10 év után leszoktam az orrcseppről

Nem kötődik a blog témájához, de tudom, hogy mennyien szenvednek orrcsepp függőségben, úgyhogy mindenképpen hasznosnak tartottam leírni a tapasztalataimat.

10 éve vagyok  10 évig voltam orrcsepp függő, az elmúlt 10 évben nem tudtam úgy elindulni sehova, hogy ne lett volna ott a Novorin a táskámban és nem tudtam úgy elaludni, hogy ne cseppentettem volna az orromba legalább lefekvés előtt, de sokszor éjszaka is. Elég durván allergiás vagyok, 10 éve szoktam rá a cseppre. Az orrcseppek többségével az az iszonyatosan nagy probléma, hogy oké, átmenetileg megoldást jelentenek, hiszen ahogy becseppentesz az orrodba, egy kis idő múltán szépen szelelni kezd az orrod, ám hosszútávon már azt érzed, hogy mindig kell az orrcsepp, mert szépen lassan rászoksz és nélküle már egész egyszerűen nem kapsz levegőt. Az orrcsepp összehúzza a nyálkahártya ereit, így csökken a duzzanat... ám hosszútávon ettől totál tönkremegy az orrnyálkahártya és gyakorlatilag az orrcsepp váltja ki, hogy állandóan duzzadt lesz, tehát kell az orrcsepp még, még és MÉG!

Hihetetlenül rossz volt, ha nem cseppentettem az orromba x ideig, fizikailag rosszul voltam. Ha nem vagy orrcseppfüggő, akkor most fogd be az orrod és próbálj úgy levegőt venni rajta... ezt éreztem orrcsepp nélkül. És emiatt a nyomás miatt szépen szökött felfelé ilyenkor a vérnyomásom is, gyorsabban vert a szívem és émelyegni kezdtem. Ha netán éjszaka dugult el az orrom és nem ébredtem fel rá időben, akkor azon felül, hogy "meg fogok fulladni" rémálmaim voltak, totál kiszáradt a szám, fájó torokkal és iszonyatos hányingerrel ébredtem az éjszaka közepén és rögtön nyúltam az orrcseppért, ami természetesen az éjjeliszekrényemen mindig ott volt. Hiszen nélküle nem tudtam létezni. 

A 10 év alatt rengetegszer próbáltam leszokni, mindannyiszor sikertelenül. Az elhatározás és a kitartás egy ideig töretlen volt, ám mikor 2 hetet húztam le úgy, hogy nem kaptam levegőt, folyton rosszul voltam, kiszáradt a szám és az ajkaim is megállás nélkül cserepesek voltak a folyamatos hidratálás ellenére, végül mindig visszanyúltam az orrcsepphez. További problémát jelentett, hogy orrsövényferdülésem van és a doki azt mondta, hogy ez a ferdülés folyamatos gyulladásban tartja az orrnyálkahártyámat, tehát esélyes, hogy amíg meg nem műtenek, csak az orrcsepp lesz megoldás arra, hogy kapjak levegőt.

Rémálom volt az elmúlt 10 év, sehova sem tudtam orrcsepp nélkül menni, volt, hogy egy tanórát nem bírtam ki úgy, hogy ne cseppentettem volna az orromba. Egy megbeszélésen konkrétan rosszul lettem, mert úgy bedugult az orrom, hogy azt éreztem, nem is jut oxigén az agyamba. Az orrcseppnek mindig mellettem kellett lennie, különben pánikoltam, hiszen tudtam jól, hogy néhány órán belül menetrend szerűen eldugul az orrom, amivel jön a szédülés, hányinger, vérnyomás emelkedés és stb.

Bár már sokszor beláttam, hogy bármilyen függőségről is beszélünk, az mindig veszélyes, most tényleg úgy voltam vele, hogy ha hetekig/hónapokig kell szenvednem, akkor is leszokom róla. Nem szabad, hogy egy pár centis kis üvegcsétől és annak a tartalmától függjek én és a mindennapjaim.

Rengeteg fórumot olvastam az interneten ezzel kapcsolatban, szerencsére sikertörténeteket is találtam, amikből meríthettem - így ezek alapján felállítottam a saját "gyógyszerezésemet". 

Első körben bórvazelines tamponálással kezdtem, hogy a teljesen tropa és száraz orrnyálkahártyámat megpróbáljam visszahozni az életbe. Kis vattára rákentem, majd mindkét orromat ezzel tamponáltam. Napi 2-3 alkalommal 1-1 órára. Ezt rendszeresen csináltam kb. 1 hétig, majd a háziorvossal megosztva tervemet, felírt nekem Nasonexet, ami egy szteroidos orrspray, erre nem lehet rászokni és segít helyreállítani az orrnyálkahártyát. Ezt is napi 2 alkalommal fújtam mindkét orrlyukamba - emellett még használtam a Novorint is, ám a napok múlásával azt vettem észre, hogy egyre kevesebbszer kell Novorinhoz nyúlnom, így az 5. napon elhatározása jutottam. Amikor már 5. napja fújtam a Nasonexet napi 2-szer, elhatároztam, ha törik, ha szakad, az éjszakát átvészelem és egyáltalán nem fogok orrcseppezni. El is tettem az orrcseppet az ágyam mellől, véletlenül se kísértsen. Azóta se cseppentettem. :)
Bár nehézkes volt azért az első éjszaka, a Nasonexes előkezelésnek köszönhetően a bal orrlyukamon elég jól kaptam levegőt, nem dugult el olyan kegyetlenül, mint korábban minden alkalommal, ha nem cseppentettem időben. A jobb orrlyukam nekem  a nehezebb helyzet, ugyanis arrafelé ferdül az orrsövényem, így ott sokkal kisebb az orrjáratom. Már 1,5 hónapja nem használtam Novorint, a kezdetben bizony még sokszor volt eldugulva a jobb orrlyukam, de sokszor szelelt is. Ma már napközben tökéletesen kapok levegőt mindkettőn, viszont amint fekvő helyzetbe kerülök (így éjszaka) a jobb még mindig majdnem minden alkalommal eldugul. Ebből látszik, hogy nálam nem csak az orrcseppfüggőség volt a probléma, az orrsövényferdülés azért a jobb oldalon okoz némi gondot. Viszont a bal rendületlenül szolgáltatja az oxigént az agyamhoz. :D
Egy ideig még használtam a Nasonexet, de néhány nap után már arra sem volt szükség. A tamponálást kicsit tovább alkalmaztam, hiszen kell idő a nyálkahártyámnak, hogy kiheverje a 10 éves folyamatos leépítést, amit a Novorinnal karöltve együtt elkövettünk ellene. 

De határtalanul büszke vagyok magamra és 2 hónappal ezelőtt álmomban sem mertem volna arra gondolni, hogy én, aki napi 4-szer biztosan használta az orrcseppet, most itt ülök és azt írhatom, hogy 1,5 hónapja hozzá sem nyúltam. Azóta már sokszor utaztam el egész napokra, Budapestre, Siófokra, Kaposvárra és egyszer sem kellett magammal vinnem a cseppet, sőt, nem is gondoltam rá, hogy eltegyem a táskámba... amikor eleinte út közben ez eszembe jutott, olyan boldog lettem! Nem függök tőle... hihetetlen érzés. :) 

Úgyhogy ha Ti is függők vagytok, a saját érdeketekben még most tegyétek le, hiszen egyre nehezebb lesz.

Így, hogy a Nasonexszel "előkezeltem" magam, az első orrcsepp nélküli éjszaka sem volt annyira kataszrofális, mint képzeltem. Azt hittem, egy szemhunyásnyit sem fogok aludni, ahhoz képest elég sokat sikerült. :) 

Szurkolok mindenkinek, menni fog! Örülnék, ha megírnátok Ti is a tapasztalataitokat ezzel kapcsolatban (ha vannak), szívesen olvasnám, másnak hogyan sikerült, vagy ezek után hogyan fog. :)