Négy éve ezen a napon derült ki, hogy gluténérzékeny vagyok. Mondhatnám úgy is, hogy a leletekkel együtt gyakorlatilag ekkor kaptam meg a beszállókártyámat a gluténmentes életbe. Egyszerre volt egy hihetetlen nagy probléma megoldása, és egyszerre jelentett sok-sok új problémát is, amire akkor még nem is gondoltam. Először nem törtem le, hanem örültem annak, hogy végre megvan, mitől vagyok állandóan rosszul és innentől kezdve egy tünetmentes jóvilág kezdődik. :) A nehézségeken csak később gondolkodtam el. Hogy ez az új életmód nem csak az étkezés területén hoz jelentős változásokat - a lelkemnek is rengeteget kell fejlődnie, épülnie, mert a várva várt tünetmentes új életem kézenfogva jár a lemondásokkal. Innentől kezdve már nem lesz olyan, hogy csak úgy beülünk valahova pizzázni, sütizni, sőt, sok esetben egy fagyit sem ehetek meg a tikkasztó melegben egy kirándulás során. Hogy a családi ünnepek, karácsonyok alkalmával, ha vendégségbe megyünk, akkor én ott már nem eszem, nem kóstolhatom meg a mások által készített finomságokat. Többet nem intézem el annyival a reggelit/vacsorát, hogy gyorsan beugrom a boltba valami péksütiért. Az sem jutott eszembe, hogy innentől nem mehetek spontán kirándulni, nyaralni, hanem mindenre előre készülni kell, hiszen ki tudja, hol kapok gluténmentes ételt. Arra sem gondoltam volna soha, hogy a gluténmentes nem azt jelenti, hogy nincs az ételben gluténtartalmú összetevő, hanem arra is figyelni kell, hogy az összetevők mellett a készítés, tárolás során se szennyeződhessen. Hogy a konyhában le kell cserélni néhány régi eszközt, és hogy kerül egyáltalán a fűszerbe glutén??? Mi az, hogy nyomokban tartalmazhat? És miért nem értik meg mások, hogy ez nem csak egy szimpla hisztéria, mert ha lehetne, akkor bizony felfalnám az összes süteményt, amivel körbekínálták a társaságot? Így is elég nehéz búcsút inteni egy 20 éven át megszokott rutinnak, életnek, akkor miért kell még másoktól is azt hallgatni, hogy ez csak a fejemben létezik és ott tegyek rendet? Ezekkel a dolgokkal csak később szembesültem, amikor már élesben ment a dolog, és napi szinten jöttek az újabb kihívások mind azt várva, hogy megoldjam őket. Nem leszek álszent: eleinte borzasztó nehezen ment - és ebben az sem segített, hogy a hosszú ideig tartó kezeletlen gluténérzékenység tüneteként a depresszió is oldalamra szegődött, és valamiért ő (nem) akarta felvenni a harcot a mindennapos apró kihívásokkal.
Aztán telt-múlt az idő, a szigorú diéta tartásával egyre jobban lettem, elmúltak a tünetek és a lelkem is felépült. Egyre sikeresebb lettem a gluténmentes sütés területén - ebből adódóan már a zsemlefaló-társadalom illatozó péksüteményei után sem sóvárogtam. Elfogadtam az új helyzeteket, már-már rutinszerűen tudtam őket kezelni. És talán ami a legfontosabb: megtanultam nevetni a faramuci helyzeteken is. Nevetni a hülye és még annál is hülyébb beszólásokon és a sok esetben szerencsétlen szituációkon, amibe gluténérzékenyként nem ritkán bekerülök.
Erősebb lettem, kitartóbb, sokkal nagyobb az önfegyelmem és sokkal büszkébb lehetek magamra. Százszor ügyesebb vagyok a konyhában, már mindent el tudok készíteni, amit szeretnék és megbirkózva a mindennapi problémákkal rá kellett jönnöm, hogy amit célként kitűzök magam elé, arra képes vagyok.
És ami a legnagyobb erőt adja: itt van mellettem több mint 17.000 ember, akivel egymást segítve, támogatva már tudjuk, hogy nem létezik lehetetlen akkor sem, ha egy életre száműzünk mindent, ami akár csak nyomokban is glutént tartalmazhat. :)

 

Most nagy valószínűséggel ott gubbasztasz a géped előtt kezedben a lelettel, ami egyértelműen közli Veled, hogy az eddigi életednek egy határozott mozdulattal, néhány könnycseppel övezve búcsút inthetsz. Hidd el, totálisan megértem, hogy kétségbe vagy esve és most azt képzeled, hogy ennél nem lehet rosszabb és miért pont Te vagy ilyen szerencsétlen.
Megértem, mert én is ugyanezt éreztem. Azt képzeltem, hogy ennél nem lehet rosszabb, aztán kiderült, hogy dehogynem lehetne, csak mindenkinek a saját baja a legkomolyabb... de a gluténérzékenység teljes mértékben tünetmentesíthető. Nem, nem gyógyítható, de a szigorú gluténmentes diéta hatására kellő regenerálódás után el fognak múlni a kínzó tüneteid. Ugye már jobban is hangzik? Arra a kérdésre pedig, hogy miért pont Te vagy ilyen szerencsétlen, tudom, ez most nem lesz valami megnyugtató, de kb. minden 100. ember ilyen "szerencsétlen", élő példának tessék, itt vagyok például én! :) 3,5 éve gluténmentesen élek és virulok, semmi problémám, csak lenne meg az a nyamvadt felsőfokú angol... na meg egy jól sikerült államvizsga sem ártana. :)

Az élet tehát ugyanúgy megy tovább, persze picit átértékelődnek a dolgok, megváltozik a fontossági sorrend. Biztos vagyok benne, hogy ezer meg ezer kérdés tolong a fejedben és mielőtt még kigördülne a következő könnycsepp, ami ott kukucskál a szemed sarkában, engedd meg, hogy fogjam a kezed, amíg megteszed az első lépéseket az új, gluténmentes életedben.

Meríts erőt abból, hogy innentől kezdve folyamatosan jobban leszel, elmúlnak a tüneteid, jobb lesz a közérzeted, a hangulatod és sokkal tudatosabban fogsz élni.

Nem kell lemondanod semmiről, hiszen mindent el lehet készíteni gluténmentesen, és az a szerencséd, hogy nem is kell hónapokig kísérletezned különböző receptek "gluténmentesítésével", ugyanis itt, a blogon csak olyan recepteket találsz, amiket már mind kipróbáltam és beváltak. Böngéssz nyugodtan, találsz kenyeret, zsemlét, különböző kelt tésztákat, péksüteményeket, de tortát, krémes sütit, kekszeket is nagy számban. Jó, ha tudod, hogy a gluténmentes lisztek nem úgy működnek, mint a búzaliszt. Pont a glutén hiányzik, a tapasztóanyag, ami segíti, hogy szépen összeálljon a tészta. Ezáltal sokszor törős, morzsálódós - alapból picit több folyadékot igényelnek. Tehát ha valamilyen régi  receptet szeretnél gluténmentesen elkészíteni, akkor használd az alapreceptet, picikét több folyadékkal számolj és válaszd ki az ételhez leginkább passzoló gluténmentes lisztet. Ezt könnyedén megteheted ez alapján a leírás alapján: ebben a bejegyzésben megtalálod, hogy milyen típusú ételhez milyen lisztet ajánlok Neked - szintén tapasztalat. Amint Te is belejössz, már Neked is ösztönszerűen fog menni a dolog. KATTINTS A KÉPRE!

Igen, az mondjuk elsőre elég ijesztő, hogy valóban minden apró gluténszennyeződést el kell kerülnöd, tehát nem nyúlhatsz a többiek által "összegluténezett" vajba, Neked külön vajat kell használnod. Ugyanígy tejföllel, lekvárral, Nutellával és így tovább. Fakanálból és vágódeszkából szintén szerezz be újat magadnak, ugyanis a farostok között vígan tapad meg a nyamvadt glutén... jó tudni, hogy a glutén nem hiába kapta ezt a fantasztikusan taszító nevet. A GLU szó ugyanis ragasztót jelent, és ezt a tulajdonságát a glutén előszeretettel mutatja be bármilyen felületen. Hihetetlenül tapad, ragad, ezért nagyon oda kell figyelni, letörölni az asztalt, illetve mindig alaposan elmosogatni. A Te ételed nem érintkezhet a többiek gluténtartalmú ételeivel, ne tegyétek őket egy tányérra, illetve ne használj olyan tányért, amin azelőtt gluténtartalmú étel volt, és azóta még nem lett alaposan elmosogatva. Ha szereted a pirítós kenyeret, akkor a kenyérpirítóból is be kell szerezned egy újat... vannak még ilyen kis finomságok, pl. abban az olajban, amiben korábban nem gluténmentes étel készült, már nem szabad gluténmenteset sütni, illetve nem is tudnál, hiszen akkor az már nem lenne gluténmentes.
Ez a sok-sok dolog, amit itt most felsoroltam, a keresztszennyeződés, illetve annak kockázata, és az elkerülésére vonatkozó intézkedések. Ugyanis a gluténérzékenyek esetében nem csak arra kell odafigyelni, hogy mit tartalmaz az adott étel, hanem arra is, hogy milyen körülmények között készül. Hogy NYOMOKBAN SEM tartalmazhasson glutént.
Milyen összetevőket kell kerülnöd a csomagoláson?

Eleinte, mikor kiderült a lisztérzékenységem, nagyon nehéz volt összetevők alapján tájékozódni. Nem tudtuk pontosan, hogy mi jelent problémát, mert vannak elég kacifántos megnevezések is. Régen például, ha valami úgy volt feltüntetve, hogy csak simán keményítő, vagy módosított keményítő, az nem volt biztos, hiszen simán lehetett búzakeményítőből. Ma azonban Magyarországon már fogyasztható, hiszen ha az összetevők között allergén anyag van, azt minden esetben - szabály szerint - fel kell tüntetni, tehát ha búza lenne, azt valamilyen formában ki kéne írniuk. 

Elsősorban nyilvánvalóan a glutén és a gliadin - utóbbit nagyon ritkán szokták így kiírni, inkább gluténként jelenik meg. Kerüljük továbbá 4 tiltott gabonafélét, vagyis: búza, rozs, árpa, zab. Ha akármilyen formában fel vannak tüntetve (pl: -keményítő, -fehérje, -dara, -csíra, stb...), természetesen az is tilos.
Figyeljünk a maláta szóra - ez is megjelenhet többféle verzióban -, hiszen ez tulajdonképpen az árpa, búza és egyéb gabonák csírázott megfelelője.
További megjelenési lehetőségek, amik szintén tilosak: alakor, bulgur, kuszkusz, kammut, tönköly, durum, chilton, dinkel, einkorn, farro, semolina, triticum, triticale... (forrás: X )
Ha valamelyik - amit eddig dagival jelöltem - összetevőt a termék nyomokban tartalmazza, az is kerülendő.
Mit jelent, hogy egy termék nyomokban tartalmaz glutént?  Habár a termék összetevő szerint nem tartalmazza, olyan gyárban, vagy olyan soron készül, ahol más, gluténtartalmú termékek is készülnek, ezért fennáll a keresztszennyeződés veszélye.
Fontos tudni a határérték fogalmát, egy termék akkor gluténmentes, ha gluténtartalma 20 mg/kg alatt van. Vannak olyan termékek, amin ott van az áthúzott búzakalász, a gluténmentes felirat, megörülünk, majd megfordítjuk és rá van írva, hogy glutént 20 mg/kg alatt tartalmaz(hat). Vagy valami hasonló. A 20 mg/kg az a határérték, ami alatt gluténmentesnek számít a termék, ezekben az esetekben fel sem kéne tüntetni, hogy egyáltalán ennyi van benne. Simán előfordulhat, hogy a jól bevált, gluténmentes felirattal, áthúzott búzakalásszal ellátott kukoricapelyhünk, csokoládénk, kekszünk, lisztünk, tésztánk is tartalmaz 20 mg/kg alatt glutént, csak éppen nem írják rá, hiszen amíg nem lépi át ezt a határértéket a gluténtartalom, a termék gluténmentes. 

A felirat, hogy a határérték (20 mg/kg) alatt tartalmazhat, egy nagyon korrekt infó a gyártótól, hiszen, ahogy már feljebb is írtam, nem kell ráírniuk, mert a termék gluténmentes!

Ha kipróbáltál valamilyen terméket, amin ez a felirat volt, és Neked problémát okozott, akkor természetesen ne fogyaszd! De azt tudni kell, hogy a gluténmentes, áthúzott búzás termékek, amik csomagolásán szó sem esik gluténról is ugyanúgy tartalmazhatják a 20 mg/kg alatti glutént, csak éppenséggel nem tudunk róla. Hiszen - még egyszer - gluténmentes.
+ Ez a mennyiség kevesebb, mint amennyi mondjuk egy étteremben a szálló lisztporral
rákerülhet az ételekre.
+ A nyomokban infós termékek esetén szerintem nem érdemes kockáztatni. Meglehet, hogy szerencsénk van és csak a határérték alatti mennyiség került bele, de bőven meglehet, hogy ennél sokkal több (lásd: Orbit rágó, 5-szörös érték). Nem éri meg.
Mi a helyzet az éttermekkel? Ma már szerencsére vannak olyan éttermek, amik kizárólagosan gluténmentes ételeket készítenek, ott nem kell félned a korábban tisztázott keresztszennyeződéstől. Ha olyan étterembe mész, ami hagyományos ételeket készít és kéred, hogy a Te menüdet gluténmentesen készítsék, sajnos nem biztos, hogy tudni fogják, mi fán terem a gluténmentesség. Ha ilyen helyzetben vagy, feltétlenül mondd el, hogy Neked minden apró szennyeződés problémát okoz, úgyhogy nagyon figyeljenek oda, hogy külön készítsék a Te ételedet, véletlenül se érintkezhessen semmivel, ami glutént tartalmaz. Fokozottan figyeljenek oda a fűszerekre, szószokra, az edények, fakanalak használatára, valamint minden összetevőre, amit használnak. 

Ha kirándulni mész, vagy elutazol valahova hosszabb távra, mindenképpen készülj Neked való élelemmel, mert sajnos még Magyarország annyira nem fejlett ezen a téren, hogy mindenhol lehetőséged legyen vásárolni valami finomságot magadnak. Készülj többféle étellel - édessel, sóssal -, hiszen nem tudhatod, mikor tudsz venni magadnak bármit is (ezekben az esetekben jó mentőöv lehet a gyümölcs, túrórudi...)
Hogy mikor fognak elmúlni a tüneteid? Ez egyénenként változó... attól is függ, hogy milyen mértékben roncsolódtak a bélbolyhaid, illetve a vékonybeled mekkora szakasza érintett. Van, aki már napok/hetek múltán érzi a változást és folyamatosan szűnnek meg a tünetei, de akkor se ijedj meg, ha ez Nálad tovább tart. Nekem körülbelül 6 hónap kellett ahhoz, hogy meginduljon a javulás, onnantól kezdtem először picit, majd később sokkal jobban érezni magam.
Azonban nem csak "fizikai" tünetei vannak a gluténérzékenységnek. A kezeletlen cöliákia egyik tünete a depresszió... engem sajnos kiválasztott magának a kis szemtelen, ha Te is ebben a cipőben jársz és esetleg azóta még nem színezted újra az életed, akkor ajánlom Neked ezt a bejegyzést:

És egy kis vidámság a végére, hogy lásd, az idő múlásával tényleg jobb lesz minden. A közérzeted javulásával a hozzáállásod is változik majd, és hidd el, már rutinszerű lesz az egész. :)