Beszámoló az elmúlt napokról
Először is bocsánatot kérek, amiért csütörtök estére ígértem magam, de csak most jelentkeztem. Annyira beszippantott a szabadság szele, hogy nem tudtam szabadulni, vagy, hogy még h*lyébben fogalmazzak: rabul ejtett a szabadság... :)
Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm Nektek a kedves szavakat, leveleket, bátorítást és pozitív energiákat, sikerült, 5-ösre államvizsgáztam. :) Annyira, de annyira jól esett, hogy ennyien írtatok... még mindig nehéz felfogni, hogy már a 600-as számot is átléptük.
Na, de kezdjük a legelején, ígértem, hogy részletesen beszámolok.
Kedden este utaztunk vissza Pécsre. A vonat tele volt kiránduló gyerekekkel, ovisokkal, osztálykiránduláson őrültködő iskolásokkal. Alapvetően bírom a gyerekeket, sőt szeretem is a többségüket, de amikor vizsgára készülök, vagy netán éppen másnap megyek vizsgázni, akkor nagyon idegesítenek. Állandóan az járt a fejemben, hogy bezzeg nekik tuti nem lesz holnap államvizsga...aztán a kisördög a vállamon megnyugtatott, hogy lesznek még ők is hasonló cipőben. Neeeem, nem vagyok ilyen gonosz, de eléggé idegesítettek, mikor még szerettem volna egyszer átfutni a tételeket. Mikor már az összes vonaton ülő emberről megállapítottam, hogy nekik nem kell holnap államvizsgázni, csoda történt. Egyik állomáson kinéztem a vonatablakon, és egyenesen egy nappaliba láttam be, ahol!!!! Ki volt készítve egy fehér ing. Nyugtáztam, hogy végre valaki, aki együtt érez. (Tuti nem államvizsgázni ment, de a boldog tudat, hogy "van még, aki..." megnyugtatott.)
 |
| Borzasztó a minőség, és sokkal jobban látszik a kezem és a telefonom hátlapja, de azért ott messze a távolban az mégis csak egy homályos fehér ing, amit valaki kikészített |
Az este további része is hasonlóan telt, nem ragoznám tovább...
Reggel... képzeljétek el, rengeteg sms, Facebook-os üzenet jött már 7 órakor, hogy ügyes legyek. EBF már fél 7-kor körmölte, pedig ő előző nap vizsgázott, úgyhogy kicsit pihenhetett volna tovább. :D (5-öst kapott ő is!!) És amikor egy másik barátnőm hívott fél 8-kor, hogy hol vagyok már, ő benn vár engem, hogy ne legyek egyedül... szégyellem bevallani, de akkor kigördült pár könnycsepp. Az, hogy ennyien gondoltatok rám és szorítottatok nekem, annyira jól esett. Gyorsan elmorzsoltam az apró kis cseppeket - nyoma ne maradjon - és robogtam be a suliba.
Eleinte úgy köröztem és sétáltam fel-le, mint egy mérgezett egér. Hiába tudtam, hogy mindent megtanultam és nem lehet gond, azért egy államvizsga előtt csak izgul az ember, na.
Minden jól alakult, utólag okosan elmondhatjuk, mint mindig: nem kellett volna annyit izgulni... :)
Amikor egy csoporttársammal immár friss diplomásként kiléptünk az iskolából egy zenekar és sok - viszont most már nem idegesítő - kisgyerek fogadott minket. Ezúton köszönöm a családomnak, barátaimnak, tanáraimnak, hogy megrendezték ezt a kis nyárköszöntő ünnepséget nekünk a Zsolnay negyedben. (Még mindig nem tudom, hogy milyen rendezvény zajlott éppen akkor, de jókor voltak jó helyen... mint előző nap a fehér ing.)
Miután körbetelefonáltam mindenkit és Nyugat-Magyarországtól a keleti határig minden vonal izzott, felsiettem EBF-hez, hogy megünnepeljük a nyár kezdetét. Na meg, hogy diplomások lettünk.
A kis Tündér behűtött pezsgővel várt - BB Spumante, kedvenc.
 |
| Kicsit esküvői feeling-je van a képnek, de tényleg csak a diplomára koccintottunk |
Este Bálinttal ünnepeltünk, habár most a konfetti elmaradt. (A szigorlat után konfetti-fürdőben volt részem... csak most nem kapott sehol :( , aranyos tőle, tudja, hogy nekem az ilyen kis apróságok jelentik a legtöbbet...) És kiültünk a Köztársaság térre, ahol már elindították a szökőkutat. Imádom! :) Tavaly ugyanakkor, ugyanott ültünk, ha működik a szökőkút, akkor már tagadhatatlanul nyár van. ♥
Másnap Árkáddal volt egy kisebb randink, meglepett néhány kis aprósággal, azt mondta, megérdemeltem. :) Ellátogattam a Mester boltba is, bespájzoltam sajtos croissant-ból és bacon-os batyuból. Feltankoltam, ugyanis délután Paraparkba indultunk, kellett az energia. :)
Ha nem voltatok még Paraparkban, akkor azonnal pótoljátok!! Az olvasást majd este befejezitek, megvár. Mi EBF-fel már egyszer voltunk, természetesen a nehezebb pályával kezdtük, mit nekünk nehézség. Habár ott is nagyon ügyesek voltunk (:D), ez a terep - 114-es garzon - sokkal jobban tetszett!! Annyira jó volt, hogy majdnem odaköltöztem. Elgondolkodtam azon, hogy detektívnek állok.
 |
| Sorrend: szín szerint (Balról: EBF - én - Kriszta) |
Másnap délelőtt lazulással telt, kiélveztem, hogy addig alszom, ameddig csak szeretnék, majd ébredés után rögtön beindítottam a Balatoni láz című dalt és körbetáncoltam a lakást. Délután moziba mentünk, úgyhogy gyorsan nekiindultam, hogy szerezzek magamnak gluténmentes popcornt Kalifa pattogatott kukorica képében, de nem kaptam. Úgyhogy táskában sutyiban gm. popcorn csempészés ezúttal elmaradt, Pom-bärt nyammogtam a film alatt - és ez még rímelt is. Kriszta nemesvámosi Haribo fiúkat vett. A Demona-t néztük meg, nekem nagyon tetszett. Szerintem iszonyat jó film. Fantasztikusak az effektek, a grafika, a díszlet, elég jól megcsinálták. Nekem - sokakkal ellentétben - a sztori is tetszik, örülök neki, hogy más megvilágításban is láthatunk egy filmet. Kicsit értelmet nyer az is, hogy a rossz karakter sem mindig velejéig rossz karakter, csak valakinek játszani kell a "rosszfiú", jelen esetben "rosszlány" szerepét is. És ha megnézitek ezt a filmet, akkor kiderül miért átkozta meg Demona a kis királylányt, és némiképp érhető is. Csak egy válasz volt...
Igyekeztem virágnyelven fogalmazni, nem szeretném lelőni a poént, ha megnézitek. Én ajánlom! :)
Este a Keresztszüleink ugrottak be hozzánk pár percre (valójában Kriszta keresztszülei, de engem is keresztbe-fogadtak - utólag, hosszú történet). Tőlük is kaptunk egy "kisebb" ajándékot. :)
Gondolom nem meglepő, hogy a vacsora és a reggeli is eper volt... :)
Este még egyet koccintottunk a nyár kezdetére, ezúttal Krisztával és Traminivel... és Macival, aki tolltartó funkcióját tekintve, a tanulást, vagyis annak végét jelképezvén beszivárgott a képbe.
Ma reggel pedig indultunk haza... és most itt ülök és azon tanakodom, hogy mit csináljak. Olvassak, napozzak, esetleg menjek el sétálni, vagy kosarazzak, netán tornázzak egyet, biciklizzek, vagy nézzek egy filmet? Vegyem elő a legújabb Cosmopolitant? Szegényre alig volt időm. Azt hiszem fogok egy könyvet és kifekszem a napra. Tagadhatatlanul nyár van! :)
Kitartást azoknak, akik még nagy munkában vannak és azoknak is, akiknek még van vissza egy kicsi a suliból. Jó pihenést azoknak, akiknek már NYÁR van. És köszönök még egyszer mindent.
0 hozzászólás