A tojásfehérjét félig felvertem, majd hozzáadtam a cukrot, vaníliás cukrot, sót, és tovább dolgoztam a robotgéppel. Végül hozzákevertem a kókuszreszeléket és apró gombócokat formáltam a masszából, amiket egy sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam.

175 fokos sütőbe tettem 5 percre, majd levettem 120 fokra és még 15 percre benn hagytam őket sülni.

Nyitott sütőajtónál hagytam kihűlni, majd az aljukat olvasztott csokiba mártottam.

Egyszerű és nagyon finom! :)

Bocsánat, hogy előre lelövöm a poént, de ez életem islerje! Isler-imádó vagyok egészen pici korom óta, régebben cukrászdában mindig islert kértem. Eddig nem készítettem mézes verziót, csak hagyományosat, de innentől nem készítek hagyományos verziót, csak mézeset.
Hogy kellőképpen meghozzam a kedveteket hozzá, nálunk mindenki egy emberként szólalt fel, hogy:
"Dórika, hát ez isteni!"

Úgyhogy ez tutira felkerült a karácsonykor készítendő finomságok listájára. :)

Lényeg a lényeg, elkészítjük a kedvenc mézeskalácsunkat, én EZT a receptet használtam, és kiscsizma formákat szaggattam a tésztából, úgy sütöttem ki őket.

Mikor kihűltek, kettesével összeragasztottam őket házi szilvalekvárral - lehet bármilyen lekvár, amit szerettek - majd vártam egy órát, hogy kellőképpen összetapadjanak.

Utána vízgőz fölött egy kevés vaj kíséretében (sokkal szebb, fényesebb és kezelhetőbb lesz a csokimáz) felolvasztottam egy tábla étcsokit és belemártottam a már összetapadt kiscsizmákat.

Megvártam, míg rászárad a csoki, majd a tetejét (a csizma bundás részét) cukormázzal díszítettem és beszórtam kókuszreszelékkel, hogy még inkább meglegyen a bunda hatás.

Amellett, hogy szerintem nagyon kis hangulatosak, elképesztően isteniek. ♥

A gingerbread spiced latte (mézeskalácsos latte) legalább akkora menőség télen, mint a pumpkin spiced latte (sütőtökös latte) ősszel. Mivel sehol nem volt még szerencsém megkóstolni - az meg a másik kérdés, hogy gluténmentesen lett-e volna egyáltalán lehetőségem bárhol is - elkészítettem itthon, és milyen jól tettem.
Szerintem innentől kezdve mindig ilyen lesz a délutáni kávénk. Komolyan mondom, a nappaliban szürcsölgetve úgy érzem magam, mintha valami elit kávézó elit kávéját fogyasztanám éppen, miközben a fantasztikus barista én voltam.

Hogyan is készül ez a csoda? Elsőként készítünk egy "mézeskalács ízesítésű szirupot".

Hozzávalók

• 50 ml víz
• 2 tk. cukor
• 1,5 tk. méz
• 1 csapott tk. mézeskalács fűszerkeverék vagy őrölt fahéj, szegfűszeg, gyömbér keveréke

A hozzávalókat egy pici lábosba tesszük, majd összeforraljuk az egészet. Tejet melegítünk, majd egy tejhabosítóval (IKEA 399 Ft) menősítjük.
Hozzáöntünk 3-4 kiskanállal a szirupból, majd beleöntjük a kávét, a tetejére tejszínt nyomunk, és az így nyert habosfürdőbe beültetünk egy mézit. Csodafinom ♥
Alulra ül le a fűszeres-mézes réteg, imádom. :)

A mi családunkban a dió, a karamella, a csoki és a vanília ízek azok, amik bármilyen formában és bármilyen mennyiségben jöhetnek. Együtt pedig még harmonikusabb ízvilágot képviselnek, úgyhogy kedvenc ízeink közül most a diót és a karamellát választottam ki és készítettem el ezt az isteni süteményt.

A tojásfehérjét felverjük, majd a tojások sárgáját is habosra keverjük a cukorral. Utána hozzáadjuk a darált dióval és sütőporral elkevert rizslisztet és igény szerint egy kevés vizet. Óvatosan beleforgatjuk a felvert tojásfehérjét, majd sütőpapírral bélelt tepsiben és 175 fokos sütőben 25-30 perc alatt megsütjük.

A krém ötletét INNEN merítettem, nem akartam ezúttal az egyszerű karamellpuding megoldást választani, az advent ennél extrább és különlegesebb megoldást kíván.

 A cukrot karamellizáljuk, majd felöntjük a vízzel - nem kell meglepődni, kiabálni fog - és addig főzzük, míg el nem kezd egy kicsit sűrűsödni. Levesszük a tűzről és hűlni hagyjuk. A tojást felverjük a 2 ek. cukorral, hozzáadjuk a lisztet  és a kihűlt karamellszirupot. Lassú tűzön kavargatva pudingsűrűségűre főzzük. Levesszük a tűzről, belekeverjük a vajat, és félreteszünk belőle 3 kanálnyit. Felverjük a tejszínt, majd a már kihűlt nagyobb adaghoz keverjük.

Az aprított diót serpenyőben picit megpirítjuk, majd jöhet az összeállítás.

A piskótát kettévágjuk, a krém 2/3-ával megtöltjük, a maradék krémet a tetejére tesszük. Rászórjuk az aprított diót, majd rácsurgatjuk a különtett karamellszószt.

Nálunk egy éjszakát hűtőben pihent, másnapra szépen összeértek az ízek, nagyon finom lett. :)

Egészen pici korom óta elvarázsol a karácsony hangulata, az egész légkör, amit decemberben magával hoz. A készülődések, a mézeskalács sütések, a csillogó fények és a forró teák egy kimerítő hóember építés után. Azt hiszem, megszállottja vagyok az év legszebb ünnepének. Gyerekként persze nagy szerepet kaptak az ajándékok is, már egy héttel szenteste előtt izgatottan találgattuk, vajon mi lesz a fa alatt. Viszont minden évben olyan varázslatos volt az egész, amint "angyalhajakat" találtunk a nappali közepén - Anya persze megmagyarázta, hogy az angyalkák hagyták ott, és természetesen előtte ő szórta szét a kis csillogó szálakat, amivel nekünk rengeteg boldog, de egyben hihetetlenül izgatott percet okozott. Karácsonyi dalokat hallgattunk és énekeltünk, nagyokat sétáltunk a befagyott Balaton mellett, otthon pedig mindig a forró cserépkályha várt bennünket és a bundás csizmában is megfagyott lábainkat. Ahogy vártuk, hogy szenteste meghalljuk a csengőszót és meglássuk a csodaszép karácsonyfát alatta a sok ajándékkal. Ahogy a nagyszüleimmel együtt bontogattuk az ajándékokat és adtuk át mi is, amit előtte a legnagyobb szeretettel készítettünk nekik. Ahogy együtt örültünk minden apróságnak, majd a szokásos ünnepi vacsora után boldogan játszottunk az új játékainkkal, miközben szóltak a szebbnél szebb karácsonyi dalok, vagy a mentek a tévében a sablonosabbnál sablonosabb, de mégis imádnivaló karácsonyi filmek. Ebben a rengeteg élményben, amire a mai napig szeretettel gondolok vissza, mondhatni az ajándékok játszották a legkisebb szerepet. Az egész hangulat, az illatok, dallamok, érzések...maga a légkör volt az, ami utánozhatatlan. Annyira remélem, hogy majd én is ilyen felejthetetlen, varázslatos és boldog karácsonyt tudok adni az én gyerekeimnek. :)

Kicsit hosszú bevezető után lényeg a lényeg: kiskoromban sem az ajándék volt a legfontosabb - persze az is nagyon fontos volt. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy boldog lennék, ha nem lenne semmi a fa alatt, mert még mindig imádok ajándékot kapni. :D De vannak ennél sokkal fontosabb dolgok, aminek még jobban örülnék.

Hogy mi szerepel a karácsonyi kívánságlistámon?

• Nyugodt és békés december sok nevetéssel és sok hóval.
• A szokásos karácsonyi finomságok elkészítése, miközben karácsonyi dalok szólnak és az édességek (méz, fahéj, vanília, narancs...) illata belengi az egész házat. (Zárójelben megjegyzem, nagyon boldog lennék, ha tudnék nevetni azon, amikor elrontok valamit. Szóval ez is egy karácsonyi kívánság, ha szétreped a bejglim, vagy csúnya lesz a mézeskalács díszítése, ezeken nevetni szeretnék, nem idegeskedni. Köszönöm!)
• Egy karácsonyi vásár - persze a gluténmentes mézeskalácsot viszem magammal. (Bár ha már kívánni lehet, egy gluténmentes finomságokat árusító standnak is örülnék.)
• Megértő vendégek - a karácsony és az advent a rég nem látott rokonokkal való összeröffenés időszaka, akik évről-évre kedvesen érdeklődnek, sikerült-e kinőni a gluténérzékenységet, illetve aggódnak az egészségi állapotod miatt, amit a hihetetlenül egészséges ( hahaha ) glutén elhagyása miatt veszélyben éreznek. Örülnék, ha valahogy ezek az ismerősök is megértenék a gluténérzékenység lényegét, vagy ha ez túl nagy kérés, akkor legalább ne szólaljanak meg. :)
• Karácsonyi filmek esténként pillanatnyi ízlés szerint forrócsokival, vagy teával - és az elengedhetetlen mézeskaláccsal.
• Nagyon örülnék annak is, ha ismét el tudnék merülni egy jó könyvben. Régen faltam a könyveket, imádtam olvasni és minden szabad percemet nyomtatott betűk társaságában töltöttem. Ma egyszerűen egy könyv sem tud lekötni, néhány oldalnál tovább nem jutok, mert egyszerűen nem érdekel. Boldog lennék, ha ismét izgalommal töltene el egy jó könyv. Tehát könyv + érdeklődés + mézeskalács.
• A reggeli kakaózások hangulata - ahogy beköszönt a december, én valamiért a reggeli kávét kakaóra cserélem. Nem tudom mi az oka ennek, de örülnék neki idén is, ha nem hiányozna a kávé és ismét lehetne kakaós a december.
• A közhely, de nagyon igaz, boldogság + egészség párosnak is örülnék, nem csak magamnak, hanem mindenkinek.
• Örülnék annak, ha egy ilyen jótékony varázsport rászórnának mindenkire és hirtelen mindenki pozitívan gondolkodna és mindenben a jót venné észre a megszokott rossz helyett.
• Na és akkor jöhetnek a kézzel fogható ajándékok: igaz, már nem vagyok gyerek, de tökre örülnék egy kézzel készített adventi naptárnak, amiben személyre szóló apró kis ajándékok vannak elrejtve. Tök jó lehet december minden reggelén egy ilyen kis meglepivel indítani a napot. Úgyhogy Anya, vagy Bálint, vagy valaki, jövőre lééééégyszi! :) (Vagy ha gyorsak vagytok, akkor még idén is lehet. :))
• És akkor jöjjön a legcsekélyebb kérésem, nagyon boldog lennék, ha karácsonyig nyernék a lottón, megszánna egy milliárdos, jó barátságot kötnék egy dúsgazdag emberrel (ezek közül persze egy is elég) és meglepne egy házzal. Igen, a lista végén azért egy saját ház is befigyel. :D

Lényeg, a lényeg, lehet, hogy az utolsó még idén karácsonyig nem lesz meg, de sebaj, jövőre is teljesen jó. Mindenesetre a többi pontnak nagyon örülnék. :)
Remélem, az Illetékes Szülinaposhoz is eljutnak ezek a kívánságok. :)

A gyümölcskenyér is tipikus adventi finomság, imádom, amikor kisül egy adag és mindig lehet csipegetni belőle. Sőt, a legjobb reggelire tejeskávéval, vagy kakaóval. Ezek a tipikus decemberi reggelek. :)

Még egyáltalán nem volt gyümölcskenyér recept a blogon és ebben az a jó, hogy ez is rizslisztből készült, így aki nem használ lisztkeverékeket különböző okokból kifolyólag, számára is tökéletes lesz! :)

A belevalókat (dió, csoki, aszalt gyümölcs) nem mértem ki, csak úgy marokra... ez egyébként ízlés kérdése is, mennyire szeretitek zsúfoltan a gyümölcskenyeret - én zsúfoltan szeretem. :)

A tojásfehérjét felvertem, majd habosra kevertem a vajat a porcukorral. Utána hozzáadtam a 4 tojás sárgáját, majd beleforgattam a vajas masszába a felvert tojásfehérjét. A rizslisztet elkevertem a sütőporral és a felaprított belevalókkal és ezt is a tojásos keverékbe forgattam. Egy kenyérformát kibéleltem sütőpapírral, majd elegyengettem benne a tésztát és 175 fokos sütőben kb. 40 perc alatt megsütöttem - mielőtt kivennétek, picit nyomogassátok meg a tetejét, ha még lágy, akkor inkább maradjon még pár percet, ne essen össze. :)

Miután kivettem, megvártam míg picit hűl, kifordítottam a formából, lekentem a tetejét egy kis vajjal és megszórtam porcukorral.

Isteni finom lett. Holnapi reggeli. :)

Számomra ez is tipikus karácsonyi finomság annak ellenére, hogy nem az. :D De ízvilágát tekintve abszolút a téli ünnepek isteni édes és fűszeres ízeit adja, úgyhogy tökéletes száraz sütemény az adventi időszakra. :)

Szintén egy olyan édesség, amit előre el lehet készíteni és dobozban vígan kivárja az ünnepeket, hacsak rá nem jár a család és fogy el az egész adag 1-2 nap alatt.

Pöcus barátnőm küldte át a receptet, amit ők már elkészítettek és odavoltak érte, hát én sem haboztam sokáig... :)

 A száraz összetevőket elkeverjük, majd a tojással, tejföllel, mézzel és vajjal tésztát gyúrunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tojássárgája méretű gombócokat formázunk a tésztából és úgy tesszük le egymás mellé őket, hogy legyen egy kis helyük terjeszkedni. Én olvasztva adtam hozzá a vajat, így nekem egy kicsit ragacsos lett a tésztám, de ez nem rettentett el, vizes kézzel formáztam meg a golyókat, így is tökéletesen jó lett. :)

180 fokos sütőben 12 percig sütöttem a puszedliket, majd a tetejüket 100 g porcukorral felvert tojásfehérjébe mártottam. Isteniek lettek, pont mint az igazi.

Apa szerint: "Dórika, ez teljesen olyan lett, mint a bolti." :)

Pinteresten találtam erre a tündéri ötletre, és már nyár közepén elhatároztam, hogy az adventi időszakban mindenképpen elkészítem. :) Szerintem eszméletlen aranyosak lettek, egyáltalán nem nagy ördöngösség elkészíteni őket, egy Christmas partyn, vagy csak a mindennapok során is annyira hangulatosak lehetnek, hogy ha rájuk néz az ember, mosolyognia kell.

Alapnak szükségünk lesz valamilyen kör alakú kekszre, én mézeskalács tésztából csináltam néhány nagyobb kört, ezt használtam alapnak.

Én azzal kezdtem, hogy a dekortollak segítségével megrajzoltam a pillecukrok felületére a hóemberek arcát. Többfélét készítettem, volt, aki nagyon megijedt a hirtelen halmazállapotváltástól, volt, aki idegeskedett rajta, azonban akadt, aki kimondottan örült a változásnak. Ezt követően a kekszek felületét paca alakban bevontam cukormázzal, megvártam, hogy egy icipicit megkössön, majd beleállítottam a pillecukrot. Amikor teljesen megkötött, akkor rajzoltam meg a hóemberek kezét, illetve gombjait.

Nálunk mindenki nagy örömmel fogadta őket, elképesztő nagy arcok és jó nagy szénhidrát-bombák. :D Úgyhogy csak óvatosan :D

Nem tél a tél és nem advent az advent forrócsoki nélkül. :) Idén nálunk a Kinder csokis változat hódít, mondjuk ez valószínűleg annak köszönhető, hogy alapból imádjuk ezt a már-már túlédes finomságot. :D
Ha már elkezdtetek esténként karácsonyi filmeket nézni, akkor amennyiben megengedtek egy javaslatot, ezt próbáljátok ki! :)

Hozzávalók (2 személyre)

Az egészet összefőzzük, megvárjuk, hogy a csokik felolvadjanak benne, majd tejszínhabbal tálaljuk. :) Én még egy kis csokicseppet is tettem a végére, ha lúd, legyen kövér alapon! :D
Isteni lett!

Amikor kicsi voltam minden évben írtam levelet a Mikulásnak, első osztályban pedig az angoltanárom segítségével írtunk angolul levelet az igazi Santa Clausnak. Életem egyik legnagyobb élménye volt, mikor megérkezett rá a válasz... igazi pecséttel, aláírással az Északi-sarkról. :)

Egy amerikai oldalon találtam az ötletet, hogy a Mikulás picit személyre szabhatná az ételallergiás gyerekeknek írt levelét... :) Legyen ez egy olyan lehetőség, amikor ezek a gyerekek igazán különlegesnek érezhetik magukat. Másnak apróság, de gondoljatok bele, mennyire fognak örülni a kis lisztérzékeny gyerekek, ha megtudják, hogy a Mikulás manói közt is vannak gluténérzékeny társaik? :)
Elöljáróban csak ennyit, a levélre kattintva letölthetitek a Word dokumentum változatot, ahol személyre szabhatjátok az egész levelet. Mindig ott van két kis >< jel között, hogy mit kell odaírni, persze abszolút rátok bízom, ez egy minta. (Ha nem gluténérzékeny a gyerek, hanem más ételallergiája van, akkor nyugodtan írjátok át az egészet, csak akkor a kis manók is legyenek adott esetben laktóz-, tej-, tojás stb. érzékenyek, illetve akkor olyan sütiről is legyen szó a levélben. :) )

Boldog leszek, ha használjátok ezt a kis sablont és még boldogabb, ha ezzel örömet szerezhetek néhány kicsi gyereknek.

Ha úgy gondoljátok, akkor küldjetek fotót a kinyomtatott, személyre szabott levélről és a boldog címzettről, olyan szívesen látnám én is őket! :)