December 8. - Értetlen vendégsereg

Written by Post Comment

A karácsony a szeretet, a béke, a boldogság, a nevetés, a család, a társasjátékok, a fények, az isteni illatok, fantasztikus sütemények és az imádnivaló karácsonyi filmek mellett a vendéglátás ünnepe. Igen. Ekkor gyűlik össze a tágabb családi kör, na meg az egy évben egyszer látott rokonok is eljönnek hozzánk vendégségbe, még azok is, akikkel kevésbé ápolunk jó kapcsolatot, de karácsonykor azért csak összejön az ember velük is.
Habár a nem gluténérzékeny emberek ezt nem értik meg, és legyintenek, hogy "jaj, ne légy már ennyire érzékeny!", de igenis borzasztó idegesítőek tudnak lenni ezek a rokonok. Az az érdekes, hogy csak a nőrokonok. A férfiak igazából nagy ívben le*, hogy mit eszel, csak az a lényeg, hogy nekik legyen valami finomság. Esetleg megkérdezik, hogy hogy vagy, és megjegyzik, hogy "de jó, hogy felszedted azt az 5 kilót." Előfordul, hogy össz-vissz ez az a két mondat, ami kedvesnek mondható a váratlan vendégek szájából. Mert aztán az okoskodó nagynénik és az aggódó nagymamák átveszik a szót, Te meg csak nézel, mint a sült hal, mert szóhoz sem tudsz jutni az okosság-áradattól, meg úgy Isten igazán nem is lenne értelme megszólalni - még akkor sem, ha lenne rá lehetőség - Te úgysem tudsz okosat mondani. Hiába Te élsz ebben már jóideje.
Vegyünk szemügyre néhány aranyköpést az okoskodó nagynénik és az aggódó nagymamák szájából:
  1. "Dórikám! Hát még mindig tart? Azt hittem már régen kinőtted. Az XY is gluténérzékeny volt, de neki 2 hónap diéta elég volt, és meggyógyult."
    Miután kettéállt a fülem és leesett az állam, gyorsan elő kell kotornom valami választ. Röviden megfogalmazom, hogy ezerszer elmondtam már, hogy nem fogom kinőni, mert aki gluténérzékeny, az élete végéig az is lesz, még akkor is, ha ezerszer kérdezik meg tőle. Sajnos a kérdések száma nincs arányban a gyógyulással. XY pedig vagy nem gluténérzékeny volt, vagy nagyon sajnálom, hogy ennyire rossz orvoshoz került. 
  2. "Jaj, ne mondd már, hogy ez a kicsi árt. Ennyi mindenkinek kell, olyan egyoldalúan táplálkozol!"
    De igen, ez a kicsi árt, sőt, mindegy, hogy mennyi, nekem az is méreg. Feltételezem, Te sem ennél meg egy kevéske mérget csak azért, mert az a pici nem árt. És ha úgy gondolod, hogy egyoldalúan táplálkozom, akkor nézz végig ezen az asztalon és ámulj el, mert itt minden gluténmentes.
  3. "Legalább harapj csak bele a süteménybe, amit hoztam! Egy harapást, ne bánts meg vele, hogy meg sem kóstolod, amúgy is tönkölyből készítettem!"
    Ha azt szeretnéd, hogy következő karácsonykor ne találkozzunk, akkor ajánlgasd csak. Ugyan meg nem kóstolom, de előbb utóbb agyvérzést kapok.
  4. "Jó, az egy dolog, hogy akkor nem eszel kenyeret, de ne mondd már, hogy egy csokiba lisztet tesznek. Legalább a szaloncukorból egyél!"
    Lisztet nem is, de glutén nem csak liszt formájában fordul elő. Ha az ostyás csokikról nem is beszélünk, sajnos keményítőként, rostként, stabilizátorként és mindenféle fura formában kerülhet glutén egy csokoládéba, szaloncukorba. De ezen ne vesszünk össze.
  5. "Dórika, a levesből ehetsz, abba nem tettem lisztet, a tésztát meg kiszedem a Te tányérodból."
    Sajnos az már ugyanúgy glutént tartalmaz, de sebaj, készültem. Hoztam magamnak levest.
  6. "Jaj, szegény Dórikám, akkor nem ehetsz semmiből. De sajnállak, pedig milyen finom."
    A sajnálattal nem megyek semmire, és nincs is rá szükségem. Csupán idegesít, de azt nagyon. Miért nem tanulják meg az emberek, hogy a sajnálat az egyik legrosszabb dolog, amit tehetnek?
  7. Amikor vendégségben vagy és mindenki nagyban eszik, persze Te is, mert vittél magaddal. Azért magadon érzed a szánakozó pillantásokat és mindenkinek szánalomból lebiggyen a szája, mert Te nem ehetsz normálisat.
    Természetesen a Tiéd is ugyanolyan normális, sőt, még jobb is. Csak ők ezt nem tudják. Mosolyogj vissza. :)
  8. Nem értem miért követed Te is ezt a hóbortod. Egészséges étkezés ide vagy oda, egyél sok gyümölcsöt, aztán nem lesz semmi bajod. Nézd, mi mennyi mindent eszünk, aztán egészségesek vagyunk.
    Bár hóbort lenne. Nem kezdem el újra, hogy a gluténérzékenység egy autoimmun betegség, ami... stb.stb. Aki nem érzékeny a gluténra, annak nyilván nem is úgy reagál rá a szervezete, mintha méreg lenne. Meg úgy egyébként is, lehet, hogy az én szervezetem reagál jól azzal, hogy nem tolerálja azt, amire nincs szüksége, sőt káros.
  9. Dórikám! Miért csinálod ezt? Miért sanyargatod magad? Hát így is annyira sovány vagy.
    Ez az a pont, ahol szerintem már nem érdemes reagálni. Ha elmondtuk ezerszer a szitut, ezer egyedszer sem fogja megérteni.
    Ilyenkor elő lehet kapni a gluténmentes verset és jó olvasást kívánni az illetőnek! ;)
    http://glutenmenteselet.blogspot.hu/2014/02/glutenmentes-vers.html
És még folytathatnám a sort, hiszen minden karácsonykor születnek újabb aranyköpések. De most egyelőre ennyi. Szerintem reagálni már nem kell, mert tavaly és tavalyelőtt karácsonykor is el lett nekik mondva, ha nem veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek - ha már nekem nem hisznek - akkor teljesen felesleges újra meg újra elmondani. Nálunk ez már nem téma, van olyan ismerős, akinek meg is mondtam, hogy inkább ezt a témát hanyagoljuk, mert minden hónapban megkérdezte: elmúlt-e már.
Sok sikert kívánok a fárasztó rokonok megszelídítéséhez, reméljük, egyre jobb lesz a helyzet. Vagy megértik,  vagy nem, de akkor már talán megunják az okoskodást...

sign photo sign_zpsd9768155.png

Share:

0 hozzászólás