Gluténmentes élet
Üzemeltető: Blogger.


Azt hiszem, ez az a negatívum, amit a legtöbbször említetek, hogy a gluténmentes diéta nagyon drága. Arról már írtam nektek, hogy én itthon csak gluténmentesen sütök-főzök, és nemhogy nem jövünk ki rosszabbul, konkrétan kevesebbet költünk élelmiszerre azóta. Le is vezettem egyszer egy teljes heti menütervvel, árakkal, kiadásokkal. :)
És nem azért, mert a gluténmentes termékek olcsóbbak lennének, egész egyszerűen a tudatosság az, amivel csökkenteni tudjuk a költségeket, és ezt bárki tudja alkalmazni! :)
Úgyhogy leírom Nektek, én milyen lépéseket követek annak érdekében, hogy ne költsünk rengeteg pénzt a mindennapi étkezésünkre.
1. Menütervezés
Hétvégén átgondolom és összeírom, hogy mi lesz a következő heti menü. Én minden nap főzök - levest kivéve, az 2-3 napra elegendő. Ha van időm/kapacitásom, akkor nemcsak a heti ebédet írom össze, hanem a vacsorákat is, így nemcsak a bevásárlásban segítek magamnak, hanem abban is, hogy ne kelljen minden délután azon pörgetnem magam, mit ebédeljünk, vacsorázzunk.
2. Tudatos bevásárlás
Ha megvan a listám a következő heti menüről, ez alapján már könnyedén össze tudom írni, hogy milyen alapanyagokat igényelnek. Még bevásárlás előtt itthon összeszedek mindent, hogy mire van szükségünk és készítek egy bevásárlólistát. Így sokkal kevesebb az impluzusvásárlás, hiszen azt veszem meg, ami a listámon szerepel, és amire valóban szükségünk van.
3. Figyeljük az akciókat!
Vannak olyan alapanyagok, amiket rendszeresen használok és sokáig elállnak. Ebben az esetben megfigyelem, hogy mikor szerezhető be akciósan, és akkor feltankolok akár több kartonnal is, így néha fél évre előre be tudok vásárolni és többezer forintot megtakarítok vele. (Ilyen például a cukorborsó, kukorica konzerv, passzírozott paradicsom, leértékelt gluténmentes termékek stb.) Ami olyan, hogy pár napon belül lejár a szavatossága, az megy a fagyasztóba.
4. Rugalmasság bevásárlás során
Itt egy icipicit szembemegyek magammal, ugyanis egyetlen okból nem szoktam szigorúan ragaszkodni a menütervemhez és a bevásárlólistámhoz: ha találkozom valamivel, ami akciós, féláron kapható, közeli lejáratú stb. Ha meglátom, hogy féláron van a túró, akkor ugrik a másnapi ebéd, és valami túrós ételt fogunk enni. Ha féláron van a brokkoli, akkor a következő napok valamelyikén biztosan brokkoli krémleves lesz. A közeli lejáratú alapanyagokat általában 50% kedvezménnyel meg lehet vásárolni, és valamiért extra örömmel tölt el, ha ilyenekből főzhetek! :D Szerintem ez is egy szuper tipp a költségek csökkentésére.
5. Minimálisan, de átszervezni az étkezést
Itt nem arra gondolok, hogy innentől répán kell élnünk, de ha eddig nagyon kenyeresek/tésztásak voltunk, akkor érdemes kicsit kikacsintgatni más alapanyagok felé is. Nemcsak anyagi szempontokból, hanem azért valljuk meg, egészségesebb is, ha nem kenyérre épül a táplálkozásunk. Nálunk ma már nem szendvics a reggeli-tízórai-vacsora, hanem variáljuk zabkásával, smoothieval, salátával, mártogatósokkal, tejberizzsel, gyümölcsökkel, zöldségekkel stb.
6. Érdemes főzni!
Tudom, hogy a főzés sokaknál mumus, de több okból is érdemes főzni. Egyrészt a főtt ételekhez szükséges alapanyagok javarészt alapból gluténmentesek: zöldségek, gyümölcsök, húsok, tejtermékek, konzervek, rizs stb., így már csak az elkészítés körülményeire kell odafigyelnünk annak érdekében, hogy gluténmentes legyen az ételünk. Fogalmazhatok úgy is, hogy az otthon elkészített főtt kaják egyáltalán nem drágábbak, mint azoknál a családoknál, akik normál étrendet követnek. Persze, a rántás, habarás, sűrítés igényel valamennyi lisztet, de ezt rizsliszttel is könnyedén kivitelezhetjük, és akkor ételenként olyan 20-25 forintos többletköltséggel kell számolnunk. És tudom, nemcsak a főzés a mumus, hanem az a fránya idő is! Mindannyian küzdünk az idővel, de nekem napi szinten kb. 1 órát vesz igénybe a főzés. Mivel fontosnak tartom, bele tudom kalkulálni a napi időbeosztásba.
7. Megmaradt a kaja? Szuper!
Nyilván nem tudunk mindig pont annyit főzni, amennyi elfogy, sőt, érdemes egy kicsit fölé is lőni, mert legalább megvan a vacsi és az is gazdaságos az előbb kifejtett szempontok miatt. :) Ha nem szeretnétek ugyanazt vacsorázni, amit aznap ebédeltetek, akkor lehet tolni következő napra.
8. Készítsünk házilag gluténmentes pékárut!
Igen, ahogy írtam, nem arról kell szólnia a gluténmentes diétának, hogy innentől lemondunk minden pékáruról. Én is ennék néha egy jó kakaós csigát, puha zsemlét, kiflit, kenyeret - és eszem is! Házilag elkészítve ez százszor gazdaságosabb és finomabb is. Egy kenyeret összedobni munka szempontjából mosogatással együtt körülbelül bruttó 6 perc. :) Úgyhogy itt az időmumust is ki tudjuk lőni - de! Ha így sem akarunk 2-3 naponta kenyeret sütni, akkor mikor időnk engedi, érdemes nagyobb adagot készíteni, majd mehet a fagyasztóba. Ugyanígy szoktam eljárni a töltött pékáruk esetében, lefagyasztom, majd félig kiolvasztás után 1-2 perc a forró sütőben és olyan, mint a friss. :) Ha van egy hónapban egy fél napunk, amit erre tudunk szánni, hogy megtöltsük a fagyasztót, érdemes!
9. A rizsliszt a barátunk!
Nemcsak azért, mert a többi gluténmentes liszthez viszonyítva olcsó, hanem aki figyel a szénhidrátra, kiválthatja barnarizsliszttel is. Szerencsére már nagyon sok finomság rizslisztes verzióját kikísérleteztem, a blogon, valamint a Glutén- és laktózmentes alapszakácskönyvben is rengeteg ilyen receptet találtok.
10. Rendelés webshopból
A rendszeresen használt, kifejezetten gluténmentes alapanyagokat (liszt, zsemlemorzsa, pehely, dara, tészta stb.) érdemes webáruházakból beszerezni. Egyrészt, mert ott alapból jóval olcsóbbak, mint például egy szupermarketben, másrészt sokszor vannak mennyiségi kedvezmények. Ha többet rendelünk, akkor olcsóbb, és mivel ezek az alapanyagok viszonylag sokáig elállnak, nagyobb időszakra be tudunk vásárolni kedvezőbben. Ez azért is jó, mert sok webshop esetében bizonyos összeg felett nincsen kiszállítási költség, úgyhogy ha egyben, nagyobb adagot vásárolunk, nemcsak a mennyiségi kedvezménnyel, de a kiszállítás megspórolásával is számolhatunk.
Amint látjátok, igazából semmiről, de semmiről nem mondok le, nem spórolok a kaján - mert szerintem nagyon is fontos az, hogy mit eszünk - viszont tudatosan előre tervezek és emiatt SOKKAL gazdaságosabban főzök/eszünk, mint korábban. Én is szoktam nasizni, én is szoktam kész gluténmentes ételeket venni, mert jól esik, ha néha valamit nem magamnak kell elkészítenem. Viszont a fenti pontok segítségével a mindennapok során nem kevés pénzt takarítunk meg. :)
Remélem, segíthettem pár tippel és a jövőben ti is sokkal költséghatékonyabban tudtok majd gluténmentes konyhát vezetni.
"Nem lett tőle bajom, úgyhogy gluténmentes"



Ezt a megállapítást egyre többször olvasom. Bárcsak ennyire egyszerű lenne a folyamat! Erre sajnos nem szabad alapozni, ugyanis nem mindig van azonnali, látható, érezhető tünete annak, ha glutén került a szervezetünkbe. Hiperérzékeny vagyok, mégsem támaszkodom erre, hogy "biztosan gluténmentes volt, mert nem lett tőle bajom". Lehet, hogy majd évek múltán lesz bajom tőle, azt pedig nem tudhatom előre.
Nem minden esetben vált ki azonnali heves reakciót a glutén. Sőt, vannak olyan gluténérzékenyek is, akiknek SOHA nem volt tünetük a gluténtól, "csak" éppen vashiányosak voltak, vérszegények stb. A fáradékonyságot meg gyengeséget pedig nem vesszük tünetnek, csak az azonnali hasgörcsöket, hasmenést és hányást.
A glutén belül, a szervezetünkben minden esetben rombol! Akkor is, ha ezt rögtön megérezzük, de akkor is, ha gluténfogyasztást követően semmit nem tapasztalunk belőle! Lehet, hogy csak hosszabb távon fognak megmutatkozni a problémák, ezért "az éppen utána nem lett tőle bajom" egyáltalán nem mérvadó.
A cöliákia egy autoimmun betegség, összetett autoimmun folyamatot indít el a szervezetben egy minimális mennyiségű glutén is - a gluténmentes diéta gyakorlatilag zérótoleranciás, nagyon sokszor írtam már arról, hogy a 20 mg/kg az gyakorlatilag 0! 
Az, hogy éppen egy adott helyzetben, egy adott minimális szennyezettségre hogyan reagálunk, nem lehet előre megmondani. Ahogy azt sem, hogy hosszútávon milyen szövődményeket fog előidézni, ha korábban "nyomokbanos" termékekkel roncsoltuk a szervezetünket mondván, hogy "nem lett tőle bajom."
(A nyomokban amúgy is azt jelenti, hogy szennyeződHET. Lutri! Lehet, hogy 21-szer kifogtál egy éppen nem szennyezett terméket, majd utána 10-szer pont olyanra kerül sor, amiben jóval a határérték feletti a gluténtartalom.)
Mindemellett most is kiemelem, hogy a saját szervezete mindenkinek a saját felelőssége! Ha mindezek TUDATÁBAN valaki úgy gondolja, hogy a "nyomokban" neki mehet, mert "eddig nem lett tőle baja", akkor az az ő döntése. Csupán arra kérlek benneketeket, hogy ennek ne adjatok hangot, mert ez nem így működik! Ne vigyük félre azt, aki lelkiismeretesen, felelősséggel tartaná a gluténmentes diétáját a komoly szövődmények elkerülése érdekében, csak még nincsen teljesen tisztában mindennel. 
Felkerestem a HARIBO csapatát, hogy termékeik közül melyeket fogyaszthatjuk mi is biztonsággal. Az elmúlt időszakban röpködött mindenféle információ a Haribo termékekkel kapcsolatosan, így fontosnak tartottam ismét utánajárni a gyártónál, hogy akkor pontosan mi is a helyzet. :)


Kérdésemre az alábbi választ kaptam: 

"Az L361-es azonosítóval ellátott, nemesvámosi HARIBO-ban gyártott termékek esetében, alapanyagaink gluténtartalma a gluténmentesség jogszabályi feltételeit kielégítik, azaz <20 mg/kg,

de súlyos allergia esetén tájékoztatásul közöljük, hogy termékeink glükózszirupot tartalmaznak, mely ugyan gluténmentes, de búzából vagy kukoricából készül.

Ezen felül minden esetben javasoljuk az összetétellista ellenőrzését, mert vannak olyan más HARIBO gyárban gyártott, de Magyarországon is forgalmazott termékek, melyek kifejezetten tartalmaznak búzalisztet, így glutént is."
Régebben mindig hatalmas mentőöv volt számomra a Bounty és a Snickers csoki vészhelyzet esetén, ugyanis, ha éppen máshoz nem tudtam nyúlni, a kisboltokban ezek általában kaphatók voltak.

Nemrégiben felkerestem a gyártót a keresztszennyeződéssel kapcsolatban - a Snickers esetében van nyomokban információ és egyedül a mogyoró van feltüntetve, viszont a Bounty csomagolásán semmilyen tájékoztatás nincsen a keresztszennyeződésre vonatkozóan.
Nem örültem a válasznak, két újabb termék, amit sajnos kihúzhatok a listámról: 

"A gluténnal kapcsolatos kérdésére reagálva nem tudjuk egyértelműen kijelenteni, hogy a csokoládék gluténmentesek (kevesebb mint 20 mg glutén/kiló). Ebből az okból az EU 828/2014 szabályzás értelmében termékeinket nem tudjuk gluténmentesként feltüntetni.

Mivel az összes Mars terméket ugyanabban a gyártóüzemben állítják elő, ahol glutén összetevőket használnak, az elkerülhetetlen kereszt-szennyeződés miatt nyomokban tartalmazhat glutént.

Az allergén címkezési politikánk az, hogy elkerüljük a védekező címkezést / feltüntetést, és az összetevők listáján belül egyértelmű legyen, ha egy termék allergén összetevőket tartalmaz."



Ízlelgetem most ezt a tejmentes életet, és így 6 hét elteltével gondoltam, teszek egy "túrópróbát" is. Egyáltalán nem éreztem azt, hogy most azonnal meghalok, ha nem ehetek túrót, de a Bálintnak túrós tésztát csináltam, aztán hajtott a kíváncsiság, hogy kipróbáljak egy tejmentes túrós tészta verziót is.
A "túró" elkészítése pofátlanul egyszerű volt! Nem mértem le a végeredményt, de kb. egy jó adag túrós tésztára elegendő "túró" lett belőle.

Hozzávalók
  • 3 nagyobb tojásfehérje
  • 1 mk. só
  • 0,5 citrom leve (kisebb citrom)
  • 1 ek. zsiradék (Mivel én tudtam, hogy túrós tésztához készül, amit javíthatatlanul pirított baconnel eszem, nálam ez az 1 ek. zsiradék olvasztott sertészsír volt. Egy gyümölcsös túrókrémhez nyilván nem azt tennék :D :D )
Először is egy kisebb fazékban elkezdtem vizet forralni. 
Egy edénykében tojásfehérjéhez hozzáadtam a sót, a citromlevet és az olvasztott zsírt, majd egy villával elkezdtem kevergetni picit olyan mozdulatokkal, mintha fel akarnám verni a tojást. Alaposan átkevertem, közben hangyányit fel is habosodott a tojásfehérje.
Mikor már szinte lobogott a víz, belecsurgattam a tojást és a villámmal icipicit átkevertem. Gyönyörűen alakult már az elején, hagytam kb 20 mp-et főni, majd a villámmal megint átkevertem. Amikor az egész felforrt, akkor kezdett el szépen látszani a "túró" alakja, ezt követően még kb. 30 másodpercig főztem, majd leszűrtem az egészet.
A szűrőben hagytam lecsepegni, de mivel láttam, hogy 1 napot is várhatnék, a csepegésből semmi nem fog történni, így egy kanál segítségével gyakorlatilag átnyomkodtam a "túrót" a szűrőben, így a felesleges folyadék végre kicsepeghetett.

A citromlével, sóval és zsiradékkal ízre, állagra és érzetre is szuper "túró" lett belőle. :)


És a tökéletes túróstésztám, ami tejtermékek nélkül készült:




Mindenképpen fontosnak tartottam ennek a témának egy külön bejegyzést szánni, ugyanis ez az egyik leggyakoribb kérdés.


Meglátunk egy terméket egy üzlet polcán: hogy tudjuk megállapítani, hogy gluténmentes-e, vagy sem, ha nincsen rajta a gluténmentes jelzés❓
Esetünkben nem csak az összetevők listája fontos, hanem a "nyomokban" információ is, hogy keresztszennyeződés által se tartalmazzon a termék glutént.
Magyarországon jogszabály írja elő, hogy az összetevők között szereplő allergéneket kötelező feltüntetni, úgyhogy ha egy termék összetevők szerint glutént tartalmaz, annak MINDENKÉPPEN szerepelnie kell a csomagoláson. VISZONT! A nyomokban információ sajnos nem kötelező, úgyhogy a gyártók nem kötelesek feltüntetni, hogy a termékük milyen allergénekkel szennyeződhet az előkészítés/gyártás/tárolás/csomagolás stb. folyamatai során.
Ennek ellenére sok terméken láthatjuk a "nyomokban xy-t" tartalmazhat feliratot, ami segít nekünk abból a szempontból, hogy elárulja, abban a gyárban milyen más allergénekkel találkozhat még a termék, tehát mivel szennyeződhet.
Tegyük fel, hogy van egy olyan szalámi, ami összetevők szerint rendben van, majd szerepel rajta a "nyomokban glutént tartalmazhat" vagy "glutént feldolgozó üzemben készült". Akkor ez a szalámi hiába lenne gluténmentes az összetevőit tekintve, mivel szennyeződhet, így már nem lesz az.
Nézzünk egy másik példát - egy tábla mogyorós étcsokoládé. Összetevők szerint rendben van, van is rajta nyomokban információ, szuper! "Nyomokban tejet egyéb csonthéjasokat tartalmazhat." Na, összetevők pipa, nyomokban információ van rajta, és nincs közte a glutén, pipa!
Én az ilyen típusú termékeket szoktam fogyasztani, viszont azt tudnotok kell, hogy teljesen véletlenül már nem egy olyan termékbe futottam bele, amin szerepelt nyomokban információ, nem volt ott a glutén, viszont a gyártóval való kommunikáció során kiderült, hogy gluténnal szennyeződhet a termék (pl. Pom-bär, Lays chipsek), ezeket nyilván nem fogyasztom.
És mi van akkor, ha egyáltalán nincsen nyomokban információ egy termék csomagolásán? ▶️ Akkor bizony nem tudjuk megállapítani, hogy szennyeződhet-e a termék. Ez olyan, mintha készítenénk két rizslisztes piskótát ügyelve, hogy a piskótához szükséges alapanyagok mindegyike garantáltan gluténmentes legyen, "csupán" az elkészítés körülményei lesznek mások. Az egyik piskóta tiszta konyhában, tiszta eszközökkel készülne, ahol nincs lehetőség keresztszennyeződésre, a másik piskóta viszont egyidőben készülne egy búzalisztes piskótával, ezáltal gyakorlatilag szinte garantált a szennyeződés. Lutri, hogy melyiket fogjuk ki: hiszen nem tudjuk, hogy szennyeződhetett-e vagy sem.
Ilyen esetekben érdemes felkeresni a gyártót, érdeklődni, hogy nyomokban sem tartalmazhat-e a termékük glutént, hiszen a csomagoláson nincsen erre utaló információ.
Én így szoktam tájékozódni a termékeket illetően: ha nyomokban is glutént tartalmaz, akkor számomra kuka (mármint nem veszem meg), ha összetevők és nyomokban szerint rendben, akkor fogyasztom (tisztelet a kivételnek, amit fent említettem), és ha nincs rajta nyomokban információ, akkor felkeresem a gyártót.
Utóbbit Nektek is tudom javasolni: ha nem vagytok biztosak egy termék szennyezettségét illetően, kérdezzetek rá a gyártónál: ők biztos tájékoztatást tudnak adni a termékeikkel kapcsolatban.
Korábban írtam már nektek arról, hogy mennyire imádom a tejtermékeket. A tejet pont nem, azt régóta nem is iszom, de a túró, a sajtok, na meg a tejföl... a tejföl nekem a világot jelenti körülbelül - kis túlzással. Hatalmas adag tejfölt bírtam betermelni egy tejfölös étel mellé, mindig jó hidegen. A tejföl egy biztos pont volt az életemben.
Amikor másodlagos laktózérzékenységgel diagnosztizáltak, egyáltalán nem voltam elkenődve, hiszen gyakorlatilag mindenből van laktózmentes alternatíva, amiből meg nincs, ahhoz ott van a laktáz tabletta vagy a csepp. Úgyhogy ezt semmilyen lemondásként nem éltem meg.
Néhány hete azonban próbálom kiiktatni a tejfehérjét is az étrendemből, először csak arra törekedtem, hogy ne fogyasszak direktben el egy pohár joghurtot, ne árasszam el sajttal a melegszendvicsemet, és ne tegyek rá egy nagy pohár tejfölt a fokhagymás lángosom tetejére... szóval igazából a kezdetekben csak a mértéket csökkentettem. Most már 5 hete viszont, hogy tejtermékeket egyáltalán nem fogyasztottam, és főzni is csak tejmentesen főzök. Nem tudom, ez meddig fog tartani, ha a következő hónapokban tapasztalok pozitív változást, akkor nyilvánvalóan nem hagyom abba, ha nem, akkor minden bizonnyal ugyanúgy fogom tovább fogyasztani a tejtermékeket, ahogy tettem korábban is.


Hogy miért tértem át a tejmentes életre, arra egy külön bejegyzésben már kitértem, sajnos ez nálam egy elég nehéz téma, ami jobban megvisel lelkileg, mint kéne.

Szóval, miben is hozott változást a tejmentes élet a mindennapjaimban, és mik az én megmentőim?
  1. Nyilván az elmaradhatatlan reggeli tejeskávém. Ez a napi rutinom elengedhetetlen része, de mivel már kb. 1 éve csak növényi tejet fogyasztok, ebben igazából azóta nem történt változás, a The Bridge rizsteje kerül minden reggel a kávémba és ezzel tökéletesen elégedett vagyok, imádom! Ha netán valamiért nem kapok, akkor az Alproval szoktam helyettesíteni, de nálam egyértelműen előbbi a favorit!

  2. Nasik: hajlamos voltam napközben elcsábulni valami kis nasika, túrórudi, joghurt irányába, na ezek most nagyjából teljesen kimaradnak, és átvette a helyüket a banán, az alma, gyakorlatilag bármilyen gyümölcs, ami éppen van itthon. Ha pedig sütök, akkor azt nyilvánvalóan tejmentesen kivitelezem. Ez egy abszolút hálás pont, úgyhogy ezt most nagyon pozitív változásnak érzem. 
  3. Mi van a csokival? IMÁDOM a csokoládét, de sajnos az étcsokiért nem vagyok oda, így az nekem nem alternatíva, mint tejmentes csokipótló. Hatalmas megmentőim a Good4You csokik, ugyanis ha nagyon rámjön a csoki ehetnék, akkor ezek tökéletesek, nagyon finomak és amellett, hogy glutén- és tejmentesek, cukrot sem tartalmaznak. 
     Valamint nemrég vettem észre, hogy a Schär csokis keksze összetevők szerint semmilyen tejszármazékot nem tartalmaz (viszont nyomokban tejes, úgyhogy laktózérzékenyek, tejallergiások figyeljetek!)
  4. Mivel főzök, mit használok tejföl helyett? A Dr. Oetker Creme Vega nevű növényi alapú tejfölhelyettesítőt, amit rizstejjel hígítok. Egyrészt alapból nagyon sűrűnek találom, az állaga így lesz nekem tetsző, nem utolsósorban pedig ezzel a mennyiségét is növelem. Nekem nagyon bevált, nemcsak főzéshez, hanem magában is - tökéletes "hideg tejföl" érzést tud adni, mondjuk ezt is csak hígított változatban próbáltam.
  5. Vaj? Sütéshez eddig is Liga margarint használtam, ami tejmentes, úgyhogy ebben sem történt változás.
  6. Sajti? Mostanában nagyon rákaptunk az esti melegszendvics-tea kombóra, a melegszendvics pedig nem melegszendvics szuperolvadós sajt nélkül - ebben gondolom, egyetértünk. Ehhez a Violife olvadós sajt nyújt nekem segítséget, számomra nagyon bevált és a szendvicsre olvadva szerintem isteni íze van. Sütés nélkül állagra és ízre sem feltétlenül a sajt jut eszembe róla, de sütve konkrétan MENNYEI! 
  7. A túró esetében még nem találtam meg a tökéletes helyettesítőt, de egyelőre annak még nem is éreztem hiányát, úgyhogy őszinte leszek: igazából nem is kerestem. Ha rámjön majd a túróstészta ehetnék, tuti biztos vagyok benne, hogy akkor megtalálom, ebben az esetben megírom nektek! :D
Egyelőre ezek azok a pontok, amiben változott az étrendem, szerencsére a rizstej/növényi tejföl + sajt/Liga margarin csapattal szinte mindent tudok kivitelezni főzés terén.
Igen, ez most egy picit megdobja a költségeket, de mivel az utolsó fázisban, mikor a tejtermékek belekerülnek az ételekbe, kettéválasztom a folyamatot, és csak a saját adagomat készítem tejmentesen, úgyhogy igazából nem érzem anyagilag sem megterhelőnek. 
Úgy, hogy szinte minden nap melegszendvicset vacsiztam, egy csomag Violife sajt (799 Ft) bő 2 hétig kitartott. Ez egy hónapra így 1600 Ft többletköltséget jelent - és ha már itt tartunk, Balázs-Kiss Dóra, természetesen az is opció, hogy nem kell minden egyes este melegszendvicset vacsorázni. Így sem tartom havi szinten tételnek, de ez még lehet kevesebb is. 

Úgyhogy kezdeti félelmeim ellenére szerintem tök jól megugrom az akadályokat, egyáltalán nem nehéz nemet mondani a túrórudira, a tejberizsre, amit a Bálint előszeretettel majszol nasi gyanánt. 7 év előnyöm van tudatosságban: tisztában vagyok vele, hogy amit nem szabad, azt nem szabad, és szerencsére egyáltalán nem is kísért. 
Így haladok most, nagyon elégedett vagyok és büszke vagyok magamra, ha érdekel benneteket a további tejmentes élet, akkor néha szívesen beszámolok majd egy-egy ilyen bejegyzés formájában. :)
Számomra hatalmas öröm volt az, amikor már 4,5 évvel ezelőtt a McDonald's néhány éttermébe behozta a gluténmentes sajtburgert.

Akkoriban egy bejegyzésben ki is fejtettem, hogy számomra megváltás, hogyha olyan helyen járok, ahol van ilyen McDonald's a közelben, akkor legalább nem kell az egész napos ellátásomról gondoskodni, mert ott biztonsággal ehetek. Ugyanis a McDonald'stól kaptam egy fotósorozatot a gluténmentes burgerek készítéséről, amin látszik, hogy minden óvintézkedést betartanak annak érdekében, hogy a keresztszennyeződést kizárhassák. Ezt a bejegyzést ITT meg tudjátok nézni.
Egyáltalán nem kell félreérteni, kiforgatni semmit, nem jártam minden héten McDonald's-ba, egész egyszerűen csak arról volt szó, hogy az elmúlt 4 évben nekem is lehetőségem nyílt arra, hogy utazás közben beüljek egy gyorskajára, és ne a szikkadt szendvicsemet kelljen majszolnom a kocsiban, amíg a többiek egy jót esznek. 



Többször posztoltam is a Facebook-oldalamon vagy az Instagram profilomon, ha éppen McDonald's-ban ettem, ilyenkor nem egyszer kaptam olyan kommenteket, hogy "de hát nem is figyelnek a keresztszennyeződésre", " de hát ugyanott készül", " de hát nem is gluténmentes".
Ilyenkor mindig megmutattam a képsorozatot, valamint a tájékoztatást, amit a McDonald'stól kaptam.
De mivel a kommentek továbbra sem álltak meg arra vonatkozóan, hogy én ezáltal nem gluténmentes ételt eszem és én csúnya, ezt még meg is mutatom, gondoltam ismételten utánajárok a témának és megnyugtatok mindenkit.
Újra felvettem a kapcsolatot a McDonald's csapatával és megkérdeztem, hogy a mai napig fennállnak-e azok az óvintézkedések, amikkel ki tudják zárni a keresztszennyeződést a gluténmentes burgerek esetében.
Íme a válasz:

Kedves Kiss Dóri!
Köszönjük, hogy megtisztelt bizalmával és hozzánk fordult kérdésével.
Számunkra vendégeink biztonsága és egészsége a legfontosabb szempont, ezért szeretnénk biztosítani a felől, hogy azon éttermeinkben, ahol a gluténmentes kínálatunk elérhető, azokat körültekintő módon, jól szabályozott folyamatok mellett készítik el kollégáink.
Vállalatunk továbbra is szorosan együttműködik a Lisztérzékenyek Országos Szövetségével, folyamataink az ő jóváhagyásukkal készültek.
Bízunk benne, hogy kérdésére sikerült megnyugtató válasszal szolgálni.
üdvözlettel,
Info Team

Számomra továbbra sincs kérdés. Nem állok kapcsolatban a céggel, ezért egy fillért sem kapok, és minden egyes sajtburgerért fizetek, amit megeszem náluk - sajnos :D . Óriási felelősséget érzek a blogom követőivel kapcsolatban, mivel egy komoly autoimmun betegségről van szó, igenis felelősséggel posztolok minden egyes tartalmat, ami megjelenik a közösségi média felületeimen. Nem utolsósorban, mivel én is érintett vagyok, nyilván nem vagyok hülye, nem vagyok a magam ellensége, hogy olyan ételt egyek, amivel kinyírom a saját szervezetemet.



Az, hogy ki mit eszik, mindenkinek a saját dolga. Ha te nem bízol meg benne, egészségtelennek tartod, ne edd meg, szíved joga, én ezt teljesen elfogadom, nem is biztatok senkit, hogy bárhol is egyen, ezt mindenki maga dönti el. Én viszont megbízom benne és ha kéthavonta egyszer lecsúszik egy burger, azt a legnagyobb étvággyal fogom megenni minden lelkiismeretfurdalás nélkül.
Innentől kezdve nincs szükség olyan kommentekre, hogy "de hát nem megbízható", mert most írták, hogy a Lisztérzékenyek Országos Szövetségével szoros együttműködésben, az ő jóváhagyásukkal készültek el a gm burger összeállításának lépései.
Azt se felejtsük el, ha valaki tünetet tapasztal az elfogyasztás után, nem mindig a glutén a ludas! Lehet, hogy nem szoktál zsírosabb ételeket enni, ezért most ezt is megérzed. Nagyon sokaknak a csillagfürtre reagál rosszul a szervezetük, ez megtalálható a buciban, lehet, hogy emiatt okozott panaszt. De ettől még gluténmentes!
Teljesen megértem, ha ennek ellenére valaki úgy dönt, hogy nem eszi meg, ismétlem: szíve joga.
De ne keltsünk rémhíreket, mert annak semmi értelme.
Szerintem korábban még sosem csináltam vaníliás-mazsolás csigát, de Bálint most valamiért ezt választotta: úgyhogy épp itt volt az idő. :)


Hozzávalók
  • 500 g Schär Mix B
  • 7 g porélesztő
  • 3 ek. cukor
  • 1 csipet só
  • 300 ml tej
  • 60 g olvasztott vaj
  • 2 tojás
  • Töltelékhez:
    • 3,5-4 dl tej
    • 1 cs. gluténmentes vaníliás pudingpor
    • 3 ek. cukor
    • mazsola

A tészta száraz hozzávalóit alaposan elegyítjük, majd hozzáadjuk a meleg tejet, a benne megolvasztott vajat, a tojásokat, és robotgép dagasztófejével alaposan kidolgozzuk. Ha már szép homogén, lefedjük és 1 órán át kelni hagyjuk. 
Elkészítjük a tölteléket: a pudingport kikeverjük a cukorral, majd sűrűre főzzük a tejben. Mikor már teljesen besűrűsödött, még forrón belekeverjük a mazsolát és így hagyjuk kihűlni.

A megkelt tésztát alaposan átgyúrjuk, majd lisztezett felületen kinyújtjuk  (kb. 0,5 cm vastagságúra) és megkenjük a már kihűlt pudinggal. Feltekerjük, csigákat vágunk belőle, majd sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket, a tetejüket megkenjük olvasztott vajjal és 175 fokos sütőben kb. 20-25 perc alatt megsütjük a csigákat.
(További élményekért 5 perccel a sütési idő lejárta előtt kivesszük a csigákat, meglocsoljuk vaníliás cukorral kikevert forró tejjel és további 5 percig sütjük. :))


Ma is a "semmiből" főztem... kerek 3 hete voltunk bevásárolni, és így szoktam viccesen megjegyezni azt, amikor igazából a spájz tartalékaiból kell gondolkodni és dolgozni. 
A hűtő és a fagyasztó konkrétan kiürült, egy darabka lefagyasztott csirkemellet sem találtam és a zöldségek is teljesen elfogytak - a hatalmas veteményesünk pedig 2 naponta termel 1 paprikát és 1 paradicsomot, így arra nem alapozhatok! :D 
Maradt pár szem krumpli a múltkori adagból, amikor újságoltam nektek, hogy féláron vettem csodaszép újkrumplit - találtam hagymát is, így a burgonyakrémleves már gondolatban meg is született. Amikor néhány hete nagy akcióban voltak az Aldis tészták, abból beszereztem jópár csomaggal, így tésztánk volt, valamint a rizsdarás bödönömben is volt még éppen annyi tartalom, amiből egy bőséges grízes tésztát ki tudtam hozni. A lekvárt Anyával tettük el néhány hete: tesztelve, isteni! 

Ezt főztem ma a "semmiből"! (Igen, tudom, ez nem semmi, mert van, akinek még ennyi sincs otthon, amiből gazdálkodhatna, ne kövezzetek meg ezért a szófordulatért!)
Na, nézzük meg, mennyibe került a mai ebédünk két főre!
A krumplit kilója 199 Ft volt, kb. 350 grammot használtam, de ebből szerintem még vacsorára is marad - 70 Ft
Vöröshagyma, 1 kisebb db (csak saccolni tudok) - 40 Ft
Só, bors, babérlevél, kis olaj, víz - 50 Ft (de akkor nagyon túloztam)
Gluténmentes levesgyöngy - kb. 50 Ft
Tészta, fél kilogrammot vettem akciósan 349 Ft-ért, most kb. 300 grammot főztem meg - 210 Ft
Rizsdara kb. 150 gramm - 117 Ft
Cukor, só, víz, olaj - 20 Ft 
És nehogy valami kimaradjon, számoljunk fel a rálöttyintett házi lekvárunkért is egy 50 Ft-ot, mert azért a barack nem volt ingyen!!!
➡️ 607 forintból leves és második 2 SZEMÉLYRE! És ebben már benne van az is, hogy a levesgyöngy, a tészta, valamint a rizsdara is speciális, gluténmentes termék. 300 forintból ebédelni levest és másodikat is gluténmentesen szerintem elég menő! 😎
Ja, és kb. 40 perc alatt kész volt minden! :)

A burgonyakrémleves és a grízes tészta receptjét is megtaláljátok a Glutén- és laktózmentes alapszakácskönyvben! 😍➡️ http://glutenmenteselet.blogspot.com/2019/06/megjelent-gluten-es-laktozmentes.html
Apa születésnapját, Kriszta névnapját ünnepeltük a héten, így egy olyan tortával szerettem volna előállni, aminek mindenki örül - mint utólag kiderült, a Kriszta valami gyümölcsösnek jobban örült volna... :D Na, majd jövőre!

Két piskótát készítettem, egy simát és egy kakaósat, mindkettőt a 28 cm átmérőjű tortaformában sütöttem ki.

Hozzávalók a sima piskótához:
  • 6 tojás
  • 6 ek. cukor
  • 6 ek. rizsliszt
  • 1 tk. sütőpor
Hozzávalók a kakaós piskótához: 
  • 5 tojás
  • 5 ek. cukor
  • 4 ek. rizsliszt
  • 1 ek. kakaópor
  • 1 tk. sütőpor
A tojásokat kettéválasztottam; a fehérjét habbá vertem, a sárgáját habosítottam a cukorral. Utóbbihoz hozzákevertem a sütőporral (+ kakaóporral) elkevert lisztet, majd óvatosan beleforgattam a felvert tojásfehérjét és 170 fokos sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütöttem őket.

Krém
  • 1 cs. gluténmentes csokipuding
  • 1 cs. gluténmentes tejszínes puding
  • 550 ml tej
  • 5 ek. cukor
  • 60 g étcsokoládé
  • 400 ml növényi habtejszín
  • 200 g Liga margarin
  • + kakaópor, porcukor
A krémhez a pudingporokat a cukor és a tej kíséretében nagyon sűrűre főztem (mikor felforrósodott a eldolgoztam. Ekkor megkóstoltam, és még ízlés szerint kakaóporral, cukorral ízesítettem. 

A piskótalapokat 3 részre vágtam, így lett 6 lapom. A lapokat egy kis rumaromás kávéval meglocsoltam, majd megtöltöttem a krémmel és kívülről is bevontam a tortát. Annyi krémet hagytam, hogy a tetejét habnyomóval tele tudtam nyomni kis "csillagokkal" (milyen profin fogalmazok basszus :D ), ebbe ültek bele a csokik, karamelladarabkák, különféle dekorációs, de főként gasztronómiai értéket képviselő elemek. 


... az úgy volt, hogy...

Apa kb. 1-2 hete kérdezte, nem sütök-e valamikor kürtőskalácsot. Régen többször csináltam a sütőben, kólásdobozokon készülő változatot, de én most olyan igazit szerettem volna. 
Ezt így megvitattuk, majd eltelt az a bizonyos 1-2 hét mindenféle kürtőskalács és arról való megemlékezés nélkül. 
Tegnap eszembe jutott, hogy most már azért csak itt lenne az ideje, Apa elő is kapta a kis kürtőskalács sütő rudakat, amiket ezer éve vett, de még nem használtuk őket.
Én bedagasztottam a tésztát, Apa és a sógorom (!) pedig azonnal neki is láttak a sütő elkészítésének. Kreatív család lévén igazából egy talicskára volt szükség, valamint néhány vasrúdra, amiket összehegesztettek, majd kialakították a sütőrudaknak szükséges lyukakat.
Amíg kelt a tészta, készült a parázs is! :)

Hozzávalók (5 kürtőshöz)
  • 350 g Nutri Free Mix per Pane
  • 5 g porélesztő
  • 1 tk. útifűmaghéj
  • 1 csipet só
  • 60 g cukor
  • 1 cs. vanílás cukor
  • fél biocitrom reszelt héja
  • 200 ml rizstej
  • 60 g Liga margarin
  • 1 tojás
  • Kenéshez:
    • olaj
    • kristálycukor
A lisztet elkevertem a porélesztővel, útifűmaghéjjal, sóval, cukorral, vaníliás cukorral, reszelt citromhéjjal, ráöntöttem a meleg tejet és a benne megolvasztott margarint, beleütöttem a tojást és robotgép dagasztófejével összedolgoztam a tésztát.
Letakarva 50 percig kelesztettem. 
Megolajozott nyújtólapon kinyújtottam kb. 0,5 cm vastagra, majd kb. 3 cm széles rudakat vágtam belőle és a megolajozott sütőfára tekertem - én nem fedésben tettem, csak szorosan, egymáshoz közel. A feltekert tésztát a rúddal együtt meghengergettem, így szépen összetapadtak, majd megkentem olajjal, és így is kelesztettem őket kb. 20 percig.
Sütés előtt bő kristálycukorba forgattam őket, majd szépen elkezdtük sütni a parázs felett. 
El fogtok ájulni, ahogy a cukor megkaramellizálódik rajta és konkrétan ropog, amikor beleharaptok! ISTENI!! Csupa nagybetűkkel :)
Miután kisült, aki szeretné, a további élvezetek érdekében még fahéjas/kakaós porcukorban vagy porcukros darált dióban is meghempergetheti a kalácsokat :) 



Hogy miért döntöttünk úgy, hogy az esküvőn minden gluténmentes lesz? Az első két esküvős bejegyzésben ezt részletesen levezettem, ezeket megtaláljátok ITT és ITT.



A fantasztikus ételeket Miseta Péter mesterszakács készítette, aki MINDENRE odafigyelt, hogy garantáltan gluténmentesek legyenek a fogások - előzetes alapos takarítás, eszközök, fűszerek stb.
Az esküvőt megelőző szerdán egyeztettünk vele utoljára, akkor már egy hangyányi izgalom sem volt bennem azzal kapcsolatban, hogy "de mi van, ha valami véletlenül, valahogy", mert tudtam, hogy 100 százalékig bízhatok benne. Gluténérzékenyként biztosan tudjátok, sajnos mennyire ritka az ilyen érzés, de ha indokolt, akkor az mennyire fantasztikus! Hát így voltam én akkor, 3 nappal az esküvőnk előtt. :)
A menüsort Péter állította össze a mi igényeinket figyelembe véve. Valamilyen szinten szerettük volna a hagyományos lagzis menüt, de bizonyos pontokat nem szívleltünk annyira, úgyhogy semmihez nem ragaszkodtunk.
A svédasztalt már az elején kizártuk, azt nem szerettük volna, a húsleves biztos pont volt, viszont például a pörköltet rögtön leszavaztuk - Bálint és én is. A családunk nem igazán rajong a pörköltért, a barátainknak sem az a legkedveltebb csemegéje, egy, nagyon maximum két vendéget tudtunk volna megnevezni, aki talán evett volna belőle, ezért nem tartottuk fontosnak.
Többen kérdeztétek, hogy mi a pontos menü, ezt az esküvő előtt nem akartam megosztani - azért nem szerettem volna, ha mindent előre tudnak a vendégek :) 
Először is kezdtünk az újházi tyúkhúslevessel, majd jött a bőséges sültes tál a következőkkel: rántott sajt mandulás bundában, rántott gomba, rántott karfiol szezámos bundában, tartármártás, rántott sertés karaj, sajttal-sonkával töltött pulyka tavaszi bundában, ördög pecsenye szalonnával tűzdelve, csirke májjal göngyölt csirke comb bacon köntösben, párolt rizs, pirított mogyoró burgonya, vajban párolt tavaszi zöldség + tavaszi vegyes zöldség saláta.

Az első képen egy kétszemélyes tálat láthattok... valóban nem maradt éhen senki! :D
A második képen pedig amíg Anya kiment valamiért, Apa az ő tányérjára már odarakott egy rántott karfiolt, mert tudja, hogy az a kedvence ♥ Majd vett magának is :) Ilyen házasságot kívánok mindenkinek!!




Az éjféli menünél én ragaszkodtam a töltött káposztához, mivel ezt mindannyian imádjuk, ezen a ponton mindenképpen szerettem volna megőrizni a lagzis hagyományokat! Isteni volt a töltött káposzta, egyik legjobb barátnőm azt mondta, ő életében nem evett még ennyire finomat! Éjfélkor emellett ugyanúgy jöttek a sültek, amik vacsoránál is voltak, valamint került mellé bajor majonézes burgonyasaláta, görög saláta és jérce saláta is.


Minden nagyon finom volt és minden tutira gluténmentes - én a keresztszennyeződést is fél-egy óra után kimutatom, és mivel 4-4:30 tájékán fáradtam le a táncparkettről, élő indikátorként ezt garantálni tudom.
Ami még hatalmas kedvencem volt, ezt szintén Péterék készítették, a limonádé bár a desszertasztal szélén, szerintem szuper jól mutatott és isteniek voltak a frissítők. :)


Elképesztően hálás vagyok, nagyon szerencsések vagyunk, ugyanis szakács téren is sikerült megtalálnunk a LEGJOBBat! Nálunk ez ugye extrán fontos volt. :) 

Sajnos Péternek nincsen oldala, amit jelölhetnék, de az email címét megosztom Veletek, tutira gluténmentes lakodalmat tud rittyenteni :): misetapiti@gmail.com
A kezdetekben biztos voltam abban, hogy a dekorációt saját kezűleg szeretném készíteni. Nagyra becsülöm a dekorosok munkáját, akik csodavilágot tudnak varázsolni a nagy napra, de mivel igyekeztem faragni a költségeken, valamit amúgy is egyszerű, natúr kis dekorációban gondolkoztam, úgy gondoltam, ez az, amit magam is kivitelezni tudok.


Igen, sok munka volt, előtte is sok időt és egy egész családot igényelt a terem feldíszítése, de azt kell mondanom, még élveztük is.
A szervezés során (szolgáltatók keresése, folyamatos kommunikáció, egyeztetés, összehangolás...) néhány hónap után azt éreztem, nem bánnám, ha valaki azt mondaná: "na, add ide, én ezeket kiveszem a kezedből és megszervezem az esküvőt".
(Lásd: teljesen lazán kiment a fejemből, hogy például karikagyűrűk sem ártanának egy esküvőre. Anya tette fel egyszer a kérdést, hogy milyen gyűrűt szeretnénk? Akkor esett le, hogy ja, hát gyűrűk is kellenek... )
De a dekoráció készítése kapcsán soha, de soha nem volt ilyen, egy pillanatra sem adtam volna át másnak - mármint kívülállónak, a családom segített benne. Amellett, hogy kreatívkodhattunk, ötletelhettünk és amit már korábban is írtam: rengeteg pénzt takarítottunk meg, így tudtam igazán személyesnek érezni. Minden kis apróságnak története volt, mindegyik közel állt a szívemhez.

Ötletelés
A Pinterest hatalmas barátom volt. A helyszínkeresős bejegyzésben említettem, hogy pár nappal a lánykérés után egyik reggel a tesóm "Néztél már helyszínt?" messenger üzenetére ébredtem. Amikor tudatosult bennem, hogy ha mi egy éven belül esküvőt szeretnénk, tényleg el kéne kezdeni gondolkodni, a helyszínkeresés mellett már az ötleteket is gyűjtögetni kezdtem. 
Létrehoztam egy esküvői ötletek mappát Pinteresten, és ami megtetszett, azonnal elmentettem. Volt itt minden: köszönőajándékok, szülőköszöntő ajándékok, asztali dekoráció, autódísz, játékok a lagzira stb.
Első körben el kellett döntenünk, milyen stílust szeretnénk. Menyasszonyok, feleségek már biztosan tapasztalták: ez a mi feladatunk. Ha van egy konkrét ötlet, vannak irányadó képek, akkor lehet menni a vőlegényhez/férjhez jóváhagyásért, amire - azt az esetet kivéve, ha nagyon nem tetszik neki valami - azt fogja mondani, hogy jó lesz. :D Nem gondolkodtunk sokáig, nálunk itthon is minden világos és fehér. Szerettem volna, ha az esküvőn, lagziban is a fehér dominál, valamint egy kis natúr szín, zöld és virágok tekintetében halvány púderrózsaszín. Imádtam a rezgővirágos hangulatfotókat, olyan kis természetes, natúr érzést keltettek bennem. Tetszett a zsákvásznas dekoráció, a fehér és ez a fajta világosbarna kombinációja. Bálint is biztos volt abban, hogy nem kell nekünk semmi csicsamicsa, így a felvetésemet a stílust tekintve gyakorlatilag azonnal megszavazta.

"Hozzávalók" beszerzése
Ez a korai ötletelés azért is volt nagyon fontos, mert ha időben végiggondoljuk, mit szeretnénk, Ebayről rengeteg apróságot, hozzávalót be lehet szerezni fillérekért.
Én is így tettem. És mivel tudtam, hogy az esküvő előtti napon mi fogjuk feltenni a dekorációt, azon is gondolkodnom kellett, hogy ha esetleg rekkenő hőség lesz, ne hervadjon el az összes virágdekoráció. Korábban már rendeltem olyan tulipánokat ebayről, amiről senki meg nem mondta volna, hogy mű. Esküvőre mindenképpen angolrózsát szerettem volna - ebben is az tetszett, hogy gyönyörű, de közben mégis olyan könnyű, kis laza -, így mű angolrózsa után néztem az Ebay berkeiben. Mikor találtam egy olyat, ami képen gyönyörű volt, jók voltak a visszajelzések is, rendeltem egy csokorral - megnéztem, milyen élőben. Úgy is tökéletes volt, így rendeltem továbbiakat is. Beszereztem még borostyánt is - ez is mű volt (egyébként azóta is tökéletes dekorációi az otthonunknak, úgyhogy esküvő után is jó szolgálatot tesznek), illetve kis zsákvásznas dekorszalagokat a vázák és a mécsesek feldíszítéséhez.
Tetszett az a megoldás, amikor az asztalok közepén egy kis falapra kerülnek a dekorelemek, így Apa és Bálint tökéletes méretű falapokat fűrészeltek, majd csiszoltak, úgyhogy ezt is kipipálhattuk.
Mindent végiggondoltam, mi az, amit meg szeretnék valósítani, és amihez tudtam, beszereztem az alapanyagokat Ebayről. 

Grafikai rész
Meghívó, ültetőkártya, ültetési rend, kis köszöntők az evőeszközökön és stb.
Rengeteg meghívó ötletet böngésztem és bevallom: először rendelni szerettem volna. Heteket töltöttem azzal, hogy keresgéltem a grafikusok között, kinek tetszik a legjobban a munkája és melyik stílust tudnánk közel érezni magunkhoz. 
Amikor az árakat néztem, azt hittem, dobok egy hátast. Egy darab meghívó ára 600-700-800 Ft körül mozgott. Na ekkor éreztem szintén azt, hogy ez ismét egy olyan költség, amin faraghatok. Így hát minden grafikai képességemet bevetettem és elkészítettem azt a meghívót, ami tényleg a miénk. Utólag is nagyon örülök, hogy így döntöttem - napokig kerestem a tökéletes betűtípust, amivel szerintünk a legszebben mutat a nevünk. Gondolkodtunk idézeteken, nem szerettünk volna sem nagy bölcselkedős, sem pedig csöpögős, nyálas vonalat, mert egyik sem mi vagyunk - így egy Micimackó idézet lett a tökéletes. Minden apró tizedmilliméter számított. Én szereztem be minden papíranyagot, kiválasztottam, melyikre szeretnénk nyomtatni, majd milyen legyen az, amire a nyomtatott papírt ráragasztjuk - hogyan kössük át kötözővel. Mikor a grafikai rész megvolt, kinyomtattam, utána a kézzel való vágás és összeragasztgatás szintén nem 2 percet vett igénybe, de abszolút megérte. Szerintünk gyönyörű lett. :)



Az ültetőkártyák, ültetési rend ugyanebben a stílusban készült.
Készítettem még apró kis köszöntőket, amit aztán az evőeszközökre kötöttünk: "Köszönjük, hogy megosztod velünk az első vacsoránkat, mint Férj és Feleség" felirattal. 



Néhány werkfotó az alkotások közben:

A két felső képen látható elemről nem írtam külön, ezek is kis apró házilag összedobható aranyos dolgok, az első "Kérlek, ne vidd el a poharamat, épp táncolok" feliratú körlapokat a limonádés pultra tettük - ami egyébként közvetlenül a táncparkett mellett volt, bár szerintem nem sokan használták. :D De jó ötlet volt amúgy!
A másik pedig: készítettem egyedi boroscímkéket és az asztalokon lévő üvegekre ezek lettek felragasztva.
Bal alsó kép: Kriszta annyi füzért készített, hogy szegény kis párna-kutya alig bírta.

További ötletek
A mennyezetet is szerettem volna feldíszíteni, ehhez is a Pinterest adott ötleteket. Nagyon megtetszett a natúr színű füzéres megoldás, így a tesóm - mint példás tanú - vállalta, hogy elkészít 60 m füzért, tökéletes fix programja lett körülbelül 6 hétvégére.
Lampionok gyanánt Anya akciós lámpabúrákat szerzett be a Jyskből - fehér színűeket, ezek nagyon jól mutattak a natúr füzérrel. 


Az már ugye adott volt, hogy az asztalokra milyen dekoráció kerül, így a továbbiakon kezdtünk el gondolkodni. Ami a legnagyobb falatot jelentette számomra, az a főasztal mögötti dekor. Amikor ezen tanakodtam, akkor megcsapott a szele annak az érzésnek, hogy "Dóri, lehet nagy fába vágtad a fejszédet ezzel a DIY esküvővel". Aztán jött egy szikra... nem is értettem, miért nem kértem meg Apát korábban, hogy gondolkozzon ezen, hiszen ő mindig mindent meg tud valósítani. Kriszta közben mondta, hogy neki van egy nagyon hosszú fehér függönye, amit még évekkel ezelőtt megvett, de végül nem használt fel - szerencsére még mindig kapható volt ez a függöny az Ikeában, így beszereztem hozzá még két testvért, hogy a 480 cm hosszú főasztal mögé kellően széles legyen a redőzésekkel együtt. Apa közben kitalálta, hogy egy régi magasugrólécre tökéletesen rá lehet majd húzni a függönyt (fontos volt a rögzítés miatt, hogy alig legyen súlya), úgyhogy fehérre festette és meg is volt az a rész, amitől én annyira tartottam.
Láttam a Pinterestes képeken, hogy a függöny mögé általában fényfüggönyt tesznek, gondoltam én is beszerzek egyet, de mikor megláttam, hogy ilyen méretben (3x4-5 m) ez milyen kiadást jelentene - és nyugtáztam, hogy utána az életben nem tudnám használni, tovább gondolkodtam. Szembesültem azzal is, hogy a kis natúr, természetes dekorációnkba egy ilyen hatalmas fényfüggönyös, nagyon elegáns és kirívó megoldás aligha lenne beilleszthető. Ezt követően találtam a Pepcoban kis szivecske alakú fényfüzért- mikor megláttam, tudtam, hogy ez az, amit szeretnék mögénk. Kis egyszerű, kedves megoldás, ami egyáltalán nem hivalkodó, éppen azért szép.
Úgyhogy a főasztal mögötti dekorációnk is kirajzolódott.


Kérdezte tőlünk a ceremóniamester, szeretnénk-e slideshowt... azt nem szerettünk volna, úgyhogy azt gondoltam, hogy a funkcióját (régi képek bemutatása) valahogy máshogy oldom meg. Babakori, gyerekkori képeinket beszkenneltem, újra előhívattam, majd két raklapra kötöző, kis fényfüzérek és apró facsipeszek segítségével rögzítettük őket. Végül a két raklapot (amin a Bálint és én képeink voltak különválasztva) egy kötöző összekötötte a már közös képekkel. Kriszta kitalálta, hogy jelenjen meg itt is az idézet a meghívónkról "... amikor te meg én mi leszünk", így az egyik raklap viselte a "Te", a másik az "Én" a kettőt összekötő képsorozat pedig a "Mi" feliratot. Ez az ötlet a helyszíni dekorálás közben jött, de szerintem elképesztően jó, imádtam!


A bejárathoz szintén egy raklapot képzeltem el, ezt kicsit feldíszítve egy köszöntő felirattal. Gondolkodtam, mi legyen ez a köszöntő felirat, nem szerettem volna a "szokásos" Üdvözlünk/Köszöntünk az esküvőnkön Dóri és Bálint változatot.
Így lett a "Minden családnak van egy története: köszöntünk a miénkben!" - ez nekem annyira tetszett. Ha belegondolunk, a mi kis családunk története igazából tényleg aznap indult... persze, megelőzte 10 tartalmas év, de igazán aznap lettünk a Balázs-Kiss család. :)



Aktív társaság - ötletek
Több ilyesmi, játékos dekorációt szerettem volna, de utólag belátom, még ez a pár darab is sok volt :D 
Egyrészt készítettünk egy kis táblácskát, mellette egy nagy befőttesüveggel, hogy a vendégek írjanak nekünk pár sort, amit majd az első házassági évfordulónkon fogunk elolvasni. Volt kis papír, toll, így üzenetet hagyhattak nekünk. 
Vendégkönyv nem a szokásos formában jelent meg, hanem egy képkeret alakjában, amin felül volt egy lyuk és kis szívecskéket dobhattak bele nevekkel ellátva. Arra gondoltunk, hogy ez a képkeret majd milyen szép dísz lesz a házunkban, de sajnos itt is elég kevesen aktivizálták magukat. :D 
Fotózáshoz pedig készültünk kis vicces kiegészítőkkel, amik hurkapálcákra voltak rögzítve, valamint egy polaroid képet imitáló képkerettel, amin a nevünk és a dátum szerepelt. Utóbbi népszerűbb volt. :) 


Úgyhogy volt egy külön kis asztalka ezeknek az apróságoknak, jó volt, de éppen elég, ebből nem is lett volna szükség többre - alig várom, hogy az első évfordulós kis üzeneteket elolvashassuk. :)



Most visszanézve a képeket: ennél szebb, jobb és személyesebb díszítésre nem is vágyhattunk volna. Imádtuk, gyönyörködtünk benne, és ami a legjobb volt: minden a mi kezünk munkáját dicsérte. :)

Fotók: Gál Zoltán
Először is szeretném, ha tudnátok róla: nagyon jól esik, hogy ennyien érdeklődtök felőlünk! 
Viszont erről a témáról mindenképpen szerettem volna írni, hiszen szinte már gyakrabban kapom meg a címben említett kérdést, mint bármi mást a gluténmentes témában.


Korábban rengeteg olyan mémet láttam, hogyha megtörténik a lánykérés, rögtön jön a kérdés, "na és mikor lesz az esküvő?". Ha lement az esküvő, jön a következő állomás "na, és mikor lesz baba?". Amint bejelenti a pár a nagy hírt, már ezt is lehet überelni: "mikor jön a kistesó?"
Nem akartam elhinni, hogy ez tényleg így működik, mígnem a saját bőrömön tapasztaltam az egészet. Még ki sem kellett jönnünk a templomból, már hónapok óta az egyik leggyakoribb kérdés a közösségi média felületeimen (és egyébként ismerősi körben is), hogy mikor lesz kisbabánk.
Tudom, hogy senki nem tapintatlanságból, se nem rosszindulattal kérdezi, de leírnám, hogy a jövőben miért ne tegyétek fel ezt a kérdést lépten-nyomon. 
Egyrészt úgy gondolom, hogy ez egy nagyon személyes téma, amit a mai világban nem illik feszegetni - és most általánosságban fogok beszélni, nem magunkról. Sosem tudhatod, hogy akinek felteszed a kérdést, hogy "mikor lesz baba?" nem szeretne már évek óta kisbabát, és nem tesz meg hosszú idő óta mindent, hogy legyen gyermeke. Egy ilyen kérdéssel betalálni (hiába kedves, érdeklődő és jóindulatú) borzasztó lehet egy olyan párnál, aki már évek óta vágyik a gyermekáldásra.
Másrészt, ha mi majd meghozzuk azt a döntést, hogy na, szeretnénk kisbabát, az onnantól kezdve sem csupán rajtunk múlik - ezt gondolom, tudjátok. Hónapokig, közel egy évig is még teljesen normális várni egy babára. Úgyhogy a "mikor jön a baba?" kérdést igazából tényleg csak a Jóisten tudja, hiszen ehhez nem csak egy elhatározás szükséges.
Biztos lesz egy pont, amikor azt gondoljuk, hogy most már készen állunk rá, de ez nem egy olyan dolog, amit az ember ország-világ előtt bejelent, és úgy gondolom, hogy ez egyáltalán nem is tartozik másra. Ez egy nagyon személyes kérdés, amit az ember ketten, a párjával fog átbeszélni és döntésre jutni. 
Higgyétek el, ha majd lesz kisbaba, tudni fogtok róla, nem fogjuk titokban tartani! Ha úgy gondoljuk, hogy szeretnénk beszélni róla, akkor beszélni fogunk róla. Ha aktuális lesz a dolog, örömmel fogjuk elmondani, de addig nem érdemes nap mint nap feltenni a kérdést.

És tényleg még egyszer kiemelem: senkiről nem feltételezem, hogy ezt bárminemű negatív hangvétellel kérdezi, de napi szinten többször megkapni ezt a kérdést egy kicsit már nyomasztó. Ez nagyon személyes része az emberek életének, ami csakis rájuk tartozik.
Ha lesz kisbaba, tudni fogtok róla - és ez szintén nem csak rólunk szól, hanem bármely másik párról.
Na ez az a téma, aminek aztán semmi köze a gluténmentességhez, viszont azt vettem észre, hogy Instagramon (@glutenmenteselet) ezzel kapcsolatban kapom a legtöbb kérdést. Őszinte leszek, nagyon jól esik, hogy ennyien érdeklődtök, olyan mintha többezresre bővült volna a BrideSquad! Tényleg jó érzés. :)
Úgyhogy most megosztok néhány információt, lépést a ruhával kapcsolatban. Azért vártam eddig ezzel a bejegyzéssel, mert a férjem (!!!) csak az esküvő napján látta a ruhát, és szerettem volna, ha teljes meglepetés lett volna neki. :)



Tudjátok, a lányok már egész pici kislánykoruk óta arról álmodoznak, hogy a saját esküvőjükön valódi hercegnők lehetnek - ezzel természetesen én sem voltam másként. Világéletemben úgy élt a fejemben, hogy óriási abroncsos, habos-babos ruhakölteményben fogok férjhez menni és ez a gondolat háboríthatatlanul ült a képzeletem mélyén egészen egy évvel ezelőttig.
Ugyanis, amikor már tényleg élesben ment az esküvőszervezés, valahogy azt vettem észre, hogy nem érezném magaménak azt a habcsók-megjelenést. Világéletemben erről álmodoztam, de ahogy valóságossá vált a helyzet, már egyáltalán nem tűnt csábítónak a gondolat.
Kialakult egy kép a fejemben, hogy milyen menyasszonyi ruhát szeretnék. Határozott vonalakkal rajzolódott ki a fejemben a tökéletes menyasszonyi ruhám képe, amit gyorsan papírra is vetettem: hozzátartozik a történethez, hogy sosem tudtam rajzolni, a kézügyességem ilyen téren valahol 0 és 0,001 között mozog. De tudjátok, a menyák valahogy mindig szupererőt kapnak. :)
Eleinte meg sem fordult a fejemben, hogy varrónő készítse el a megálmodott darabot, ugyanis úgy gondoltam, hogy az elég költséges lenne, és mit kezdenék én esküvő után a csodálatos ruhámmal.
Úgyhogy a kis megálmodott ruhámmal a képzeletemben és papírra vetett ikertestvérével az asztalomon bújtam az internetet, és kerestem azt a kölcsönző ruhaszalont, ahol végre rálelek erre a darabra, amiben férjhez szeretnék menni.
Hát nem leltem. Sehol sem volt még csak ehhez hasonló sem. Igen, volt abroncs nélküli, de ez a könnyed, oldalt icipici, hátul pedig valamivel hosszabb uszályos vonalat sehol sem találtam. Igen, volt olyan, aminek csipkés volt a felsőrésze, de sehol sem volt ilyen "egyszerű" - csak tele flitterekkel, csillámokkal, kövekkel, vagy ha éppen nem, akkor köldökig érő dekoltázzsal. Úgy voltam vele, hogy kompromisszumot kötök... egyikre rábólintok, ami a lehető legjobban hasonlít az álomruhámhoz.
Ebben a hitben éltem egészen addig, míg a testvérem elő nem állt A megoldással: egyik kolléganőjének nemrég volt az esküvője és kis gyönyörű, csipkés, egyszerű ruhát varrt neki egy pápai varrónő. Pápai - vagyis 140 km-re tőlünk. De az álomruhám megvalósítása lebegett a szemem előtt, így vesztenivalóm nincs alapon írtam a varrónőnek, Mónikának. Azóta már tudom, hogy életem egyik legjobb döntése volt, nem csak azért, mert megvalósította a legcsodálatosabb menyasszonyi és menyecske ruhát, hanem azért is, mert egy tündéri embert ismerhettem meg.

Nem fogok konkrét árat írni, de mivel sokatokat érdekel, írok egy kicsit a gazdasági oldalról is: ha utánanéztek interneten, látni fogjátok, mennyibe kerül egy menyasszonyi ruha kölcsönzés... vidéken is egetrengető árakon mozog, hogy egy napra csodaszép ruhába bújhass, Budapesten, nagyobb városokban meg aztán pláne. Persze, ha az ember megtalálja az igazit, akkor ez egy szuper megoldás, hiszen máskor úgysem lesz szükséged arra a ruhára, csak aznap. Hát, én nem találtam meg sehol az igazit, hiszen az akkor még csak a fejemben létezett.
Mónikától olyan ajánlatot kaptam az álomruhámra, amennyiért szinte kölcsönözni sem tudtam volna. Egy percig nem volt kérdés bennem, hogy "de mi van, ha nem olyan lesz, amilyet szeretnék?", "mi van, ha nem sikerül megvalósítani?" ugyanis láttam Mónika korábbi munkáit, és szebbnél-szebb ruhákat készített... tudtam, hogy az én ruhám is éppen olyan lesz majd, amit megálmodtam (rosszul gondoltam egyébként, mert szebb lett).
Úgyhogy itt volt két lehetőség előttem:
  • Találok valahol egy olyan ruhát, ami valamennyire hasonlít a megálmodott csodaruhámhoz és egy napra kölcsönzöm valahonnan (az egyébként sosem zavart volna, hogy már valaki viselte és utánam is fogják többen). Ez mindenképpen kompromisszumokkal jár, hiszen több hónapnyi intenzív böngészés után sem találtam olyan kész ruhát, amire azt mondtam volna, ebben szeretnék férjhez menni. 
  • Megkérem Mónikát, varrja meg nekem a megálmodott ruhát, így pontosan olyan lesz, amilyet szeretnék és rám lesz szabva, csak nekem készül. Ár tekintetében pedig körülbelül ugyanott vagyok.
Szerintem a két opció pro és kontra listáit tekintve teljesen egyértelmű, melyik lett a befutó. 
Mónika az első találkozás alkalmával levette a méreteimet és kiválasztottuk, milyen csipkéből készül a ruhám felsőrésze, valamint milyen finom tüllből lesz a szoknya. Ekkor megkérdeztem Mónikát, hogy esetleg egy menyecske ruha is beleférne-e az időnkbe, ez volt életem másik legjobb döntése. Szintén megmutattam az elképzelést... egyszerűen odavagyok az igazi, magyaros kis menyecskeruhákért, szerintem annál szebb nincsen. És képzeljétek: Mónika mondta, hogy természetes, még a kis hímzést is maga készítette el a hátára, valamint a masnira, ami a derekamra került. 

Amikor először mentem próbálni, akkor még csak a felsőrésznek az alapja volt meg (sem alábélés nem volt, sem ujjak) valamint az alsószoknya volt kiszabva... tehát olyan messze állt még a végső ruhától, mintha egy ház felépítésénél még csak az alap lenne elkészítve. De én már akkor beleszerettem a ruhába, már akkor gyönyörű volt. És ami a legjobb: miközben felpróbáltam ezt a kis ujj nélküli összeöltött csipkét, valamint Mónika rám adta az alsószoknya anyagát és hátul megtűzte, bejött egy lány és az anyukája az üzletbe (ők is menyasszonyi ruha végett). Az anyuka el volt ájulva, hogy mennyire csodálatos a ruhám. :D Hát, ilyen állapotban volt az első próba alkalmával. 

Azért azt mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy ebben a fázisban, mikor már készülőben volt a csodaruhám, elmentünk egy esküvőkiállításra. 
Több ruhakölcsönzős is leszólított bennünket, van-e már ruha a nagy napra, mondtam, hogy igen, van készülőben. Őszinte leszek: hatalmas csalódás volt számomra a kölcsönzősök hozzáállása és megnyilvánulása:
- amit mi adunk, olyan minőséget magyar varrónő nem tud készíteni
- hát ha gazdaságosan megvarrja, akkor az olyan is lesz
...
és stb. És nem egyetlen kölcsönzősről van szó. Én abszolút értem, hogy mindenkinek a saját bizniszét kell dicsérnie, erősítenie ahhoz, hogy működjön. DE! Annál szomorúbb nincsen, ha valaki mást lehúzva akar pozitívabb színben feltűnni. És ha a kölcsönzősök valóban arra törekednek, hogy a menyasszonyok a nagy napjukon a lehető legjobban érezzék magukat, akkor komolyan ez egy emberi lépés részükről, hogy egy menyasszony fejéhez vágják, hogy a varratott ruhája nem lesz minőségi és más lesz, mint amit elképzelt? Szerencsére egyik sem tudott megrengetni, mert bár korábban nem ismertük egymást, már az első találkozónk elég volt ahhoz, hogy 100 százalékig bízzak Mónikában, a munkájában és abban, hogy a lehető legjobb döntést hoztam, mert így abban a ruhában lehetek életem legszebb napján, amit én megálmodtam. Egy pillanatig nem tudtak kidönteni ebből az álláspontomból, csupán annyi történt, hogy üzletpolitikából az én szememben leszerepeltek. 

A próbák alkalmával egyre szebbek és szebbek lettek a ruhák. Közben kialakultak az apróbb részletek: először nem tudtam eldönteni, szeretnék-e fátylat, vagy sem. Mónika tanácsolta, hogy mivel a ruha egyszerűbb, dobjuk fel egy fátyollal, mennyire gyönyörű lenne, ha egy hosszú, a ruha uszályánál valamivel hosszabb egyszerű kis fátyol keretezné az egészet. Következő alkalommal már készen volt ez a csodás fátyol és mindannyian beleszerettünk. Annyira passzolt, annyira tökéletes volt! 
Minden szombatot izgatottan vártam, amikor a Bride Squad bevetésre indult, Anyával és Krisztával együtt mentünk Mónikához - programnak is tökéletes volt. 
És mi lett a végeredmény: számomra a legcsodálatosabb menyasszonyi ruha, amit valaha láttam. Nemcsak gyönyörű, hanem pontosan olyan, amilyet szerettem volna, minden egyes apró részlet tökéletes és leírhatatlanul szép! És ami egy menyasszonyi ruhánál nagyon fontos: az én ruhám kényelmes volt! A csipkeanyag, amiből a felsőrész készült, elasztikus volt, így úgy mozoghattam benne, ahogy szerettem volna. Nem nyomott, nem szúrt, nem gátolt semmilyen mozgásban. 
A szoknya tekintetében nem volt abroncsom, egy erősebb tüllanyag volt alul, ez egy jó tartást adott a ruhának, az alsószoknya anyaga is erősítette a tartást, erre jöttek az apróbb tüllrétegek. Egyáltalán nem volt nehéz, olyan könnyedén tudtam benne mozogni, mintha minden nap ebben járnék. 
Ja, és ami még egy szuper megvalósítás volt: mind a menyasszonyi ruha, mind pedig a menyecske ruha felsőrésze különálló body volt. Szuperkényelmes! Tehát nem volt olyan érzésem, hogy a vállamat húzza a szoknya súlya (alapból nem volt nagy súlya, de még az is eloszlott).
A legjobb döntés volt. Bármikor újra és újra felvenném, fantasztikusan éreztem magam mindkét ruhában. 

Mónika! Leírhatatlanul hálás vagyok! Boldog vagyok, hogy megtaláltunk és megismertünk Téged, és hálásan köszönöm Neked a leggyönyörűbb menyasszonyi és menyecske ruhákat, amik korábban csak az elképzelésemben léteztek és Te életre keltetted őket. Köszönöm a munkádat és a hozzáállásodat, élmény volt minden perce! A végeredmény pedig minden képzeletemet felülmúlta! 
Újabb bejegyzések Régebbi bejegyzések Főoldal

Glutén- és laktózmentes alapszakácskönyv 20% kedvezménnyel!!

Glutén- és laktózmentes alapszakácskönyv 20% kedvezménnyel!!

"Életem gluténmentesen" 20% kedvezménnyel megrendelhető!

"Életem gluténmentesen" 20% kedvezménnyel megrendelhető!


KÖVESS FACEBOOK-ON IS!

A blogon megjelenő tartalomra (legyen az kép, szöveg stb...) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvény vonatkozik, így azt a szerző engedélye nélkül bármely más helyen (weboldal, nyomtatott irat stb...) közzétenni TILOS!

@glutenmenteselet INSTAGRAM

Gluténmentes szórakozás! ;)

Gluténmentes szórakozás! ;)

VÁLASSZ NYELVET

Blogarchívum

  • ▼  2019 (25)
    • ▼  november (6)
      • Hogyan tudunk faragni a költségeken a gluténmentes...
      • Nem lett tőle bajom, úgyhogy gluténmentes!
      • Mely HARIBO termékek gluténmentesek?
      • Bounty és Snickers nyomokban glutént tartalmazhat!
      • Tejmentes túró
      • Hogyan tudom egy termékről eldönteni, hogy gluténm...
    • ►  október (2)
      • Milyen az élet tejmentesen?
      • Gluténmentes sajtburger a McDonald'sban - most akk...
    • ►  szeptember (1)
      • Gluténmentes vaníliás csiga
    • ►  augusztus (3)
      • Leves és második gluténmentesen 300 Ft-ból!
      • Gluténmentes csokitorta
      • Glutén- és tejmentes kürtőskalács
    • ►  július (3)
      • Gluténmentes esküvőt szervezünk 5. rész - A vacsora
      • Gluténmentes esküvőt szervezünk 4. rész: A dekoráció
      • Mikor jön a baba?
    • ►  június (4)
      • Gluténmentes esküvőt szervezünk - 3. rész: A ruha
    • ►  május (2)
    • ►  március (3)
    • ►  február (1)
  • ►  2018 (27)
    • ►  november (1)
    • ►  október (1)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (7)
    • ►  június (1)
    • ►  május (5)
    • ►  április (3)
    • ►  február (2)
    • ►  január (3)
  • ►  2017 (126)
    • ►  december (21)
    • ►  november (6)
    • ►  október (14)
    • ►  szeptember (5)
    • ►  augusztus (5)
    • ►  július (1)
    • ►  június (3)
    • ►  május (15)
    • ►  április (13)
    • ►  március (17)
    • ►  február (12)
    • ►  január (14)
  • ►  2016 (171)
    • ►  december (24)
    • ►  november (14)
    • ►  október (23)
    • ►  szeptember (14)
    • ►  augusztus (10)
    • ►  július (9)
    • ►  június (11)
    • ►  május (11)
    • ►  április (11)
    • ►  március (15)
    • ►  február (20)
    • ►  január (9)
  • ►  2015 (222)
    • ►  december (24)
    • ►  november (20)
    • ►  október (18)
    • ►  szeptember (15)
    • ►  augusztus (24)
    • ►  július (20)
    • ►  június (32)
    • ►  május (22)
    • ►  április (10)
    • ►  március (10)
    • ►  február (12)
    • ►  január (15)
  • ►  2014 (170)
    • ►  december (28)
    • ►  november (5)
    • ►  október (11)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  augusztus (22)
    • ►  július (20)
    • ►  június (20)
    • ►  május (11)
    • ►  április (13)
    • ►  március (10)
    • ►  február (10)
    • ►  január (18)
  • ►  2013 (36)
    • ►  december (4)
    • ►  november (3)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (5)
    • ►  augusztus (5)
    • ►  július (4)
    • ►  június (3)
    • ►  április (1)
    • ►  március (1)
    • ►  február (1)
    • ►  január (2)
  • ►  2012 (5)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (2)

Keresés

Címkék

advent alkotás allergén alma almás bacon barack Barbara liszt bejgli briós BROLL brownie cirokliszt corn flakes cukormentes csiga csoki csokoládé Diétázók boltja dió diós Doves Farm ebéd édess édesség egy napom élesztőmentes életem gluténmentesen eper esküvő étterem fagyi fahéj fánk fasírt Fekete bors étterem forrócsoki főétel főételek Free from liszt gesztenyés gluténérzékenységi gyors gluténérzékenységi gyorstalpaló glutenix gofri gombóc grill gyors gyros gyümölcs Hadarik Rita halloween hamburger hot dog hús húsvét ischler isler ital jégkrém kakaós kakaós csiga kalács karácsony karamella kávé keksz kelt kelt tészta kenyér képviselőfánk kezdőknek kifli kirándulás kókuszgolyó kókuszos körte krémleves krumpli kuglóf kukoricakeményítő lángos lasagne lekvár lélek leveles tészta leves linzer lisztmentes mákos málna McDonald's meggy Mester család mester süteményliszt mézes mézeskalács minifánk muffin nápolyi NoCarb nokedli nutri free nyár ősz palacsinta Pécs péksütemény perec piskóta pite pizza pizzaszósz pogácsa praktikák rántott reggeli rétes rizsdara rizsliszt RIZSLISZTBŐL ropi sajtos saláta Schär Schär mix smoothie sós sütemény sütés nélkül szendvics szénhidrátcsökkentett szilvásgombóc szilveszter születésnap tea Tegyünk együtt egymásért tejmentes termék termékek test testsúly tészta tésztasaláta tesztelés tojásmentes torta túró túrós tünet utazás vendégposzt videó zabpehely zöldség zsemle

Népszerű bejegyzések

  • Gluténmentes triplacsokis brownie RIZSLISZTBŐL
    Na, ez ám a full csokis finomság... és nem azért tripla, mert van benne kakaó, meg ez meg az. Ebben konkrétan háromféle csokoládé van, ráadá...
  • Gluténmentes fonott kalács
    Ez az első olyan fonott kalácsom, ami nem csak ízre és állagra tökéletes, hanem valami eszméletlen gyönyörű is és totálisan el vagyok ájulva...
  • Gluténmentes édes aprósütemények
    Ilyen egy tökéletes recept. Olyan finomság, amiről senki meg nem mondaná, hogy gluténmentes, az egész család (csak én vagyok gluténérzékeny...
  • Életem gluténmentesen KÖNYV!
    Olyan izgatott vagyok! Megjelent a könyvem "Életem gluténmentesen" címmel a BOOOK Kiadó gondozásában. ♥ Annyian írtáto...
  • Gluténmentes tökös-mákos rétes
    A mellettünk lévő kis faluban, október elején/közepén minden évben töklámpás fesztivált rendeznek. Amikor gyerekek voltunk, többször faragtu...

.

Rendszeres olvasók

Copyright © 2016 Gluténmentes élet. Created By OddThemes & Distributed By Free Blogger Templates