnéztem a Nagyszüleimhez, majd megérkezett Bálint. Míg szépen sütött a nap, elmentünk sétálni egyet a Balaton partra.

Néha el is felejtjük értékelni azt, hogy milyen gyönyörű helyen lakunk.

Képzeljétek el, a fürdőbombához ugye szükségem volt valami olyan formára, aminek a segítségével szép golyókat tudok formázni. Sajnos itt a környéken nincsen hobbibolt, ahol speckó eszközt kaphattam volna, így egy sokkal kreatívabb megoldást kellett választanom. A Tesco-ban vannak azok a gépek?, amikbe ha bedobsz 100/200 Ft-ot, akkor kiad egy gumilabdát, rágót, vagy valamilyen játékot. És ezek általában valamilyen kis műanyag gömbben vannak. Ez volt az én szerencsém, így nem is néztem, mi az, amit veszek, csak hogy egy megfelelő nagyságú gömbben legyen benne. Így megvettem valami lufit. Egy órán át szenvedtem vele, hogyan is kell felfújni, de sajnos nem jöttem rá... de milyen szerencse, hogy az ember lányának van egy Bálintja, aki minden ilyen jellegű problémát orvosol. Úgyhogy már van egy bohóc lufim, amivel nagyon sokra megyek. :D De egyébként teljesen jól el lehet vele szórakozni.

Este még Honfoglalóztunk kicsit (nagyon szeretjük és nyerni is nagyon szeretünk... :D, elég paprikás állapotba kerülök, ha nem tetszik a végeredmény.), majd vacsira hamburgert ettünk.

Miután Bálint hazament, tettem még egy kört a Nagyszüleimnél, megnéztem mi a helyzet, jó éjszakát kívántam és most itt vagyok. Írom ezt a bejegyzést, hogy holnap (december 24.) kitehessem, mert délelőtt már nagyon sok dolog lesz. Amikor ezt olvassátok, már túl vagyok ezen a sok dolgon, de hát értitek.

Nagyon sajnálom, hogy vége a napi posztoknak, ilyenkor mindig úgy érzem, hogy egy karácsonyi kisangyal bőrébe bújhatok, aki minden napra elrejt valamilyen kis apró ajándékot a jó gyerekek számára. Olyan jó volt készülni és örömet okozni. Remélem Nektek is tetszett ez az adventi kalendárium, és így az utolsó napon:

Kellemes karácsonyt kívánok Mindenkinek! :)

Elég mozgalmas nap volt, ennek ellenére elég kevés képben örökítettem meg. Nem is tudom, miért... na, mindegy. Amikor majd jönnek a bulis-kaja-receptek, úgyis meglátjátok, miket készítettünk, legalább nem lövöm le előre a poént. :)

Fél nyolckor keltem, mert 8-ra mentünk a kölcsön asztalokért, székekért, amiket a bulira kapunk. Közel 30 emberre sajnos nincs elég, úgyhogy kölcsön kellett kérnünk. Végül csak az asztalokat tudtuk elhozni, a székekért este újra kellett mennünk. 

Már előre várom, hogy milyen hangulatos lesz majd a terítés meg a díszítés, mindenképpen csinálok majd képet és megmutatom. :)

Reggelire Dexi kakaós-vaníliás párnácskákat ettem, nagyon nagyon imádom.

Délelőtt Apa nekikezdett az udvar szépítésének, lenyírta a füvet, elrendezte a kis kerti padokat és a többi kertésztevékenységet, amihez ő ért, én nem, úgyhogy nem is sorolom.

Anya már nekiállt a húsokat pácolni, filézni, és mivel sehol sem tudtam érdemlegesen besegíteni a munkába, elintéztem a továbbtanulással kapcsolatos dokumentumok digitalizálását és feltöltését. A diploma oklevelemet. :) Jaj. :) Úgyhogy minden elküldve a mesterképzés felvételivel kapcsolatban, már csak izgulni kell, hogy sikerüljön.

Délelőtt még takarítottam, elpakoltam a szobámban, egy nagy dobozba elcsomagoltam 3 évemet. Az összes tananyagot...

Ebédre cukorborsó leves volt és sajttal töltött csirkemell. Bocsi a kép minőségéért, elég szutyok, de meleg volt az étel és bepárásodott a lencse. :D

Délután pedig megkezdődött az érdemi munka. Ipari gyorsasággal és mennyiséggel készült el a francia saláta és a majonézes krumpli is. Ezek azok, amik megegyeznek a két héttel ezelőtti menü egyes részeivel, de ezek nagyon finomak és kihagyhatatlanok egy kerti partiról. Nincs igazam?

Mivel már jóideje sajnos elhanyagoltam az edzéseket, erősítést, muszáj volt lenyomnom egy fenék és egy has erősítő gyakorlatsort. Nem szeretem húzni az időt, inkább csinálok egy rövid, intenzív programot, úgyhogy kb. 25 perc alatt meg is voltam.
Aztán betermeltem egy nagy szelet görögdinnyét, a nap folyamán pedig jópárszor lecsúszott egy-két kajszibarack. Ez a jó a nyárban, a főétkezések közötti időt simán ki lehet tölteni gyümölcsökkel. 

Később meglátogattam a Nagyszüleimet, besegítettem, amiben kellett, majd indultunk a kölcsön-székekért. Mikor hazaértünk, akkor pedig elkészítettem az egyik süteményt - nagyon édik lettek, majd fotózom őket :) - és Anya is összeállította a tortát, amit holnap díszítek.

A vacsora májkrémes kenyér volt és rengeteg kóstoló a rengeteg sütiből...

Tuti, hogy jó pár dolgot kihagytam a napból, mert nem volt fénykép, ami emlékeztessen... de annyi baj legyen. A korral együtt jár az emlékezet romlása is...és elvégre már diplomás vénlány vagyok.

Nagyon régen volt "Így telt a napom..." bejegyzés, úgyhogy úgy gondoltam, itt az ideje megint rögzíteni egy napomat képekben és betűkben. Nem lesz olyan részletes, mert "elszoktam" a fényképezgetéstől és nagyon kevés pillanatot örökítettem meg, de a leírásokkal igyekszem majd pótolni a képek szerepét.

Tegnap 7-kor keltem, elfogyasztottam a mostanság megszokott reggelimet: lekváros pirítós tejeskávéval. 

Ez most nem lesz olyan részletes leírás, mint a március elsejei, nem történt semmi érdemleges, csak nagy vonalakban leírom mégis mit csináltam. Főként az a célom, hogy az ebéddel tippeket adjak, mert tudom, hogy az ebédkészítésnél a legnehezebb feladat eldönteni, hogy mi is legyen. 

Reggelit nem fotóztam, mert ugyanaz volt, mint két nappal ezelőtt, vagyis Nutellás nutri free zsemle. A délelőtt pakolászással, takarítással, kis olvasással telt, majd ebédeltünk.

Ezúttal paradicsomleves volt (Kedvenc. Bálinté is.) és rakott káposzta. (Recepteket majd hozok!)

Itt az első bejegyzés, ami egy átlagos napomról szól. Annyira nem is átlagos, hiszen a tavasz első (ebben az esetben nem érdekel, hogy nem a csillagászati, csupán meteorológiai tavasz kezdetéről van szó.. tavasz és kész :)) napjáról van szó. 

Annak ellenére, hogy 9-re ébresztőt állítottam, mert nem akartam ellustizni a délelőttöt, sikerült 10-ig visszakumnom. Már tegnap elterveztem, hogy reggelire a (tegnap este) frissen sült Nutri Free zsemléimet fogom megkenni Nutellával. Amióta kiderült a gluténérzékenységem, most ettem először igazi Nutellát. Régebben a Müller-ben kapható glutén- és laktózmentes mogyoróscsokiskrémet vettük, de tegnap a Tesco-ban sétálgatva örömmel nyugtáztuk, hogy a Nutella akciós, és vettük a jelet, hogy ez azt jelenti, ideje megkezdeni a Nutellás gluténmentes életemet.