DECEMBER 10. - Gluténmentes mézes isler

Bocsánat, hogy előre lelövöm a poént, de ez életem islerje! Isler-imádó vagyok egészen pici korom óta, régebben cukrászdában mindig islert kértem. Eddig nem készítettem mézes verziót, csak hagyományosat, de innentől nem készítek hagyományos verziót, csak mézeset.
Hogy kellőképpen meghozzam a kedveteket hozzá, nálunk mindenki egy emberként szólalt fel, hogy:
"Dórika, hát ez isteni!"

Úgyhogy ez tutira felkerült a karácsonykor készítendő finomságok listájára. :)

Lényeg a lényeg, elkészítjük a kedvenc mézeskalácsunkat, én EZT a receptet használtam, és kiscsizma formákat szaggattam a tésztából, úgy sütöttem ki őket.

Mikor kihűltek, kettesével összeragasztottam őket házi szilvalekvárral - lehet bármilyen lekvár, amit szerettek - majd vártam egy órát, hogy kellőképpen összetapadjanak.

Utána vízgőz fölött egy kevés vaj kíséretében (sokkal szebb, fényesebb és kezelhetőbb lesz a csokimáz) felolvasztottam egy tábla étcsokit és belemártottam a már összetapadt kiscsizmákat.

Megvártam, míg rászárad a csoki, majd a tetejét (a csizma bundás részét) cukormázzal díszítettem és beszórtam kókuszreszelékkel, hogy még inkább meglegyen a bunda hatás.

Amellett, hogy szerintem nagyon kis hangulatosak, elképesztően isteniek. ♥