Túrós tészta volt az ebéd, és délutánra maradt egy kis túró... Nem tudom miért, én a túrót úgy kezelem, mintha kincs lenne, olyan finomakat lehet belőle sütni. (Valahogy úgy vagyok a laktózmentes túróval, mint az öreg nénik az ülőhelyekkel a buszon.) Most sem volt másképp, rögtön lecsaptam a maradék túróra... és most sem volt másképp, valami újat szerettem volna. :) Rátaláltam Zóra blogjára, azon belül is egy pogácsa receptre. A kép egyértelművé tette az érzést: ez kell nekem.

A receptet elnegyedeltem (a maradék túró mennyisége döntött), így ahhoz írom le a mennyiségeket.

125 g Nutri Free mix per pane, 125 g Schär mix B, 3 g Dr. Oetker szárított élesztő és 1,5 tk só keverékébe beletettem a 125 g túrómat, 60 g Liga margarint, 1 tojást és kb. 2 ek. laktózmentes tejfölt. (A tejföllel lehet sáfárkodni, a túró állagától függ, mennyi kell bele.)

Robotgép dagasztófejével összegyúrtam, majd kézzel alaposan átdolgoztam és meleg helyen - frissen befűtött cserépkályha teteje - 1 óráig hagytam kelni. Kelés után rizsliszttel szórt deszkán ujjnyi vastagságúra nyújtottam, becsíkoztam a tetejét, majd pogácsaszaggató híján a fogvájó dobozával szaggattam ki a tökéletes-méretű pogácsákat. (Azt hiszem, kevés lesz az olyan helyzet az életemben, amiből a kreativitásom nem fog kihúzni.) Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam őket, a tetejüket megkentem tojással és 175 fokos sütőben kb. 15-20 percig sütöttem őket. Érdemes figyelni a tetejüket, mert a szín árulkodik. :)

Nem kimondottan túrós pogácsáról van szó, inkább egy nagyon-nagyon finom pogácsáról, amit eszméletlen puhává és könnyűvé varázsol a túró. Madárétkű Nagymamámhoz éppen a vacsorája után vittem át 6-7 darabot, pár perc múlva üres volt a tányér. Azt hiszem, a leghitelesebb vélemény. ;)

Viszonylag egyszerű sütemény, mégis jól néz ki és isteni finom... egy szóval: ütős! :) Ha vendégeket vártok, akkor ajánlom, biztos vagyok benne, hogy le fogjátok nyűgözni őket.

Először is készítünk egy 6 tojásos kakaós piskótát. Az alap piskóta receptjét ITT találjátok, a kakaós piskóta esetében csupán annyi a dolgunk, hogy a tojássárgájás-cukros részhez hozzákeverünk egy kis holland kakaóport, majd mehet bele a felvert tojásfehérje, a recept szerint. 

Amíg sül a piskóta, érdemes elkészíteni a krémet, ami szintén nagyon egyszerű. Főzünk egy gluténmentes vaníliapudingot, majd mikor kihűlt, hozzáadunk 25 dkg Liga margarint és robotgéppel alaposan krémesre dolgozzuk - ízlés szerint még lehet édesíteni. A tetejére Anya felvert Hulalát nyomott, majd kis kiwidarabkákkal díszítette.

Szép is, finom is. Kell ennél több? :)

Hamburger imádó vagyok, imádom a hamburgerhúst, a rengeteg finomságot, amivel teletömjük, a zöldségeket, a sajtot, a ketchupot meg a mustárt meg a hamburgerszószt meg úgy alles zusammen (nem vagyok németes, remélem jól írtam). A hamburger zsemle sem mindegy, de engem egyébként a "töltelékkel" meg lehet venni kilóra, úgyhogy a zsemlénél gyakorlatilag annyi a kritérium, hogy gluténmentes legyen és amikor beleharapok, ne érezzem úgy, hogy egy pozdorjalappal van dolgom. Eddig csak a Nutri Free hamburgerzsemléjét próbáltam, amivel tökéletesen levettek a lábamról, a felsorolt két feltétel teljesítése mellett nagyon finom is volt, és az állaga sem hagyott kivetnivalót.
Ámde egyszer kóstoltam a Ceres gluténmentes toast kenyerét és el voltam hűlve, hogy milyen puha és milyen finom! (Az árától ugyanígy el voltam hűlve, csak sajnos ebben az esetben negatív irányban...)
Úgyhogy Anya meglepett egy "pár" gluténmentes hamburgerzsemlével ezúttal Cereséktől. Ahogy kettévágtam a zsemlét, ez is hozta a "tejóégdepuha" érzést, ami előrecsomagolt gluténmentes pékáru esetében valljuk be, igen ritka. Jöhetett minden földi jó, Univer hamburgerszósz, hagyma, Marathon hamburgerhús (Spar-ban lehet kapni), sajt, nyár híján paradicsom sajnos nem jött, uborka, ketchup és a zsemlekupak. Egy kicsit betettem a mikróba, mert ugye úgy az igazi, majd kóstoltam. 

Az ízharmónia lenyűgözött, de most a zsemléről kell véleményt alkotnom. Összevetve a Nutri Free zsemlével, ezt mintha kicsit szárazabbnak találtam volna, pedig ha megnyomogatjátok a belsejét, sokkal puhább, mint a Nutri zsemle belseje. Valahogy mégis szárazabb a hatás, de egyébként összességében nagyon, nagyon, nagyon finom! :)
Árban egyébként körülbelül ugyanúgy mozog, mint a Nutri, 2 db zsemle általában 500-600 Ft között van. Ami még csomagolás szempontjából a Nutri előnyére válik, hogy külön van csomagolva a két zsemle, tehát külön is el lehet fogyasztani, míg a Ceres zsemlék esetében ha megbontjuk a zacskót, akkor érdemes hamar elfogyasztani a másikat is, mielőtt megszikkadna.

Vasárnap aranygaluska volt az ebéd. Nagymamámnak ez a kedvence, így elsősorban miatta készült... persze nem mondatnám, hogy a többieknek ellenére volt. :) Annyira finom, hogy legszívesebben addig enné az ember, míg ki nem pukkadna. Apa majdnem elérte ezt a szintet - féltettem is a porciómat.

Anya készítette el, és azt kell mondanom, minden alkalommal egyre finomabb. 

35 dkg Schär mix B-t elkevert 5 g Dr. Oetker száraz élesztővel, majd hozzáadott 2,5-3 dl langyos tejet és robotgép dagasztófejével elkezdte összedolgozni. Ment még bele 2 tojás sárgája és 3 dkg cukor, majd a végén 4 dkg olvasztott Liga margarin is. Ha szépen összedolgoztuk, akkor meleg helyen hagyjuk duplájára kelni. 

A kelés ideje alatt kenjünk ki egy Jénai tálat margarinnal és daráljunk diót, amit alaposan keverjünk el egy kis porcukorral. Ha megkelt a tészta, olvasztott margarinba mártott kiskanállal szaggassunk belőle apró darabkákat, azokat hempergessük meg a porcukros dióban, majd folyamatosan sorakoztassuk őket a tálba. 175 fokos sütőben addig süssük, amíg szépen megpirul a teteje - körülbelül fél óra.

Vaníliasodóval érdemes tálalni, aminek egyszerű elkészítési módja a következő: főzzünk egy híg vaníliapudingot. :D

Garantált a siker! :)

Anya megint meglepett. Azóta falatozom és egyszerűen nem tudom abbahagyni... nagyon fincsi!

A recept Dénes Anikó: Édes élet glutén- és laktózmentesen című könyvéből ered, Anya egy kevéskét változtatott rajta. 25 dkg Schär mix B-t, egy csomag sütőport, 10 dkg cukrot, egy csomag vaníliás cukrot és 10 dkg Liga margarint elmorzsolt, majd hozzáadott két tojást és alaposan összegyúrta a tésztát. Két cipóra osztotta és az egyik felébe 1/2 ek. holland kakaóport kevert.

Rizsliszttel szórt deszkán mindkét cipót kinyújtotta, egymásra tette a kettőt és feltekerte. (Ha nagyon lágy a tészta, akkor kis ideig hűtőbe lehet tenni a tekercset.) Körülbelül fél cm-res csigákat vágott belőle, sütőpapírral bélelt tepsibe egymást mellé sorakoztatta őket és 175 fokos sütőben készre sütötte.

Süti név by: Katona V.

Úgy érzem, hogyha mindenkinek olyan Anyukája lenne, mint amilyen nekem van, akkor tökéletes lenne a világ. Tegnap reggel isteni illatokra mentem le a konyhába, már sült a kalácsom. Meglepibe. Szombatra a Nagymamámnak rendeltem egy kalácsot a helyi pékségben, és bár Anya nem mondta, szerintem azért sütötte, hogy nekem is legyen. ♥

A Glutenix foszlós kalácsát vette alapul, csak keverte egy kis Schär mixszel. 

Elkevert 150 g Glutenix foszlós kalács sütőkeveréket, 100 g Schär mix B-t, majd beleöntött egy zacskó Dr. Oetker száraz élesztőt. Hozzáadott 2 dl langyos tejet, 1 tojást, 10 g olvasztott Liga margarint, 25 g tejfölt, majd robotgép dagasztófejével alaposan eldolgozta. A tésztát kettészedte, egyik felét egy kis kakaóporral megszínezte (0,5-1 ek.). Margarinnal kikent, rizsliszttel kiszórt szögletes kenyérformába tette, aljára a simát, felülre a kakaós részt, majd egy kés végével kicsit összedolgozta. 45 percig kelesztette, majd 175 fokos sütőben 40-45 percig sütötte.

Egy álom, milyen finom volt! Isteni puha, még másnap is! Amikor beleharaptam, olyan érzésem volt, mint amikor régen a "rendes" kalácsba haraptam. Köszi Anya! ♥

Mindig is vonzott a brownie, mégis ennyi időnek kellett eltelnie, hogy nekiálljak. Az átlagos recept mind ír néhány tojás is, és mivel a brownie közepe "folyósabb", mindig az az érzés volt bennem, hogy a közepe nem sül meg rendesen, és akkor ott van a nyers tojás...

Na de ez a recept tojásmentes és kicsit hamisítvány is, mert nem rendes csokoládéból készül, de isteni finom! Pár perc az egész és valami fantasztikus! :)

A recept Illés Krisz Konyhájából ered, csak én gluténmentesítettem. Szükségünk lesz 1/4 bögrényi cukorra, 1/4 bögrényi Schär mix B-re (szerintem egyébként mindegy), kis sóra, két ek. holland kakaóporra, olvasztott vajból én csak 1 evőkanálnyit tettem, tejből viszont legalább 6-ot. Alaposan elkevertem, majd egy Jénaiba téve, 2 percre betettem a mikróba. A 2 perc utáni állapot az, amikor a belseje kanalazandó, de én most rendes süti formát szerettem volna, úgyhogy 3 percet futott. Mikor kicsit kihűlt, szív alakot formáztam belőle, majd két szív közé tejszínhabot nyomtam és meggyszemeket tettem. :) Fincsi volt!

A sütemények, különböző finomságok díszítésénél nagyon jó szolgálatot tesz a fondant. Nem csupán a torták bevonásához lehet tökéletesen használni, hanem különböző kis díszítőelemeket lehet csinálni belőle. Én most erre törekedtem, kis szíveket, virágokat formáztam, ezeket kiszárítottam és így el tudom tenni dobozba... majd előveszem, ha szükségem lesz valami szép díszítésre. :)

Egy YouTube-os videót hívtam segítségül, az ebben látható adagot elnegyedeltem, mert egyrészt csak próbaverzió készült, másrészt pedig olyan sok kis díszt nem akartam egyszerre legyártani. Fontos, hogy nagyon finom porcukrot használjunk, és most nem az ízére gondolok. Érdemes saját magunk ledarálni a kristálycukrot és a lehető legfinomabb port megalkotni belőle.

Leírom az 1 kg porcukorból készülő arányokat:

1 kg porcukrot két tálba elosztunk, majd egy fém edényben alaposan kikeverünk 1 ek. zselatinport és 6 ek. vizet. Miután kikevertük, vízgőz felett "folyósítjuk", majd 1 ek. kókuszzsírt és 2 ek mézet is keverünk bele. Egészen addig kevergetjük vízgőz felett, míg a kókuszzsír is teljesen elolvad. Az egyik tál porcukor közepében egy kis gödröt készítünk, majd ide öntjük a vízgőz felett kevergetett löttyöt. Először kanállal kevergetjük - ilyenkor mehet bele ételszínezék és egy kis mandulaaroma is-, majd folyamatosan adagoljuk hozzá a másik tálba előkészített porcukrot. Ha már kezd összeállni, gyúrhatjuk kézzel is. Nekem közel sem kellett az a mennyiség, amit először kimértem, de azt hiszem arányaiban egy kicsit több zselatint használtam. Mikor már összeállt, de még kicsit ragad, akkor fóliába csomagoljuk, és hagyjuk pihenni. Nem muszáj hűtőbe tenni. Használat előtt egy kis kókuszzsírral átgyúrjuk, majd amikor már gyurma állagú, lehet vele dolgozni. 

Nekem eddig ez a fondant sikerült a legjobban, állagra is, ízre is. :) Teljesen jól tudtam vele dolgozni, legközelebb is tuti ezt használom! (Ezért is örökítem meg a blogon is, na meg hát azért, hogy tuti tippet adjak Nektek!) :)

A Facebook-on már említettem, hogy igencsak kettős érzelmek fűznek a Valentin naphoz. Némileg azon maradi véleményhuszárok egyike vagyok, akik azt vallják, hogy az ember - feltehetőleg - az év minden napján szereti a szeretteit (de jól megfogalmaztam), miért kell egy külön napot kreálni, hogy ezt kifejezhessük? Az lenne a legjobb, ha minden nap odafigyelnénk egymásra, meglepnénk a másikat kis apróságokkal. Természetesen így a kereskedőknek erre a napra megvan a tuti profit, mert mindenki rohan rózsáért, eperért, és mindenféle kis cuki rózsaszín meg szíves, az év többi napján teljesen felesleges dologért. Ez az egyik részem, ami egyre inkább kezd elveszni, hiszen! Imádok ünnepelni, szeretem a különleges napokat, ami nem úgy telik, mint egy átlagos hétköznap - egyébként eddig tökéletesen úgy telik, mert az egész délelőttöt végigtanultam, na mindegy. Szeretem meglepni a szeretteimet apróságokkal, és szeretem kicsit különlegesnek érezni magam. Így miért is ne turbózzam fel az átlagos nap átlagos teendőit/ételeit egy kis extrával? Naná, hogy felturbózom. Úgy érzem, egyre inkább lőnek az első elméletemnek, Isten hozott Valentin nap! Persze csak annyiból, hogy ma minden szív alakú és rózsaszín, semmivel sem szeretek jobban senkit - muhahaha -, akit szeretek, ugyanannyira szeretem az év minden napján.

Úgyhogy: reggel banánturmix-szal indítottam a napot, természetesen felturbózott változatban. A banánt szokásos módon felkarikáztam, majd meglocsoltam egy kis laktózmentes tejjel és botmixerrel alaposan összetrutyiztam. Hozzáöntöttem még tetszés szerint tejet és elkevertem. Ma azonban bő tejszínhab került a tetejére és egy kis fondant-szívecske, aminek a receptjével még a nap folyamán érkezem. A szívószál sem maradhatott el, természetesen rózsaszínben. :)

Megígértem, hogy jövök még ötlettel és recepttel a Nestlé gluténmentes corn flakes felhasználását illetően. Minden alkalommal, mikor az Árkádban tévelygek, el kell haladnom a KFC pult mellett. Látom a jó kis ropogós, belül mégis omlós csirkeszeletkéket falatozó embereket és folyik a nyálam. Ámde az említett csirkefalatkák nem gluténmentesek, sőt, igazából pontosan nem is tudjuk, hogy mit tartalmaznak. De nekünk hatalmas szerencsénk van, hiszen már adott egy isteni kukoricapehely, veszünk csirkemellet és sok-sok fűszert, és elkészítjük a saját KFC csirkefalatkáinkat. Az ötlet Maristól ered, a YouTube-on lépésről lépésre meg is mutatja, hogyan haladjunk. Ő 90 dkg csirkemellet használ, én jóval kevesebbet, így a fűszerek mennyiségét is ehhez képest változtassátok. Megmossuk a csirkemellet, felvágjuk nekünk tetsző nagyságúakra, majd elkészítjük a fűszerkeveréket. Ez egyébként Kentucky fűszerkeverék, de könnyedén elkészíthetjük az alap-fűszereinkből. (Ez az a mennyiség, ami majd' 1 kg csirkemell fűszerezéséhez elég... szóval fél kg-hoz felezzétek és stb.)

Mit használunk? 1 ek. fokhagyma granulátumot ♥, 0,5 tk. őrölt fűszerköményt, 0,5 tk.cayenne borsot (amit Maris ötlete helyett ne borssal, hanem chilivel helyettesítsünk... hiszen én is most tudtam meg Krisztától, hogy ez nem egy borsfajta, hanem konkrétan őrölt chilipaprika), 1 tk. édes fűszerpaprikát, 1 tk. morzsolt kakukkfüvet, 1 tk. morzsolt majorannát és 1 ek. sót. Alaposan elkeverjük az isteni fűszereket, majd beledörzsöljük a már felszeletelt csirkemell darabkákba. Egy tálba sorakoztatjuk őket, majd leöntjük tejjel - laktózmentes, vagy éppen növényi tej, kinek, mi fogyasztható. Fóliával letakarva, egy éjszakára hűtőbe tesszük, majd másnap papírtörlőre kivesszük őket. Amíg "lecsöpögnek", előkészítjük a panírozást: rizsliszt, tojás és itt jön képbe a corn flakes, amit kicsikét összetördelünk. Ebbe panírozzuk be a csirkemell szeletkéket, majd olajban kisütjük őket, és hagyjuk, hogy a corn flakes kabát szép aranybarnára piruljon (most esik le, milyen h*lye szóösszetétel ez... :D pirulni pirosra lehet, én mégis aranyra és barnára pirítom...).
Nagyon fincsi! Az ízek és az állag...hm... mindenképpen megéri kipróbálni. :) Bálint nincs itthon, így nem tudja megkóstolni, de már lecsapott rá, hogy ilyet legközelebb akkor készítsek, amikor ő is itt lesz. ;)

Ismét beteg vagyok, pedig az elmúlt 4 évben talán összesen kétszer voltam megfázva. Azt hiszem, ha lelkileg legyengül az ember, az bizony az egészségén is megmutatkozik. Na, de most nem a rossz dolgokról szeretnék írni, hanem arról, hogy nekem mi segít a gyógyulásban. Először is, mikor már érzem, hogy valami nincs rendben, akkor elkezdem szedni a 500 mg-os C vitamint, amit egyébként minden nap szednék, csak általában kimegy a fejemből. Igyekszem sok folyadékot inni, abból is főként teát sok citrommal és mézzel - a  citrom is a vitaminok miatt jó, a méz pedig nagyon jó fertőtlenítő. Köhögésre nekem tökéletes szolgálatot tett a hársfatea, amire egyébként allergiás vagyok - mármint a hársfára -, de ilyen formában szerencsére nem okozott panaszt. Szintén jó köhögésre a fekete retek-méz kombó: a fekete retket kettévágjuk, a belsejét kivájjuk és megtöltjük mézzel. Így hagyjuk állni pár óráig, majd a mézet kiskanállal kieszegetjük belőle. Elég kegyetlen íze van, de ehető és az egészségért mindent.

Na aztán, amikor eljön az este, iszom egy jó meleg Neocitrant, majd jól betakarózva elalszom, és az éjszaka közepén arra kelek, hogy igen erős mértékben kiizzadtam. Egy átlagos hétköznappal ellentétben ezúttal ez is volt a cél. 

Napközben többször szopogatok el valamilyen torokfertőtlenítő tablettát, mert a fertőtlenítés meggátolja, vagy legalábbis csökkenti az esélyét annak, hogy a fertőzés lejjebb haladjon a tüdő felé. Emellett nedvesíti is a nyálkahártyát, ami ilyenkor nem hátrány, hiszen az orron nem igen kapunk levegőt és a torok sokszor kiszárad. (Részben ezért fontos az ivás is.) Mindig legyen kéznél pl. Halls cukorka, hogyha érezzük, hogy szárad a torkunk, kapjunk be egyet. (Vigyázat: a lime-os függőséget okoz, annyira finom!)

Ha lázam is van, akkor általában a gyomrom sem a legtökéletesebb, ilyenkor igyekszem könnyű ételeket fogyasztani, mert a szervezetem a láz és a betegség ellen dolgozik, legalább az emésztéssel ne legyen sok a munkája. Na és a legfontosabb: pihenek! Hetekig tart úgy a betegségem, ha nem fekszem ki... ősszel kerek 6 hétig betegeskedtem, mert az első héten nem pihentem, nem akartam hiányozni a suliból. Hát, utólag azt mondom: inkább egy hét hiányzás, mint 6 hét betegség.

Feküdjetek, jól takarózzatok be és időnként szellőztessetek, hogy a bacik csak távozzanak és inkább a friss levegőt szívjuk be, mint amit összetüsszögtünk és összeköhögtünk.
Ha Ti is éppen betegeskedtek, jobbulást kívánok!

Alig vártam, hogy kipróbálhassam, már nagyon izgatott voltam! Kicsit cifráztam a dolgokat, így nem csupán tejet öntöttem a tetejére, hanem meghintettem kevés fahéjjal (nagyon jó hatással van a szervezetre) és aszalt vörösáfonyát szórtam bele. Hát, nem is tudom, hogy fogalmazzak. Isteni volt? Olyan igazi kukoricapelyhes! Sőt, talán még finomabb is! Könnyű, ropogós és nagyon finom!

Tudjátok, hogy mindig bajban voltam a reggelikkel, hát innentől kezdve nem leszek! :)

Ja, hát a legfontosabbat majdnem kifelejtettem: 400-500 Ft között kapható!