Amikor berobbantak a cakepop-ok a sütivilágba, én bizony megszállott lettem. Imádtam a hurkapálcás megoldást, olyan kis elegáns, hangulatos. Mostanság viszont inkább a sós finomságok vonzanak, így gondoltam sütök valamit, ami partifalatok fantázianéven fog futni. 

A tészta a következőképpen alakult: 125 g Schär mix B-t, 125 g Nutri Free mix per pane lisztet, 25 g ciroklisztet elkevertem egy pici cukorral, 1 tk. sóval és 4 g Dr. Oetker instant élesztővel. Hozzáadtam körülbelül 1,7 dl meleg tejet, beleütöttem egy tojást, majd robotgép dagasztófejével összedolgoztam. Beletettem 2-3 ek. olívaolajat és kicsit tovább dagasztottam, majd körülbelül egy óráig kelesztettem.

Mikor megkelt a tészta, szilikonlapon vékonyra nyújtottam, megkentem ketchuppal és megszórtam reszelt sajttal. Feltekertem, majd a jó öreg cérna módszerrel csigákat vágtam belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, és hagytam állni még kb. 15 percig. Megszórtam a tetejüket kevéske oreganoval és kb. 20 perc alatt 175 fokos sütőben megsütöttem.

Mikor már picit hűltek, hurkapálcára szúrtam őket. Ketchuppal, mustárral tálaltam. Szerintem nagyon ötletes kis finomság, ha vendégek jönnek. Akár előételnek. :)

Ha a mártogatós módszert választjuk, arra kell vigyázni, hogy akkor tutira minden gluténmentes legyen, amit mártogatunk!

Nagyon-nagyon fincsi! És szerintem jól is néznek ki. ;)

Gondolom nem meglepő a tény, hogy smoothie rajongó lettem. Imádom a gyümölcsös finomságokat, és ennél jobban és egyszerűbben nem is lehet élvezni.

Ismét próbálkoztam, ezúttal narancs és alma volt itthon, isteni frissítő lett belőle. A lényeg itt is annyi, hogy megpucoljuk a narancsot, meghámozzuk az almát, darabokra vágjuk és botmixerrel összeturmixoljuk. Ne felejtsétek el az almát is meghámozni, mert képzeljétek el, valaki volt olyan szerencsétlen, hogy elfelejtette... aztán szenvedhetett a botmixerrel. Hogy én? Dehogyis! :)

A végén én még hozzákevertem kb. 1 dl 100%-os almalevet, mert nagyon sűrű volt. Isteni finom lett!

Biztosan emlékeztek még a virslis virágokra, amit 1-2 héttel ezelőtt sütöttem. Hát az annyira finom volt, és olyan jól nézett ki, hogy elkészítettem ismét. Viszont nem én lennék, ha nem variáltam volna valamit megint. :D

Ugyanazt a receptet használtam, mint múltkor. 125 g Schär mix B-t és 125 g Nutri Free mix per pane lisztet elkevertem 4 g Dr. Oetker instant élesztővel, kevéske cukorral és 1,5 tk. sóval. Hozzáöntöttem 1,5 dl meleg tejet, beleütöttem egy tojást és robotgép dagasztófejével elkezdtem összedolgozni. Közben ment még bele 3 ek. olívaolaj, majd mikor szépen összeállt a tészta félretettem kb. 40-50 percig kelni.

Mikor megkelt, 8 részre osztottam a tészta-gombócot (ebből adódóan 8 szál virslire van szükségünk), majd egyesével kinyújtottam a lent található ábra szerint. (A folyamatot nem is írom le, a képen tökéletesen illusztrálva van.)

Sütőpapírral bélelt tepsibe tettem őket, megkentem a tetejüket tojással és 175 fokos sütőben 20-25 percig sütöttem őket. Nagyon finomak lettek! :)

Annyira ettem volna valami olyasmi tortát, amit az IKEA-ban lehet kapni... a mandulás. Valamiért annyira én a piskótákért nem vagyok oda, ebben a tortában pont az tetszett, hogy picit tömény... mármint a tésztája. A krém például nekem túlontúl tömény volt.

Na, de hát pont arra van az ember kreativitása, hogy orvosolja ezt a problémát, és pontosan olyan süteményt állítson össze, ami neki tökéletes. Nekiálltam. Ezúttal én dióval készítettem a tésztát, mégpedig egy borzasztó egyszerű, bögrés verziót választottam.

Fogtam a kedvenc bögrémet (2,5 dl) és neki is estem. 1 tojást elkevertem 1/4 bögre cukorral és 10 dkg Liga margarinnal. Fél bögre Schär mix B-be belekevertem fél csomag sütőport és kb. 2/3 bögre darált diót. Ezt a tojásos-cukros-margarinos tálba öntöttem, elkevertem, majd felöntöttem annyi tejjel, hogy kellemesen keverhető legyen. Egy picike fahéjat és kb. 1 ek. kakaóport tettem bele, hogy legyen  más finom íz is, amiről majd kóstolásnál nem tudjuk megmondani hogy mi, csak annyit, hogy jót tesz a tésztának. :)

175 fokos sütőben kb. 30 percig sütöttem, fogpiszkáló-próbát érdemes alkalmazni.

Amíg sült, főztem egy vaníliapudingot 2 ek. cukorral és 3 dl tejjel, majd hagytam hűlni. 

Amikor kihűlt a puding és megsült a tészta, felvertem kb. 1,5 dl Hulala-t, majd robotgéppel beledolgoztam a vaníliapudingot. Ilyet életemben először csináltam, de fantasztikus ötlet volt: aki mer, az nyer. Megvan a legfinomabb, legegyszerűbb és legkönnyebb vaníliakrém a világon.

A tésztát kettévágtam, fele krémet beletöltöttem, rátettem a felső lapot és felül megkentem a maradék krémmel. Mandulareszeléket (?) szórtam a tetejére. Rögtön felfaltuk a nagyját, egy szelet maradt másnapra, úgyhogy egy jó tanács: ha egy éjszakát a hűtőben áll, gyönyörűen összeérnek az ízek, sokkal finomabb! Már, ha kibírja... :)

Isteni finom lett. Gondolkodom rajta, hogy mindig megkérdezem azokat, akik kóstolták, milyen véleménnyel vannak róla és azt feljegyzem minden recept alá, mert olyan érdekes, hogy mindig agyondícsérem a süteményeimet. De ők is mind azt mondanák, hogy: "A vaníliahabos diótortára gondolsz, Dórika? Hát, az valami isteni volt." :)

Az ostoros kalácsomat a mai napig megemlegetjük és imádjuk. De ne legyen a nevem az ami, ha nem próbálom meg új köntösbe csavarni. Hát megpróbáltam és nem bántam meg. :) Csupán a tészta hasonlít az ostorosra, mert a töltelék és a fonás/csavarás is máshogy készült.

Ezúttal 280 g Nutri Free mix per pane lisztből és 2 ek. ciroklisztből készült, ezeket elkevertem, hozzáadtam 5 g Dr. Oetker instant élesztőt, egy kevéske sót, 1 ek. cukrot, 2 dl meleg tejet, 1 tojást és robotgép dagasztófejével elkezdtem összedolgozni. Félidőnél belekevertem 2 ek. olajat, majd dagasztottam tovább. Körülbelül 1 óráig kelesztettem, a Nutrinak valamivel több időre van szüksége a keléshez.

Amikor félretettem, gyorsan elkészítettem a diós tölteléket, hiszen ennek is elegendő idő kell majd, hogy kihűljön, mielőtt megkenjük vele a tésztát. Ledaráltam kb. 40 dkg diót, elkevertem ízlés szerint egy kis porcukorral (kb. 2-3 ek.), majd felöntöttem 1,5-2 dl tejjel és összefőztem. Amikor rottyant egyet, akkor még jól átkevertem és levettem a tűzről. 

Amíg kelt a tésztám, tökéletesen kihűlt a töltelék. A profik így csinálják.

A megkelt tésztát téglalap alakúra nyújtottam, igyekeztem vékonyra, hogy minél több "rétege" legyen. Megkentem a már kihűlt diós töltelékkel és feltekertem, mint a csigát. Ezek után úgy fordítottam a "tekercset", hogy függőlegesen álljon előttem a deszkán, majd középen kettévágtam. Innen nem folytatom a leírást, mert sokkal egyszerűbb, ha beteszek egy képet, amit Pinterest-en találtam, tökéletesen példázza, hogyan is kell ezt a fonatot elkészíteni. (a bejegyzés végén megtaláljátok)

Betettem sütőpapírral bélelt tepsibe, megkentem egy kis tejes tojássárgájával, majd 175 fokos sütőben először 25 percig sütöttem, majd kivettem, meglocsoltam vaníliáscukros tejjel és visszatettem még 3-4 percre.

Csoda, csoda, csoda!!!

És Anya kedvéért a megszokott montázs:

És az ötletadó kép:

Annyira jól néznek ki a McDonald's reggelijei, hogy mindig csorog a nyálam, ha meglátok róluk egy fotót. Ma reggel feltettem magamnak a kérdést: most komolyan, mire vársz? És tök igazat adtam magamnak. Nem sütöttem sem zsemlét, sem muffint, viszont akciósan vettünk az Aldiban Schär Rustico kenyeret. Gondoltam azzal is tökéletes lesz... nem jártam messze az igazságtól, sőt!

Fogtam 2 szál bacont, mindegyiket ketté vágtam, mert túl hosszúak voltak, és egy serpenyőben megpirítottam őket. A baconből kiszivárgott zsírban sütöttem egy tükörtojást... mikor kellőképpen megsült az egyik fele, megfordítottam, hogy átsüljön a másik is. Ezek után 2 szelet Rustico kenyeret is beletettem a serpenyőbe, hogy a maradék kevéske zsíron kicsit megpiruljon. Hát, valami fantasztikus lett, legközelebb csak így pirítok kenyeret. Kívülről roppan, belül isteni, puha, omlós. Jót tett a kenyérnek! :D

Az egyik szelet kenyérre rátettem a tükörtojást, majd jöttek a baconszeletek és végül a másik pirított kenyérke. Paradicsommal ettem, de anélkül is egyszerűen TÖKÉLETES! Nem tudok rá más szót... isteni, isteni finom! Jaj...

Nálunk végeláthatatlan méreteket öltő eper-mánia van... kibontakozóban. Vasárnap vendégeink voltak, így Anya nekik - persze közben nekünk is - készítette el ezt az isteni epres-krémes csodát. Sütött egy kakaós piskótát, ezúttal csak 5 tojásból. A piskóta receptet a linken eléritek, arányosan 5 tojáshoz képest kell alakítani a mennyiségeket és annyi a különbség, hogy a liszthez annyi kakaóport teszünk, amíg el nem érjük a kívánt színt. 175 fokos sütőben kb. 20-25 percig sül.

Főzött egy csomag vaníliapudingot 3 dl tejjel és 3 ek. cukorral, majd megvárta, míg kihűl. Akkor belekevert 20 dkg Liga margarint.

Miután kihűlt a piskóta, rátette a vaníliapudingos krémet, majd egy kis felvert Hulala-val díszítette és a legtetejére eper került...

Beszéljenek helyettem a képek! :D

A csoda pizzareceptemet használtam most is, de úgy, hogy Áginak is jó legyen. Ezért ismét igyekeztem zsírszegény verziót alkotni... és mivel Ági nem ehet kukoricát, brokkoli került rá, ami egy csodás, szerencsés véletlen volt. Eszembe nem jutott volna magamtól brokkolit tenni a pizzára, de annyira finom volt!!! Innentől csak az kerül rá. :)

250 g Schär mix B-be beletettem 4 g instant élesztőt, 1 tk. sót, 1 ek. burgonyapelyhet, majd ezeket alaposan összekevertem. Hozzáadtam 2 dl meleg vizet és robotgép dagasztófejével elkezdtem összedolgozni. Ezután ment bele 15 g olvasztott Liga margarin és tovább dagasztottam. Mikor szépen összeállt, körülbelül 40 percet kelesztettem.

Gyönyörűen megkelt. Apró kis darabkákat csipegettem belőle, golyót gyúrtam, majd szétlapítottam. Mivel a zsírt kerültem, ezúttal nem olajjal kikent tepsibe, hanem sütőpapírral bélelt tepsibe tettem őket. Megkentem házi paradicsomszósszal (nagyon egyszerű - turmixgéppel pépesítek egy kis parikonzervet, sózom, borsozom, majd egy kis oregano, bazsalikom is kész is... de persze lehet variálni), majd csirkemellsonkát tettem rá, kis párolt brokkoli darabokat és a tetejére egy nagyon kevés sajtit - ez el is hagyható, ha már zsírszegény pizzafalatokat készítünk.

175 fokos sütőben kb. 20 percig sütöttem őket, és már az illatoktól elájultam, annyira jó!!!

 

Igen, ez volt az a nap, amikor bőven számítottunk rá, hogy rengetegen lesznek, ezért nem kevés adag kóstolóval készültünk. A rendezvény 9-kor kezdődött, meg is érkeztünk valamivel 9 óra előtt és gyorsan elkezdtük szépen elrendezni az asztalunkat, ízlésesen kipakolni a finomságainkat. Mit ne mondjak, már pakolás közben láttuk a kíváncsiskodó szempárokat, akik nyálcsorgatva figyelték a finomabbnál finomabb falatokat. Hát... ezt őszintén mondom, nem csodálom. Nagyon jól néztek ki. :) Mona ezúttal a webshop-ot is képviselte, így megismerkedhettünk Annával - aki a webshop körüli teendőkben segített. Nagyon kedves lány!