Anyák napja

Written by Post Comment

"Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
(...)
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!"
                                   (Dsida Jenő)

 ... és az az Édesanya, akinek lisztérzékeny a gyermeke, duplán véd, duplán aggódik, duplán dolgozik, duplán fárad, duplán imádkozik ... és remélem duplán szeret. :)

 Édes Anyukám!
Köszönöm Neked, hogy mindig itt vagy mellettem. Hogy nem kell aggódnom semmi miatt, mert tudom, hogy Te mindig segítesz. Ha kell, hajnalban kelsz fel, hogy nekem is legyen friss zsemlém, és mindezt szó nélkül teszed a legnagyobb szeretettel és boldogsággal a szemedben, amikor látod, milyen nagy örömet okoztál. Hálát adok Istennek - mikor ott állsz a kis "gluténmentes pultnál" és dagasztod a kenyeret, gyúrod a tésztát, mindig valami újjal próbálkozva -, hogy nekem ilyen Anyukám van. Köszönöm Neked, hogy jobban aggódsz, mint én, amikor idegen helyre megyek. Köszönöm, hogy mikor vendégségbe mentünk, kiderítetted mi lesz a menü, és Te is olyat csináltál nekem, vagy még jobbat, hogy ne érezzem: kimaradok valamiből, inkább mások irigyeljenek engem. Az egész vasárnapodat főzéssel töltöd, hogy egész héten semmiben sem kelljen hiányt szenvednem. Köszönöm, hogy minden vásárlásod alkalmával meglepsz valamivel, mert Neked a legnagyobb az örömöd, ha látod valamin, hogy gluténmentes. Nem sajnálsz sem időt, sem energiát, sem pénzt. Köszönöm, hogy mindig odafigyelsz arra, hogy mások is toleránsak legyenek velem szemben. Tudom, hogy jobban fáj Neked, ha valaki megbánt, vagy csak látod, hogy szomorú vagyok. Köszönöm, hogy egy jól irányzott tekintettel, vagy ütős mondattal elrendezed a rokonságot, ha értetlenkednek, vagy okoskodnak. 
Köszönöm, hogy erőt adsz. Hogy nem csak tésztát nyújtasz, hanem támaszt is. Hogyha valami miatt elkeseredem, vagy csak simán elegem van a diétából, mellettem állsz és segítesz. Tudom, hogy ilyenkor százszor jobban vérzik a szíved, mint az enyém. Nem hagysz elveszni. Vigasztalsz és tudatod velem, hogy nem kell aggódni, együtt megoldjuk. Hogy képes vagyok rá, és büszke vagy rám a kitartásom és az önfegyelmem miatt. Köszönöm a mosolyodat és az ölelést, amiből erőt meríthetek.
Köszönöm, hogy Te vagy az Anyukám!

Minden Édesanya, akinek lisztérzékeny a gyermeke!
Elmondhatnám ugyanazt, amit feljebb leírtam. Én köszönöm Nektek a sok munkát, amit minden nap a gyermekeitekért tesztek. Duplán dolgoztok és minden nap főztök, hogy ugyanazt egye a gyerkőc az óvodában/iskolában, mint a többiek. Hogy "ugrotok", amikor látjátok, hogy a gyerek el van keseredve. Hogy extrán akadtok ki az értetlenekre, akik egyszerűen képtelenek megérteni minket és csak megjegyzéseket tesztek. Hogy jobbak vagytok, mint az FBI, ha nyomozásról van szó. Mindent köszönök Nektek!

Sok boldogságot minden földre szállt angyalnak, legyetek a legboldogabbak és kapjátok meg Ti is azt a törődést, szeretetet, amivel Ti fordultok a gyermekeitek felé!

Isten éltessen sokáig drága Anyukám! ♥

Share:

0 hozzászólás