Gluténmentes perecrudak

Vagyis a népszerű slanac... amit valószínűleg ezen a néven nagyon kevesen ismernek. :D A gimnáziumi éveim alatt minden nyáron hostess munkákat vállaltam. Még arra is emlékszem, hogy azon a nyáron a Bikali élménybirtokot népszerűsítettük - megjegyzem azóta sem jártunk ott :D - és minden szünetünk alkalmával a fonyódi Sparba tértünk be valami harapnivalóért (mennyi reklám egy mondaton belül) - akkor még nem voltam gluténérzékeny.
Éppen a péksütemény részleget vettük szemügyre, amikoris kiszúrtuk ezt a nagyon fura, de egyben vicces nevet, hogy slanac... azóta is az agyamba égett. :D Mivel én vagyok a legnagyobb perecimádó a világon, a slanac is rögtön a kedvenceim közé szökött.

A minap megláttam Betti receptjét és azonnal bevillantak a szép nyári emlékek és első találkozásom a slanaccal. Muszáj volt nekiállnom, valami isteni lett! Hihetetlenül finom, imádom és legszívesebben ma is elkészíteném és holnap is, meg holnapután is, de a fenekem ennek kevésbé örülne, úgyhogy maradunk a mértéknél.
"Kisebb" bevezető után jöhet is a recept. :D

A lisztet elkevertem a porélesztővel, sóval, cukorral, majd ráöntöttem a tejet, hozzáadtam a tejfölt és robotgép dagasztófejével elkezdtem összedolgozni. Közben mehetett bele az olaj is, simára dolgoztam, letakartam és 15 percig pihentettem.

A szilikonos nyújtólapomat nagyon nagyon nagyon vékonyan beolajoztam, átgyúrtam rajta a tésztát, majd 8 felé vettem és 30 cm-res rudakat sodortam belőlük. Mindegyiket kettévágtam, így lett 16 kisebb rúd, majd négyesével egymás mellé tettem őket egy sütőpapírral kibélelt tepsiben és 50 fokos sütőben fél óráig kelesztettem őket. 

Utána megkentem a tetejüket tejföllel, 200 fokra állítottam a sütőt, majd körülbelül 12 percig sütöttem. Kivettem, meglocsoltam a közben kikevert sóhabbal és további 8 percre visszatettem őket (ekkor már levettem a hőfokot 180-ra.)

Valami isteni lett. ♥