Archive for június 2016

A hűsítő finomságok mellett nyáron szerintem a kevert sütik is nagyon előnyösek, egyrészt mert nagyon egyszerűen, hamar megvannak, nem kell sokat időznünk a konyhában, másrészt pedig azért, mert ilyenkor általában tele van az udvar finomabbnál finomabb gyümölcsökkel, és ezek a sütik bármilyen gyümölccsel elképesztő jól működnek.

Nálunk június közepétől cseresznye és málna dömping van, így én most cseresznyével készítettem el ezt az isteni süteményt. Nem szerettem volna a szokásos joghurtos, vagy grízes verziót készíteni (pedig azokat is imádjuk), ezt a fekete-fehér süti tippet drága Keresztanyukámtól kaptam.
Lássuk hát, hogyan készül!

Hozzávalók

250 g BROLL gluténmentes süteményliszt
4 tojás
140 g cukor
1 cs. sütőpor
250 g vaj vagy 200 g zsír
2,5 dl tej
2 ek. kakaópor

A tojásokat kettéválasztottam, a fehérjét kemény habbá vertem, majd félretettem. Én vajat használtam - pedig Nóri (Tündérkeresztanya) szerint zsírral még finomabb a végeredmény -, hozzáadtam a cukrot, majd robotgéppel kikevertem. Mehetett bele a 4 tojássárgája, majd szépen adagoltam hozzá a sütőporral elkevert lisztet és a tejet, és robotgéppel krémesre kevertem.
A lisztes masszát kettéválasztottam, majd az egyik felét kakaóporral megszíneztem - és adtam hozzá még egy kevés tejet, mert így egy picit sűrűbb lett. A felvert tojásfehérjét is kettészedtem, egyik felét a "fehér", másikat a "fekete" részhez adtam és óvatosan dolgoztam bele, hogy ne törjem össze a habot.
Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral, beleöntöttem először a fehér, majd a kakaós tésztát és villával kicsit "megbolygattam", hogy itt-ott elegyedjenek a színek.
A már kimagozott cseresznyét megforgattam egy kis rizslisztben, majd így szórtam a sütemény tetejére.
175 fokos sütőben kb. 30 percig sütöttem.
Nagyon könnyű és szaftos süti lett a végeredmény, nálunk mindenkinek nagyon ízlett. :)

Rá kell jönnöm, hogy akkor születnek a legeslegjobb finomságok, amikor nincs konkrét ötlet. Amikor csak benézünk a hűtőbe, nyugtázzuk, hogy van "ez és ez", ebből kell~~ene~~ valami finomat alkotni. Nálunk az "ez és ez" jelenleg a bacon és a lilahagyma volt, duójuk a kenyérlángos esetében már bizonyított - nagyon jó párost alkotnak.

Eddig még sosem sikerült olyan igazi, szép réteges pogácsát sütnöm gluténmentesen, hát most bizony le a kalappal előttem, elképesztő lett!

Már a sütőből kiáradó illatok is összehozták a családtagokat - látjátok, nem kell ehhez karácsony :) - de a kóstolás végül teljes egyetértést teremtett: azt hiszem, az egész családnak új kedvenc pogácsája lett. :D
Szóval, ha szeretnétek valami isteni finomat enni, vagy csak egy kis családi harmóniát, békét, közös perceket és egyetértést teremteni, akkor mindenképpen süssétek meg! :)

Hozzávalók:

240 g BROLL gluténmentes kenyérliszt
1 tk. só
1 csapott ek. útifűmaghéj
4 g porélesztő
110 g vaj
1 tojás
95 g tejföl

kb. 80-100 g bacon
1 kisebb fej lilahagyma (vagy egy nagyobb fele)
+ 1 tojás sárgája + 1 ek. tej a kenéshez

A lisztet elkevertem a sóval, útifűmaghéjjal, porélesztővel, hozzáadtam a felkockázott vajat és picit elmorzsoltam. Beleütöttem a tojást, beleöntöttem a tejfölt, majd robotgép dagasztófejével összedolgoztam a tésztát, letakartam egy konyharuhával és kb. 40-45 percig hagytam kelni.

Apróra vágtam a bacont, majd egy serpenyőben megpirítottam. Ebben a zsírban kicsit lepirítottam a szintén apróra vágott lilahagymát, és a kettőt összekevertem.

Mikor megkelt a tészta, téglalap alakúra nyújtottam, majd megkentem a szalonnás, hagymás "töltelékkel" és behajtottam jobb és bal oldalról is. Így egy "háromrétegű" tészta volt előttem, aminek a tetejére rákentem a maradék anyagot, majd ezt is kettőbe hajtottam.

A már réteges, viszonylag dundi tésztaadagot elkezdtem kinyújtani (kb. 2-2,5 cm vastagságúra), majd kiszaggattam. Megkentem a tetejüket tojással és addig sütöttem, míg szépen meg nem pirultak.

Azt hiszem, a képek magukért beszélnek: attól függetlenül, hogy isteni finom lett, a rétegek is elképesztő jól sikerültek. :)

Körülbelül három éve nem ettem földimogyorót, sem mogyoróvajat, sem semmit, aminek köze van a mogyoróhoz (a Nutella természetesen kivétel :)). Akkor ugyanis sikerült betermelnem egy jó nagy mennyiséget olyan földimogyiból, ami nagy valószínűséggel szennyeződhetett, csak éppen ezt nem tüntették fel a csomagoláson. Az utána következő 3 napos rosszullét, ami alatt egy falat sem ment le a torkomon, az ágyban, a fürdőszobában, vagy a kettő között fél úton éltem az életem, valahogy elvette a kedvem a mogyorótól. Meg amúgy is, ha megéreztem már csak az illatát is, ismét előjött az émelygés - rosszul rögzült a dolog.

Pénteken viszont a Spar-ban jártam és nagyon szemeztem az egyik mogyoróvajjal, amin korrekt allergén, nyomokban infó volt - gondoltam, ebből nem lehet baj. Azt pedig, hogy mindössze egy darab volt már csak belőle, egyenesen jelnek vettem - rám kacsintgatott a kis huncut.

Mivel ebből adódóan egyértelműen lett egy üveg mogyoróvajam, kipróbálhattam végre a mogyoróvajas kekszet. :)

Nagyon egyszerű elkészíteni, elképesztő hamar megvan, a család pedig a sütőből kijövő illatok "furcsának" (Apa ennél még tovább is ment, de az nem tűr nyomdafestétek :D ) minősítése után vígan termelte be a kisült adagot. Nagyon ízlett nekik, végül harc folyt az utolsó darabokért.

Hozzávalók

75 g mogyoróvaj
40 g porcukor
1 tojás
1 csapott ek. útifűmaghéj
35 g gluténmentes süteményliszt
csokicsepp

A mogyoróvajat kikevertem a porcukorral, beleütöttem a tojást, hozzáadtam a lisztet és az útifűmaghéjat, majd 10 percet állni hagytam. Az útifű elkezd dolgozni, bár ennyi idő még nem elég neki, hogy megmutassa mit tud, de nem várunk tovább, beleszórjuk a csokicseppeket, majd - mivel még mindig "szottyos" a tészta - vizes kézzel gombócokat formázunk belőle és sütőpapírral bélelt tepsire tesszük őket. Nekem ebből az adagból 9 gombócom lett.

175 fokos sütőben addig sütjük, amíg szépen el nem kezdenek megpirulni - kb. 12 perc.
Nálunk imádtál :)