Egy nagyon egyszerű és isteni finom reggeli ötlet. Az a jó benne, hogy gyakorlatilag egy perc összedobni, és még látványra sem utolsó!

A túrót alaposan elkeverjük egy kiskanál kókuszkrémmel és ízlés szerint mézzel, majd egy pohárban elkezdjük rétegezni valamilyen gyümölccsel. Nálunk most a málna a menő, így ezzel készült. 

Egyszerű, finom és szép! :)

 

Anya már évek óta így készíti a koviubit, de őszinte leszek, eddig eszembe sem jutott erről bejegyzést írni. Aztán kaptam ezzel kapcsolatban nem is egy levelet, és a homlokomra csaptam: miért nem írtam még le a blogon, hogy hogyan is készítjük mi a jó öreg kovászos uborkát gluténmentesen?

Így hát itt van a recept. A képen ezúttal Kriszta koviubijai pózolnak. :)

A befőttesüvegünk aljára egy meghámozott, felszeletelt krumplit teszünk, majd mehet rá egy kis kapor. Az ubikat hosszában bevágjuk, de nem vágjuk ketté, tehát maradjon az alján 1-2-pár cm érintetlen rész. A bevágott ubikat a befőttesüvegbe tesszük, majd már felforralt, és kihűlt (langyos) sós vizet öntünk rá. Egy liter vízhez 2,5 dkg só megy.
A tetejére szintén teszünk egy meghámozott, felszeletelt krumplit és kaprot, majd letakarjuk és 4-5 napra mehet a napra. :)

Ezt a receptet még Gabriella konyhájában kutakodva találtam. :) Tavaly is elkészítettem, és nagyon ízlett a családnak, ezért valamelyik nap ismét megsütöttem és ezzel vártam őket haza. Ő sárgabarackkal készítette, nálunk most a cseresznye érik nagyon, így az került bele.

100 g rizslisztet elkevertem 100 g rizsdarával és egy fél csomag sütőporral. Egy másik tálban 2 tojást felvertem 50 g cukorral, egy csomag vaníliáscukorral majd beleöntöttem 25 dkg natúr joghurtot, 7 dkg olvasztott vajat és ezekkel együtt is alaposan elkevertem. Összeöntöttem a két tál tartalmát, robotgéppel elvegyítettem, majd hagytam 40 percet állni, ennyi kell a darának, hogy megszívja magát. Ez a 40 perc tökéletes arra, hogy kimenjünk cseresznyét szedni a sütihez, majd alaposan megmossuk és kimagozzuk őket. Vagyis sok, úgyhogy közben még ki is pakolhatunk a  mosogatógépből.

A sütit ezúttal muffinformában készítettem el, 18 formát töltöttem meg a tésztával. A cseresznyét alaposan lecsöpögtettem és megforgatta rizslisztben, hogy ne süllyedjen le a tészta aljára. Lesüllyedt, nem baj. 

175 fokos sütőben kb. 25 percig sütöttem őket, majd picit meghintettem porcukorral. :)

 Ismét nagyon finomak lettek! :)

Rengeteg eper termett a kertünkben idén. Ennek nagyon örültünk... meg annak is, hogy így volt lehetőségünk minél több felhasználási módot találni az epernek. :D Ezt a süteményt Anya készítette. Ő már megunta a könnyű, habos-babos sütiket, amiket Hulala-val csinál minden évben eperből és málnából, ezért most beújított egy "nehezebb" verzióval. :D

Sütött egy gluténmentes piskótát, közben pedig főzött egy csomag gluténmentes vaníliapudingot, de nem tejjel, hanem 3 dl eperszörppel főzte fel (természetesen már vízzel hígítva). Miután kihűlt az epres-vaníliás puding,  hozzáadott 15 dkg vajat, majd egy picike cukrot - ízlés szerint, kóstoljátok, mi nem szeretjük a nagyon édeset. Robotgéppel összedolgozta, majd óvatosan belekevert egy kis felaprított epret.

A kihűlt piskótát kettévágta, a krémet megfelezte, egyik felét a két piskótalap közé kente, másikat már az összeállított süti tetejére. A felső réteget vékonyra vágott eperszeletekkel lerakta és leöntötte piros tortazselével.
Szerintem nagyon csini! :)

Valamelyik reggel kitettem a blog Facebook-os oldalára egy nagyon guszta fotót, amin jégkocka-kávé, kávé-jégkocka (?) megoldással készült a jegeskávé. Sokatoknak tetszett és véleményt is kértetek az eredményről, így gondoltam, bejegyzés formájában is rögzítem a fantasztikus ötletet.

A lényeg csupán annyi, hogy lefőzünk egy adag kávét, édesítjük, majd szilikon jégkockatartóba öntjük, és mehet a fagyasztóba. (Fontos, hogy még melegen, fagyasztás előtt édesítsük, mert a hideg tejben már nagyon nehezen oldódna fel az édesítő.)

Ha megfagyott, már csak annyi a dolgunk, hogy pohárba teszünk néhány kockát és felöntjük hideg tejjel. Laktózmentes tej, növényi tej, kinek mi a jó. Értelemszerűen a kávé-kockák és a tej arányán változtatva lehet szabályozni, hogy mennyire legyen erős, illetve tejes az a bizonyos jegeskávé.

Nálunk azóta mindenki így kávézik, a vendégek pedig el vannak ájulva az ötlettől. :)

Igen, most már a partifalatokra is rákattantam. De hát olyan jól néznek ki! :D Talán még emlékeztek rá, hogy legutóbb csiga formában készítettem őket kis hurkapálcára tűzve. Ezúttal variáltam és a tésztát virslivel töltöttem, ez került a hurkapálcák végére.

A tészta ugyanaz maradt, olyan jó kis könnyű volt.

125 g Schär mix B-t, 125 g Nutri Free mix per pane lisztet, 25 g ciroklisztet elkevertem egy kevéske cukorral, 1 tk. sóval és 4 g Dr. Oetker instant élesztővel. A keverékbe beleöntöttem körülbelül 1,7 dl meleg tejet, hozzáadtam egy tojást, majd robotgép dagasztófejével összedolgoztam. Beletettem 2-3 ek. olívaolajat és kicsit tovább dagasztottam, majd körülbelül egy óráig kelesztettem.

Miután megkelt a tészta, téglalap alakúra nyújtottam. Vízszintesen megfeleztem a tésztát, majd háromszögeket vágtam belőle (lenn van róla kép, hogyan) - minél szélesebbre és alacsonyabbra nyújtjuk, annál kisebbek lesznek a falatok.

Kis kethcuppal megkentem a háromszögek alját, majd mindegyik háromszög ketchupos részére egy kis virslidarabkát tettem és feltekertem, mint egy pici kiflit. Megkentem a tetejüket tojással, megszórtam reszelt sajttal és 175 fokos sütőben 20 perc alatt megsütöttem őket.

Miután egy keveset hűltek, hurkapálcára húztam őket és ketchuppal, mustárral tálaltam.

Nyami. ♥

Amikor ennyire meleg van, és a sütő bekapcsolása szaunává változtatja a konyhát - egyébként a sütőnek nem kell sokat hozzátennie, mert gyakorlatilag nélküle is egy könnyedebb szauna a konyha, meg úgy amúgy az egész ház - szerintem mindenki hálát ad a sütés nélküli süteményeknek. Persze ott vannak a pohárkrémek, fagylaltok, joghurtos-zselatinos torták, amikhez nincs szükség tésztára. De a legtöbbjükhöz darált keksz szükséges, amivel könnyedén egy tészta-alapot tudunk varázsolni az amúgy sütés mentes tortánknak. Aki nem gluténmentesen étkezik, annak ez könnyen megoldható, bemegy a boltba és vesz egy zacskó darált kekszet. Aki gluténérzékeny, az örül, ha valahol a környéken talál egy zacskó/doboz gluténmentes kekszet, és azt otthon ledarálja... viszont a legtöbb gluténmentes keksz nem éppen olcsó. Nevezzük nevén a gyereket: nagyon drága. Ezért most kifejlesztettem egy olyan kekszreceptet, ami konkrétan darált keksznek indult. Rizslisztből készítettem, gondoltam, ha törik, törik. Amúgy is összetöröm utána.

Rizslisztet és ciroklisztet is elég jó áron kapunk, így egy olcsó keksz jön ki belőle. Ami a vicces egyébként, hogy simán lehet belőle rendes keksz is, mert nem tört. :D Na, mindegy...szóval van egy olcsó keksz receptünk is!

23 dkg rizslisztet összekevertem 2 ek. cirokliszttel, ez a rosttartalma miatt jó, kicsit "puhítja" is a tésztánkat. Hozzáadtam 7 dkg cukrot, 12,5 dkg Liga margarint, 1 tojást és elkezdtem összemorzsolni. Egy idő után már tudtam gyúrni is, szépen összeállt.

Esztétikára nem törekedtem, hiszen darált keksznek készült, tehát nem volt fontos, hogy jól nézzen ki. Ezért csak gombócokat gyúrtam belőlük, majd a gombócokat kilapítottam. Sütőpapírral bélelt tepsibe tettem őket, majd 175 fokos sütőben kb. 20 perc alatt készre sütöttem. Az idő függ attól, hogy milyen vastagságúak a kekszek, ha vékony, akkor 10 perc alatt is kisül, az enyémek most picit vastagabbak voltak. 

Miután kihűltek, ledaráltam őket és eltettem, hogy ha bármikor megkívánunk egy kis gluténmentes sütés nélküli süteményt, az alapunk már megvan! :)

Ismét megkérdeztem Bálintot, hogy mit enne vacsorára. Visszakérdezett, hogy mi van az étlapon. Mondtam neki, hogy nyugodtan böngésszen a blogon, amelyik kép láttán elkezd folyni a nyála, azt választjuk. Ez a kép a kenyérlángos volt, úgyhogy ezt vacsoráztunk.

250 g Nutri Free mix per pane lisztbe beletettem 1 ek. burgonyapelyhet, 4 g Dr. Oetker instant élesztőt, 1 tk. sót, 2 dl meleg vizet, majd robotgép dagasztófejével alaposan összedolgozam. 2 ek. olívaolajjal tovább dagasztottam, szépen elvált az edény falától, majd így kelesztettem kb. 50 percet. A kelesztési idő függ attól is, hogy Bálint mikor kérdezi meg harmadjára, hogy még mindig nem kelt meg?

Úgy jártam el, mint a pizzánál is, hogy nem húztam, hanem nyújtottam a tésztát. Így lesz szép, egyenletes. A 33 cm-res pizzatepsimet használtam, annál kicsit nagyobbra nyújtottam a rizslisztes lapon a tésztát, majd a szélét visszahajtottam, hogy ennek is roppanjon a pereme. 

Kb. 200 g tejfölt elkevertem 80-100 g reszelt trappista sajttal és két gerezd apróra vágott fokhagymával. Kicsit borsoztam - sóra nincs szükség a sajt és majd a bacon is tökéletesen sózza -, majd egyenletesen eloszlattam a tésztán. Bacont és vékonyra szelt hagymát tettünk a tetejére, majd 175 fokos sütőben kb. 25 percig sütöttük.

Isteni finom lett!

Amikor bennem van egy olyan érzés, hogy ennék valamit, de nem tudom pontosan, hogy mi az, akkor elkezdek böngészgetni az interneten és előbb-utóbb rátalálok arra, amit éppen akkor nagyon megennék. Így voltam ezzel a tortával is. Falusi libák blogján találtam rá a nagyon guszta lisztmentes csokis-diós tortára. Nagyon jó szaftosnak tűnt a sütike, így nyomban neki is álltam. Féladaggal számolva és a mennyiségeket picit variálva készítettem el a tortát a kis tortaformámban. 

110 g vajat megolvasztottam 50 g étcsokoládéval és 50 g tejcsokival, majd mikor teljesen felolvadt, hozzáadtam kb. 1 ek. holland kakaóport. Egy tálban felvertem 2 tojást 60 g cukorral, majd beleöntöttem a csokis-vajas olvasztmányt és még 80 g darált diót.

Sütőpapírral kibéleltem a 16 cm-res formámat és 174 fokos sütőben 30 percig sütöttem a tortát.
Még melegen rákaptunk, pedig nem lett volna szabad. :D A többiek még langyosan is odavoltak érte, de én azt javaslom, hogy hagyjátok teljesen kihűlni. Egy pici darabka maradt másnapra, kellően összeért... na akkor tudtam volna felfalni az egész tortát, de akkor már csak az említett apró falatka maradt...

A tegnapi karamellszósszal locsoltam meg és mandulaszeletekkel díszítettem. :)

Igen, Pinterest-Matyi visszatér. Annyi guszta képen látom, hogy a süteményekre karamellaöntetet csurgatnak, hogy a hideg fagylalton csurog le a gőzölgő karamellszósz, a karamellaöntet egyszerűen mindent feldob. Nem csak ízre, hanem látványra is.
Ja,  és nem utolsósorban odavagyok a McDonald"s karamellás fagyijáért, és pontosan olyan öntetet szerettem volna csinálni, úgyhogy csináltam. A eredeti recept Gordon Ramsay-től ered és a következőképpen alakul:

125 g cukrot 2 ek. vízzel elkeverek és a tűzhelyen összeolvasztom. Nem nyúlok hozzá egészen addig, míg a cukor el nem kezd karamellizálódni. Kevergetem, majd mikor kellő színt kap, lehúzom a tűzről beleöntök 75 ml kókuszkrémet és 25 g Liga margarint, elkeverem, majd visszateszem a tűzre és addig kevergetem lassú tűzön, amíg szép sima nem lesz az egész.

Ha kész, befőttes üvegbe tesszük - hűtőben lehet tárolni.

Nagyon-nagyon-nagyon finom! És a kókuszkrém miatt a pici kókuszos beütés határozottan jót tesz neki...